A Nézőpont Intézet megvizsgálta, mik az energiaválság magyar energiapiacra gyakorolt hatásai

A 2022-ben kialakult energiaválság miatt a földgáz és az nyersolaj ára az egekbe szökött, ahogy a földgáz árához kötött villamos energiáé is. Az áram megdrágulása nemcsak a háztartások számára vált teherré, hanem jelentős mértékben fékezte és azóta is fékezi az európai ipart is. 

A Nézőpont Intézet megvizsgálta az energiaválság magyar energiapiacra gyakorolt hatásait a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal éves adatai alapján.

Eszerint a napenergia-termelés dinamikusan fejlődött az utóbbi években Magyarországon: már a teljes villamosenergia-termelés közel ötödét, vagyis 19 százalékát naperőművek biztosítják. Az energiaválság hatására az energiamix változásának jelentős gyorsulása is azonosítható a területen, mivel a válság előtti évben még csak az áram 10,5 százaléka származott naperőművekből.

2023-ban Magyarországon 34895 gigawattóra villamosenergiát állítottak elő. Fosszilis tüzelőanyagból 9712 gigawattórát termeltek, megújuló energiaforrásokbó pedig összesen 8916 gigawattórányi áramot állítottak elő, ez a villamosenergia-termelés közel 26 százaléka. Nukleáris energiával 2023-ban 15918 gigawattórányi energiát termeltek, az egyéb energiahordozóból származó áram mennyisége pedig 349 gigawattóra volt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint Magyarországon megtermelt áram háromnegyedét zöldtechnológiával állítják elő.

Mint írják, bár 2023-ban Magyarország területén 34895 gigawattórányi áramot állítottak elő, a belföldi szükséglet 41870 gigawattóra volt. Ha hozzászámoljuk az önfogyasztást, illetve a hálózati veszteséget, úgy a magyar áramszükséglet 45994 gigawattórára rúg. A termelési adatok alapján a 2023-as magyar energiaszükségletnek tehát potenciálisan 76 százalékát lehetett volna biztosítani hazai forrásból.