Hiába csökken látványosan, így is Európa-bajnok maradhat a magyar infláció

A korábban kalkulált 3,2 százalékkal szemben már csak 2 százalékos GDP-bővülést várnak az idei évre az Erste elemzői –, akik a Reuters elemzői felmérése szerint az előző évre vonatkozóan a legpontosabb előrejelzést adták a magyar gazdaság mutatóinak alakulásáról. Jövőre a gazdasági növekedés mértéke elérheti a 3,4 százalékot.

A lassabb kilábalás egyik oka, hogy a tavalyi utolsó három hónapban elakadt a harmadik negyedévben beindult növekedés, a gazdaság teljesítménye lényegében stagnált az előző év azonos időszakához képest. Az áthúzódó hatás mellett a globális gazdaság fellendülésének késlekedése is hátráltathatja a bővülést: a Magyarországon működő vállalatok így nem vagy csak nehezebben tudják kiaknázni a korábban megvalósított jelentős kapacitásbővítések nyújtotta exportlehetőségeket – vélik.

A gazdasági kilábalást támogatja a reálbérek emelkedése, amely segítheti az ébredő belső keresletet, bár ennek kedvező hatását késleltetheti a kamatstop várható kivezetése. Ami a beruházásokat illeti:

Támogathatja a növekedési folyamatokat, hogy felszabadult a Magyarországnak járó uniós források egy része, így az elmúlt két évvel ellentétben idén dinamizálódhat az EU-s pénzek hazai felhasználása.

Hiába csökken, az élen maradhat az infláció

Az infláció januárban visszatért a jegybanki toleranciasávba, ugyanakkor nem marad ott sokáig, az első hónapban mért 3,8 százalékos pénzromlás valószínűleg az egyik legalacsonyabb volt idén. Az Erste elemzői 2024-ben 4,7 százalékos, míg 2025-ben 4 százalékos inflációval számolnak, szemben a 2023-ban mért 17,6 százalékkal.

Mint ismert, a magyar fogyasztóiár-index emelkedése hosszú időn keresztül volt toronymagasan a legnagyobb az Európai Unióban, sok esetben az uniós átlag háromszorosát is meghaladta.

A pénzromlás ütemének csökkenésével párhuzamosan a jegybanki alapkamat is folyamatosan ereszkedik, tavaly május óta a Magyar Nemzeti Bank lényegében megfelezte az irányadó kamatszintet. A jelenleg 9 százalékos alapkamat már közelít a régiós versenytársakhoz, ám a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest megváltozott környezetben egyelőre kérdéses, hogy hol húzódhat egy tartósabb, egyensúlyi kamatfelár.

A második negyedévtől a dezinfláció kifulladása, valamint a világ vezető jegybankjainak a korábban gondoltnál tartósabb szigora ismét lassíthat a kamatcsökkentési ütemen. A fél év végére a jegybanki alapkamat 6,5 százalék lehet.