A jegybank szerint ezért lőttek ki az élelmiszerárak

A hazai élelmiszer-infláció mögött meghúzódó tényezők címmel készített mélyelemzést a Magyar Nemzeti Bank. Ebben az alábbi fő üzeneteket fogalmazták meg:

1. Az élelmiszerárak emelkedésének két szakaszát különböztetjük meg: az első szakaszban a globális terményárak 2022 tavaszáig tartó emelkedése nem okozott kiugró drágulást hazánkban.
2. A második szakaszban az energiaárak emelkedése felszínre hozta a hazai gazdaság strukturális gyengeségeit: az alacsony termelékenység és magas energiaintenzitás következtében a hazai élelmiszer-infláció 2022 közepétől jelentősen elszakadt a régiótól.
3. Az árak növekedéséhez a versenyképességi hiányosságokon és a költségtényezők emelkedésén túl ciklikus tényezők (a vállalati profitok és a kereslet növekedése) is hozzájárultak.
4. Az élelmiszerek 2023 során megvalósuló dezinflációját a világpiaci árak csökkenése, a stabil árfolyam, a mérséklődő kereslet, a magas bázisok és a kormányzat versenyt erősítő lépései is támogatták.
5. Az inflációs időszak végére a hazai élelmiszerárak elérték az uniós átlagot. A hazai élelmiszeripar inflációs hajlama továbbra is megmaradt, mivel a strukturális okok (termelékenység, energiaintenzitás) nem változtak az elmúlt évben.

Leírják, hogy a visegrádi országokhoz mért inflációs többletünk legnagyobb részét az utóbbi két évben az élelmiszerek áremelkedése eredményezte. Az üzemanyagárstop elengedését követően megemelkedett az üzemanyagok hozzájárulása is az inflációs többlethez.

Ebben az időszakban Magyarországnak a V4-országokhoz képest jelentős inflációs többlete volt, 2022 decemberében 22,9 százalékpont.

2023 decembere és 2021 júniusa között 56,3 százalékkal emelkedtek hazánkban az élelmiszerek árai, ami a legmagasabb az uniós országok körében. Magyarországot követően a balti- és régiós országokban regisztrálták a legnagyobb áremelkedést ebben az időszakban.

Az Eurostat adatai és az MNB számításai szerint az elmúlt két év magasabb inflációja következtében az élelmiszerekért már az európai átlagnak megfelelő árat fizetünk. Ez szinte minden termék esetében meghaladja a 2019-es árszintet.

Az élelmiszer-infláció emelkedésében nemzetközi, valamint hazai strukturális és ciklikus tényezők is közrejátszottak.

Nemzetközi tényezők:

• Terményárak globális emelkedése
• A mezőgazdasági inputárak, elsősorban a műtrágyák áremelkedése
• Energiaárak emelkedése

Hazai strukturális tényezők:

• Alacsony hatékonyság
• Magas energiaintenzitás
• Gyenge termelékenység
• Versenyképességi hiányosságok

Hazai ciklikus tényezők:

• Profitinfláció
• Az inflációs ciklust elnyújtó, azt felerősítő intézkedések (árstopok)
• Árfolyam
• Jelentős jövedelem-kiáramlás és kereslet 2022 első félévében

Nemzetközi tényezők

Az élelmiszeripari nyersanyagok ára 2022 tavaszáig számottevően emelkedett, ami a hazai élelmiszerárakban is tükröződött. Az élelmiszerárak globális fordulata hazánkban később éreztette a hatását, de a nyers élelmiszerek körében 2023 első felétől már Magyarországon is dezinflációs hatások bontakoztak ki.

Az élelmiszeralapanyag-árak globális áremelkedését követően az orosz–ukrán háború következtében megemelkedett energiaárak is begyűrűztek az élelmiszer-feldolgozásba, így végül a fogyasztói árakban is tükröződtek.

A mezőgazdasági termelői árakat alapvetően meghatározza a termelésben felhasznált alapanyagok áralakulása, melyek tovagyűrűznek az élelmiszerárakba is.

A szélsőséges időjárási körülmények hatására historikusan erős aszály sújtotta Európát 2022-ben. Ez a terményátlagok jelentős csökkenését és a kínálat szűkülését eredményezte, ami szintén hozzájárult az árak emelkedéséhez.

Hazai strukturális tényezők

2022 folyamán Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a vállalati energiaárak. Az egyik legfontosabb hazai strukturális tényező az energiakereskedelmi szektor megnövekedett koncentrációja lehetett, ami miatt a kereskedői érdek jobban érvényesült a megnövekedett kockázatokkal jellemezhető környezetben.

Az energiapiacok volatilitásának jobban ki vannak téve a kevésbé hatékonyan működő, illetve magasabb energiaintenzitású iparágak. Az élelmiszeripar energiaintenzitása uniós összevetésben hazánkban a legmagasabb, ami hozzájárulhatott a kiemelkedő élelmiszer-inflációhoz.

Az elmúlt két év tapasztalatai megmutatták, hogy a hazai élelmiszerárak érzékenyebben reagálnak a nemzetközi költségsokkokra, mint a térség vagy az Unió többi országában.

Az élelmiszerársokkok időben jellemzően egybeesnek a régió országaiban. A tetőponttól számítva átlagosan 7 hónap alatt csengett le az élelmiszerárak emelkedése, de az élelmiszerek éves alapon vett inflációja a lecsengés időpontjában is jellemzően pozitív maradt.

A magyar élelmiszeripar nemzetközi viszonylatban kiemelkedő költségérzékenységét a historikus adatok is bizonyítják. A magyar élelmiszerárak az uniós átlaghoz képest több mint kétszer olyan erősen reagálnak a nemzetközi költségsokkokra. A hazai érzékenységi együttható a legmagasabb az unió tagországokban. Ugyanez az együttható az ipari termelői árak esetében is Magyarországon a legmagasabb, ami azt támasztja alá, hogy a költségérzékenységünk nemcsak a fogyasztói árakra, hanem a teljes élelmiszeripari termelési láncra kiterjed.

Hazai ciklikus tényezők

Az elmúlt két évben az infláció alakulásában egyre meghatározóbb szereppel bírt a vállalatok költségeik által indokoltnál nagyobb mértékű áremelése, azaz a profitvezérelt infláció. A hazai élelmiszeripar nettó működési eredménye az unióban negyedik legnagyobb ütemben növekedett az elérhető adatok szerint 2019 és 2022 között. A költségeket lényegesen meghaladó áremelés profitinflációra utal. A profitvezérelt inflációhoz az élelmiszeripar mellett a beszállító ágazatok is hozzájárultak.

Az árstop érvényessége alatt azok piactorzító hatásai kerültek előtérbe, és nőtt a hazai és a régiós élelmiszer-infláció különbsége. A vállalatok közötti verseny erősítését szolgáló kormányzati intézkedések, mint például az árfigyelő rendszer bevezetése, elősegítette a hazai élelmiszer-infláció enyhülését.

A 2022-ben bevezetett kiskereskedelmi különadó és népegészségügyi termékadó 2022 júliusa és 2023 júliusa között fejtette ki inflációs hatását az élelmiszerekre.

A megemelkedett kereslet mellett 2021-ben és 2022 első felében a vállalatok a korábbiaknál könnyebben tudták érvényesíteni az árfolyamhatást, így megemelkedett a forintárfolyam egységnyi gyengülésének árakra gyakorolt hatása. Az MNB pénzpiacokat stabilizáló lépései után a forint erősödése 2022 októberétől dezinflációs hatású volt.

2022 első félévében a kormányzat jövedelemnövelő intézkedései hatására éves alapon közel 10 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom, mellyel hazánk az Európai Unió első harmadában helyezkedett el.

Az MNB megjegyezte, hogy a ciklikus és a nemzetközi folyamatok ugyan javultak, de a strukturális hiányosságaink továbbra is fennállnak.

(Borítókép: Chris Ratcliffe / Bloomberg / Getty Images)