Mindenki csak pislog: még a holdról is látszik a bankcsoport rekorderedménye

45 éves fennállása legjobb eredményét könyvelhette el 2023-ban az CIB Bank. Az olasz Intesa Sanpaolo Csoport magyarországi leányvállalata szinte valamennyi tételsort tekintve jobb eredményt ért el, mint 2022-ben, ezzel szembement a negatív piaci trendekkel. A bankcsoport tovább tudta növelni piaci részesedését stratégiailag kiemelt szegmenseiben, bővítette a távoli szerződéskötéssel igénybe vehető szolgáltatásainak körét és a digitális csatornákon keresztül elérhető termékeinek kínálatát.

A CIB Csoport

• közel 63,9 milliárd forint nyereséggel zárta a 2023-as üzleti évet, 77,1 százalékkal meghaladva a 2022. évi értéket.
• Mérlegfőösszege 3315 milliárd forintot tett ki 2023. december végén (+7,2 százalék 2022. decemberhez képest). A növekvő mérlegfőösszeget főként az ügyfél- és banki források növekedése eredményezte.
• A konszolidált bruttó ügyfélhitel állománya 1597 milliárd forint (+9,0 százalék) volt, szemben a piac 0,0 százalékos változásával. Az ügyfélbetétek állománya 2395 milliárd forint (+12,3 százalék) december végén, szemben a piac -0,8 százalékos változásával, a növekedéshez elsősorban a vállalati szegmensek járultak hozzá.
• Saját tőkéje az időszak végén 319 milliárd forint volt (+16,1 százalék 2022 végéhez képest), a növekedés főként a tárgyidőszaki nyereségnek köszönhető.
• Bevételei 169 milliárd forintot tettek ki (+25,1 százalék 2022-hez viszonyítva). A bevételek előző évhez viszonyított emelkedését főként az emelkedő kamatkörnyezet és a növekvő üzleti aktivitás eredményezte, különösen az ügyfélhitelezés és a megtakarítások terén.
• Működési költségei 12,1 százalékkal növekedtek az előző évhez képest, elsősorban a növekvő infláció és a béremelések miatt, bankadó nélkül 65 milliárd forintot tettek ki 2023-ban.
• A 90 napon túli késedelemben lévő hitelek aránya 0,6 százalékon stagnált (-0,03 százalék 2022-höz képest), miközben az NPL-ráta (nem teljesítő hitelek) 1,9 százalékra csökkent.
• A csoport által fizetett bankadó az extraprofitadóval együtt 20 milliárd forinttal járult hozzá a magyar költségvetéshez 2023-ban.
• A költség/bevétel aránya 2023-ban tovább javult (-4,5 százalék), és 38,5 százalékot ért el.

Összegezve: főként a hitel-, valamint a betétállomány növekedése szembeötlő. Előbbi 9,0, míg utóbbi 12,3 százalékkal történő bővülése jelentősnek mondható a piaci átlagot (0,0, illetve -0,8 százalék) figyelembe véve.

Stabil pozíciókat alakítottunk ki ahhoz, hogy megbirkózzunk a legkülönbözőbb kihívásokkal: tőkeerős, stabil, kiváló likviditási helyzetben lévő, átlagon felüli minőségű, egészséges portfólióval rendelkező pénzintézetként állunk ügyfeleink rendelkezésére, és aktív résztvevője kívánunk lenni a magyar gazdaság további fejlődésének

– mondta Simák Pál elnök-vezérigazgató.

Növekvő ügyfélszám

Ami az ügyfélszámot illeti, e tekintetben enyhe növekedés mutatkozik: a lakossági ügyfelek száma 393 962-ről 396 252-re nőtt, míg a vállalat ügyfelek 60 496-ről 59 484-re csökkentek. Így összességében a 2022-es 454 458-ról 455 736-ra nőtt az bankcsoport ügyfeleinek száma.

Eközben tovább zajlik a lakossági ügyfélállomány fiatalítása: 12,2 százalékkal nőtt az előző évben a 24 éven alul ügyfelek száma.

Az új folyósítások tekintetében

• a lakossági hiteleknél 12,1,
• a személyi kölcsönöknél 5,6,
• a babaváró hitelnél 6,1

százalékos hitelpiaci részesedéssel bírtak 2023-ban. Ez a lakossági hiteleknél (+4,7 százalék), valamint a babavárónál (+1,5 százalék) növekedést jelent 2022-höz képest, míg a személyi kölcsönnél némi csökkenést (-0,4 százalék).

A digitális ügyfelek aránya 84,1 százalék, ami az egyik legmagasabb penetrációt jelenti a magyar bankpiacon.

Kiemelt figyelmet szentelnek az EGS-szempontoknak, ami mind a vállalatirányításban, mind a hitelezésben egyre nagyobb szerepet játszik. A zöldátállás keretében tavaly a vállalati szegmensben mintegy 18,7 milliárd forintnyi finanszírozás kapcsolódott ESG-megoldásokhoz, ami az összes kihelyezett vállalati hitel 7 százaléka, idén a 12 százalékos arány elérése a cél.

A CIB Csoport szempontjából kulcsterületnek számító lízingpiacon sikerült tartani a 8,4 százalékos piaci részesedést, miközben az új kihelyezések 2,6 százalékkal emelkedtek. „Az idei évi várakozások ugyanakkor viszonylag visszafogottak. Ezt egyrészt a támogatott konstrukciók várható visszaszorulása, másrészt a beruházási kedv viszonylag alacsony szintje indokolja” – mondta Szabó Balázs, a CIB Bank vállalati üzletágának vezetője.

Vérmes célok, és piaci várakozások

A bankcsoport négyéves, 2022–2025 közötti stratégiai ciklusa második félidejébe lépett. A célkitűzések öt alappilléren nyugszanak: A digitalizáció minden szegmensre történő kiterjesztése. A hitelezés dinamikus növekedése és a díjbevételt eredményező szolgáltatások kiemelt felfuttatása, külön hangsúlyt fektetve az ESG-kezdeményezésekre. A kollégák motivációjának és elkötelezettségének növelése. A hitelgépezet erősítése a hitelminőség megőrzése mellett, valamint az IT-architektúra korszerűsítése és stabilizálása.

„Szilárd anyabanki támogatással a háttérben a fő fókuszpontjaink között továbbra is megtalálható arra való törekvésünk, hogy magas igényeket támasztó lakossági és vállalati ügyfeleink számára folyamatosan kiemelkedő szolgáltatásokat nyújtó bank legyünk, úgy, hogy ennek során javítsuk az ügyfélélményt, továbbá értékteremtést, innovációt és hatékonyságot biztosítsunk. Meggyőződésünk, hogy csak akkor folytathatunk hosszú távon is sikeresen fenntartható tevékenységet, ha ezeket az értékeket valljuk, és a felsorolt célok elérésére törekszünk” – tette hozzá Simák Pál.

A bankvezér leszögezte: akvizíciós lehetőségek híján organikus növekedésben gondolkodnak, anélkül, hogy az a hitelportfólió rovására menne.

Ami a piaci várakozásokat illeti, a bankcsoport növekvő fogyasztói és intenzív kisvállalati hitelezésre; csökkenő, de még mindig – főleg az első félévben – magas inflációra; az ESG-trendek további gyorsulására; a teljes piacra érvényes folyamatos és erőteljesen digitalizációra; a kibercsalások megelőzésére; valamint a mesterséges intelligencia használatának erősödésére számít 2024-ben.

• A GDP 2023-ban történő 0,9 százalékos csökkenése után idén 2,5, jövőre 3,1 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak a pénzintézet elemzői.
• Ami az inflációt illeti: a tavalyi 17,6 százalék után idén 4,3, jövőre 3,5 százalékos fogyasztóiár-emelkedést várnak,
• míg a BUBOR-szintet (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) 2023-as 14 százalék után idén 6,7, jövőre 5,3 százalékra várják.
• Az forint–euró középárfolyam a tavalyi 381 után idén 386, jövőre 384 forint körül alakulhat, ami optimistább a jelenleg fellelhető elemzői várakozásoknál.

(Borítókép: Szabó Balázs, Simák Pál és Szinai Ádám. Fotó: CIB Bank)