Kíméletlenül drágult az otthonszerzés Magyarországon
További Gazdaság cikkek
-
Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer - Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
A magasabb hitelkamatok nemcsak Amerikában, hanem világszerte rontották a fogyasztói bizalmat, mivel növelték az otthonszerzés költségét – állapította meg Molnár Dániel egy tanulmány alapján az Economx-nek.
A Makronóm Intézet szenior elemzője rávilágított, hogy a pénzügyi válság tapasztalatai nyomán hazánkban kevéssé elterjedt a fogyasztói hitelek szerepe, azonban autót, illetve házat a családok továbbra is elsősorban hitelfelvétellel összekötve (az állami támogatásokat igénybe véve) vásárolnak.
A hitelszerződések értéke úgy mérséklődött, hogy közben a lakásárak érdemben emelkedtek:
a KSH adatai szerint a tavalyi harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 10,7, míg a 3 évvel korábbihoz képest 49,3 százalékkal kelt el drágábban egy lakás.
A hitelezési aktivitásban a szigorúbb kamatkörnyezet hatása egyértelműen megjelent: 2023 első negyedévében például éves bázison harmadára csökkent az új forint alapú lakáshitel-szerződések értéke, de 2020 harmadik negyedévéhez képest is csak feleakkora volt a volumen.
A lakásvásárlás komoly problémát jelent a magyaroknak
A hitelezésben a mélyponthoz képest a tavalyi év vége felé már kedvezőbb számok érkeztek. A lakáshitelezés már elkezdett életjeleket mutatni, és a visszaeső kereslet miatt megállt a lakásárak emelkedése is – ami persze csak öröm az ürömben, hiszen ahogy fentebb is láttuk, ez rendkívül magas szinten való beragadást takar.
Ez társul azzal, hogy a hazai kamatkörnyezet még mindig szigorúnak tekinthető. A legfrissebb januári adatok alapján az átlagos hitelköltség mutató 8,76 százalék volt – bár ez egy év alatt 3 százalékpontos mérséklődést jelent, de a 2019-es átlagos kamatköltséget még mindig közel 4 százalékponttal meghaladja.
Vagyis a lakásvásárlás komoly kihívást jelent a lakosság számára: nemcsak a lakások ára, de a megvásárlásukhoz felveendő hitel költsége is megemelkedett a korábbi években megszokotthoz képest
– világított rá Molnár Dániel, megjegyezve, hogy bár számos olyan konstrukció elérhető Magyarországon, ami a családosokat támogatja, ez sem kínál mindenki számára reális alternatívát, hiszen igénybevételük szigorú feltételekhez kötött (például házasság, gyermekvállalás, kor).
Nem csak az Egyesült Államokra jellemző probléma, hogy a fogyasztói bizalom nem állt helyre az elmúlt évek megrázkódtatásai (koronavírus, energiaársokk) után, Magyarország esetében is a felmérések alapján a fogyasztói bizalom a 2015-ös szintjén alakul.
Ebben pedig jelentős szerepet játszanak a kamatkörnyezet, valamint a lakáspiaci problémák, elsősorban a magas árak
– jelezte a szakértő, aki szerint a lakáshoz, hitelhez jutás nehézsége pedig érdemi nyomot hagyhat nemcsak rövid, hanem hosszabb távon is a fogyasztói bizalmon amellett, hogy más társadalompolitikai célokat, mint a gyermekvállalás is nehezít.
Korábban Székely Gáborné, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Lakásstatisztikai osztályának vezetője fedte fel, mennyivel drágult a lakáspiac Magyarországon a megújult ingatlanadattárat bemutató sajtótájékoztatón. Hajmeresztő számokra derült fény.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
