Több forgatókönyv is lehet az üzemanyagárakról szóló miniszteri egyeztetésen

Szerdán jó hír érkezett az üzemanyagok áráról, mivel kiderült, hogy péntektől valamelyest csökken a benzin és a gázolaj ára is (miután az utóbbi hetekben mindkét üzemanyagtípus ára emelkedett).

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azonban már a szerdai árcsökkenés előtt közölte lapunkkal, hogy egy rendkívüli egyeztetésre hívta a Molt és a Magyar Ásványolaj Szövetséget (MÁSZ) az utóbbi időben látható áremelkedés miatt. A miniszter azt mondta: korábban volt egy megegyezésük a Magyar Ásványolaj Szövetséggel az üzemanyagárakkal kapcsolatban. 

Most úgy látjuk, van itt egy elcsúszás. Ezért a hét második felére behívtam egyeztetésre a Molt és a Magyar Ásványolaj Szövetséget, hogy a korábbi megállapodásunkat hogyan képzelik el. A további lépés ennek a beszélgetésnek a következménye, függvénye lesz. Erről majd külön tájékoztatjuk a médiát

– mondta Nagy Márton.

Erre az egyeztetésre csütörtökön kerül sor. Az Economx kérdésére Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője azt mondta, hogy a közelmúlt tendenciái értelmében mind a forintárfolyam, mind a piaci olajárak felfelé hajtották az üzemanyagköltségeket. Rámutatott:

• Az év elején még egy dollárért 345 forintot, egy hordó nyugati, Brent típusú nyersolajért 75 dollárt, egy hordó orosz, Ural típusú nyersolajért pedig 58 dollárt kellett fizetni.
• Ehhez képest, április elejére a dollár árfolyama 360 forintra, a Brent-nyersolajé 90 dollárra, az Ural típusúé pedig 80 dollár fölé emelkedett. Az üzemanyagköltségeket most leginkább a világpiaci olajárak hajtják, amelyek az elmúlt hetekben, elsősorban a geopolitikai konfliktusok eszkalációja miatt megugrottak – tette hozzá. 

Azzal kapcsolatban, hogy a világpiaci körülmények fényében Nagy Mártonnak mekkora mozgástere lehet, Hortay Olivér azt mondta: a kormány kemény és puha eszközöket egyaránt alkalmazhat. A kemény eszközök szabályozásbeli változtatást jelölnek, ilyen volt például a benzinárstop is. A puha eszközök keretében a kormány a piaci szereplőket a szabályozás változtatása nélkül igyekezhet a fogyasztóknak kedvező irányba orientálni. (Az utóbbira volt példa az Európai Unió előírásai nyomán idén életbe lépő új jövedékiadó-kulcsok lépcsőzetes érvényesítése.)

Hozzátette: abban a döntésben, hogy a kormány továbbra is puha eszközöket alkalmaz vagy keményekhez nyúl, számos tényezőt mérlegelni szükséges – az amerikai jegybank (FED) kamatpolitikájától kezdve a geopolitikai folyamatok alakulásán át az üzemanyagpiac szereplőinek árazásáig.

A feladat tehát rendkívül komplex, ráadásul mindössze egy-két nap van hátra a találkozóig, így nem bocsátkoznék egzakt jóslatokba

– mondta Hortay Olivér, utalva ezzel Nagy Márton egyeztetésére a Mol és a MÁSZ képviselőivel. 

Egy pletyka árstopot emleget, de az szinte kizárt 

Az Economx ezzel kapcsolatban megjegyezte, az Erste Bank kedd reggeli elemzésében olvasható:

Ugyanakkor az Erste megjegyezte: szerintük valószínűbb, hogy önkéntes árcsökkentésre szólítja fel a feleket Nagy Márton a csütörtöki egyeztetésen. Ez szerintük mindenképpen negatív hír lesz a Molra nézve, és azt is hozzátették, hogy az ideiglenes árcsökkentés is csak elhalasztja az áremelkedést. 

Azzal kapcsolatban, hogy mi hangozhat el az említett egyeztetésen, az Economx megkérdezte Grád Ottót, a MÁSZ főtitkárát is, aki elmondta: szerinte a miniszteri egyeztetésen nem lehet a cél az árak konkrét befolyásolása, mivel a Nagy Márton említett megegyezésben nem szerepelt konkrétum a kiskereskedelmi árakkal kapcsolatban.

Úgy vélekedett, hogy csak a piaci folyamatok áttekintésére, a lehetőségek megvitatására kerülhet sor. Adómódosításra javaslatokat a szakma nem kíván tenni, de azoknak a direkt és indirekt adóknak a számbevételére mindenféleképpen sor kerülhet az egyeztetéseken, amelyek aktuálisan felmerülnek az üzemanyagok kiskereskedelmi árának kialakítása során – mondta Grád Ottó. 

Ezekre lesz érdemes figyelni

Hortay Olivér az árak jövőbeli alakulásával kapcsolatban azt is elmondta az Economx kérdésire válaszolva, hogy a geopolitikai konfliktusok alakulása döntő fontosságú lesz. Három fő szempontot emelt ki:

• Az elmúlt hetek olajár- és üzemanyagár-emelkedésében a legnagyobb szerepet Ukrajna oroszországi olajfinomítók elleni támadásai, valamint a közel-keleti fejlemények játszották. A további eszkalációval a geopolitikai kockázati prémium is tovább növekedhet, az enyhülés viszont mérsékelheti az árakat.
• Szerinte a következő változót az olajnagyhatalmakat tömörítő OPEC-kartell jövőbeli döntései jelentik. Bár azok aligha függetleníthetők a geopolitikától, a piaci fundamentumok – az emelkedő árak, a kedvező gazdasági adatok és növekvő keresleti előrejelzések – egyre inkább a kvóták lazítását indokolnák.
• Végül hazánk szempontjából nem elhanyagolható az sem, hogy Oroszország képes lesz-e tovább csökkenteni a nyugati olajjal szemben fennálló árhátrányát, hogy Horvátország és Ukrajna a jövőben is a szállítási költségek szisztematikus emelésén dolgozik-e, és hogy milyen irányba halad a forint árfolyama a dollárral szemben. Utóbbira egy sor makrogazdasági tényező mellett a jegybankok kamatpolitikája is hatással lesz – vázolta. 

„Általánosságban elmondható, hogy az alapfundamentumok az árak enyhe csökkenését indokolnák, azonban jelenleg a geopolitikai és kereskedelmi konfliktusok nagyobb mértékű, ellentétes hatást gyakorolnak, így a piacot drágulás jellemzi” – összegezte a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. szakértője.

(Borítókép: Nagy Márton 2024. április 8-án. Fotó: Purger Tamás / MTI)