Több ezer milliárd forintnyi lakossági megtakarítás szabadulhat az ingatlanpiacra

Csekély azok aránya, akik állami támogatás bevonásával vásárolnak ingatlant, így a piacot inkább a 6–6,5 százalékos, piaci kamatozású hitelek mozgatják. A vevők jellemzően 25–40 milliós hitelösszeggel egészítik ki a rendelkezésükre álló önerőt – derül ki a Balla Ingatlan fővárosi kerületekre vonatkozó adataiból.

Az ingatlaniroda növekvő forgalmat észlel, amiben az is közrejátszott, hogy az állampapírok hozama mára 8 százalék alá csökkent, így a befektetők egyre inkább valós alternatívaként tekintenek az ingatlanvásárlásra, ahol az 5–6 százalékos megtérülésen túl az ingatlan értéknövekedésével is számolhatnak.

– az ingatlan.com felmérése szerint jelenleg 270 ezer forint a budapesti átlag, ám nincs messze a 300 ezres mérföldkő.

A Balla Ingatlan a változatos piaci helyzet ellenére optimista a jövőt tekintve. Szakértői úgy vélik, hogy a jelzáloghitel-kamatok további csökkenésével egyre vonzóbbá válik az ingatlanvásárlás nemcsak a lakáscélra vásárlók, hanem a befektetők számára is. Ráadásul az idei év végén, illetve a jövő év elején egy nagyobb átrendeződésre is számítanak, ugyanis a jelenlegi 18–20 százalékos állampapírhozamok lejárnak, így

Egyre jobb a helyzet a belvárosban

Megtörtént a fordulat a belső kerületek ingatlanpiacán is. Az idei év az egyre növekvő keresletről szól a VI., VII., VIII. és IX. kerületben, ami alapvetően a mérséklődő hitelkamatoknak köszönhető. Mindez persze itt is hatással van az árakra.

Míg 2023-at a folyamatos gyengülés jellemezte a szóban forgó négy kerület ingatlanpiacán, addig 2024 elején, elsősorban az infláció mérséklődésének és a kamatok folyamatos ereszkedésének köszönhetően növekedett a kereslet, ami nemcsak érdeklődés szintjén, de a tényleges tranzakcióknál is megmutatkozik

– közölte a Balla Ingatlan. „A február–március hónapok már kezdtek hasonlítani a régi piacra.”

Egyelőre azonban a belvárosban a befektetők még nem nagyon pörgetik a keresletet, mindössze néhány befektetési célú érdeklődőről beszélhetünk. Az ingatlaniroda becslése szerint számuk a 2020 előtti időszak mindössze 10 százaléka körül mozog. Ráadásul a belső kerületekben az állami támogatások sem mozgatják a keresletet.

Ezzel szemben a hitelre történő vásárlások a kedvezőbb kamatoknak köszönhetően ezekben a kerületekben is jelentősen megszaporodtak, gyakorlatilag most már minden második üzletkötésnél hitelt vesznek fel a vevők, és várhatóan ennek aránya csak tovább fog emelkedni, ha tovább csökkennek a kamatok – mutatnak rá a szakértők.

Az ingatlanok árai a kereslet változásának megfelelően alakultak, vagyis míg 2023-ban lelassult az árak emelkedése, sőt akár azt is ki lehet jelenteni, hogy teljesen le is állt, addig 2024 elejétől újra megkezdődött a drágulás a belvárosi ingatlanpiacon, ami nemcsak a hirdetési árakra, hanem a valós értékesítési árakra is igaz.

Nem kopik ki a túlárazottság

A túlárazottság azonban továbbra is problémát jelent:

Ez viszont sok esetben kitolt, elhúzódó értékesítési időt eredményez, illetve olykor teljesen „beáll az ingatlan”, sokáig érdeklődés sem lesz rá.

Az alkuk viszont a túlárazottságnak megfelelően alakulnak, de mire alkura kerül a sor, a hirdetési árak is lejjebb mennek, így átlagosan 5–10 százalékos alkuról beszélhetünk. Ugyanakkor előfordulnak olyan kiugró első ajánlatok, melyekben 20–25 százalékos alku is benne van.

Egy jó árazás esetében a tulajdonosok most 2–4 hónapos értékesítési időre számíthatnak, ami olykor rövidebb is lehet, amennyiben az ingatlan egy kifejezetten keresett típusba tartozik. A keresett típusokat és helyszíneket tekintve nem nagyon van változás: a vevők továbbra is a jó elosztású, frekventált helyen lévő, de mégis csendes, lehetőleg erkélyes ingatlanokat keresik.

A keresett ingatlanok listáján ugyanakkor nem szerepelnek az újépítésű lakások, ezekre a belső kerületekben minimális az érdeklődés. Az ingatlanközvetítő tapasztalatai szerint a vevők a drága újépítésűek helyett inkább az újszerű lakásokat preferálják, vagyis inkább vesznek 10–20 éves társasházi lakást, mert annak kedvezőbb a négyzetméterára, mint egy újépítésűnek, ami az Otthon Centrum számításai szerint közelíti az 1,7 millió forintot a fővárosban.

A kiadó ingatlanok piacán viszont erős a keresleti nyomás, ami azt jelenti, hogy amint megjelenik a kínálatban egy-egy kiadó lakás, gyakorlatilag egy héten belül bérlőre talál. Ez persze már korábban is így volt, vagyis azt lehet mondani, hogy a kereslet magas szinten stagnál, folyamatosan erős, miközben a bérleti díjak az elmúlt hónapokban kis mértékben, de tovább emelkedtek.