Áttörés a söriparban, amire nagyon régóta vártunk

Magunk mögött hagyjuk szépen lassan ezt a kellemesen nyárias tavaszt, közeleg a kánikula, ilyenkor gyakran egy jó hideg korsó csapolt sör jelenti a megváltást egy hűvös teraszon. Akár egy családi összejövetelen vagy meccsnézés közben a haverokkal, de boldogan kortyolhatunk a sörünkbe egy gyalogtúra vagy biciklis kirándulás végén éppúgy, mint két csobbanás közt a strandon. A jól megérdemelt korsónk mögött álló iparág teljesítménye szoros összefüggésben áll az időjárással, de persze sok mindent meghatároznak a gyártási költségek, a másik oldalon pedig a vásárlóerő, a fogyasztó árérzékenysége.

Kedvező kép, figyelmeztető jelekkel

A sörszezonra fordulva összeállításunkhoz megkerestük a Magyar Sörgyártók Szövetségét, s annak hazai termeléssel rendelkező tagvállalatait, hogy pontosabb képet kapjunk a szektor aktuális helyzetéről, trendjeiről – jelenéről, jövőjéről.

Mikor ebben a szokatlanul meleg időben végigmentünk az utcán, láthattuk, sorra nyíltak ki a teraszok és tele voltak jókedvű, vidám, söröző társaságokkal. Ennek a szokatlanul meleg időjárásnak biztosan van mérhető hatása az adott hónap forgalmára, de az éves trendeket érdemben nem befolyásolja, ahogyan egy-egy nagyobb sportesemény sem

– hűtötte le a kedélyeket Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója. Ha már a „mérhető hatás”, felvetettük, hogy tavaly 10 százalékkal, a 2022-es 6 millióról 5,4 millió hektoliterre esett a hazai sörfogyasztás az import jelentős csökkenése és a hazai termékek arányának bővülése mellett. Kíváncsiak voltunk, ilyen előzmények után mit mutatnak a már látható idei részeredmények.

„Az első negyedévi forgalmi és termelési adatok alapján kedvező kép alakult ki, de vannak benne figyelmeztető jelzések. Az öt legnagyobb magyar gyártó termelése a tavaly január–márciusi időszakhoz képest 7,2 százalékkal bővült, de az exportot is magába foglaló teljes értékesítés csak 4,9 százalékos növekedést ért el, mivel a kivitelünk mindössze a felét érte el a bázisidőszakinak. Ezekkel a trendekkel valószínűtlen, hogy akár csak a 2022-es év forgalmát elérnénk idén” – fogalmazott a szakember. A top 5 piaci szereplő alatt értjük a Drehert, a Heineken Hungáriát, a Borsodit, a Magyarországon nem gyártó, de forgalmazóként jelenlévő Carlsberget, míg a szövetség munkájához adatszolgáltatással a Pécsi Sörfőzde is hozzájárul. Kántor Sándor szerint ugyanakkor kedvezőnek tekinthető, hogy a magyar fogyasztás szerkezetében:

• továbbra is növekszik a prémiumkategória és csökken az olcsóbb, gazdaságos termékek forgalma;
• a dobozos kiszerelés és az egyutas üveg további térhódítása, valamint az újratölthető palackok megszokott, de nem örvendetes módon csökkenő aránya mellett.

A sörszövetség vezetője kifejtette: a hazai fogyasztói preferenciák évek óta azonosan alakulnak a nyugat-európaiakkal.

• Jól láthatóan növekszik az igény az alacsonyabb alkoholtartalmú termékek iránt, amelyekben a könnyű, frissítő jelleg, az enyhébb maláta és a florális, modern komlók jegyei dominálnak.
• Ezek a karakterek jellemzik az alkoholmentes ízesítetlen söröket is, az ízesítettek között pedig a magyar ízlésnek megfelelő gyümölcsök és gyümölcskombinációk uralják a piacot.

Az alkoholmentes kategória sikerét hűen tükrözi, hogy az első negyedévben csaknem 25 százalékkal nőtt az ízesített és majdnem 40 százalékkal az ízesítetlen termékek forgalma.

Több évtizedes iparági technológiai fejlesztések eredménye, hogy mára az ízesített alkoholmentes sörök önálló kategóriát teremtettek, rendszeres választásává válva a sörkedvelő magyar fogyasztónak

– tette hozzá Kántor Sándor. Felidézte, hogy a Covid-lezárások idején azt remélték, a sörforgalom már 2022-re visszatér a pandémia előtti, 2019-es szintre, mivel ebben az időszakban sem állt le a termék- és technológiafejlesztés, a fogyasztói vélemények, ízlések kutatása is folyamatos volt. Számos új trendet azonosíthattak, és ezekre megfelelő válaszokat talált az iparág. Azt azonban nem tudták előre, milyen nehézségek jelennek meg a világjárvány után, különösen a vendéglátás területén.

„Az iparág jövője szempontjából figyelembe kell venni, hogy nincs prosperáló söripar életteli, minőségi vendéglátás nélkül. Ahol a tulajdonosok befektetnek, és megfelelő színvonalú vendéglátást alakítanak ki, jó forgalmat látunk, de ezek nélkül a befektetések és a rengeteg munka nélkül, amit ez az ágazat megkövetel, már nem lehet rövid távon sem eredményesen működni. Akkor lesz a söripar újra a Covid előtti forgalom szintjén, amikor a vendéglátás is képes lesz bevonzani a szükséges invesztíciókat és a megfelelően képzett munkaerőt” – bocsátotta előre a Magyar Sörgyártó Szövetség igazgatója.

Sörgyárak szemüvegén át a világ

Ami a bevezetőben már taglalt időjárásfaktort illeti, kíváncsiak voltunk, a gyártói tapasztalatok alapján a nyárias tavasz mennyiben élénkítette a sörfogyasztást, illetve a várakozásaik szerint milyen termékek iránt fokozódhat a kereslet, milyen típusok lehetnek a következő hónapok slágertermékei, „sztárjai”.

A Drehernél arról tájékoztatták az Indexet, hogy az idei teljesítmény nem 2023 tükrében ítélendő meg, hiszen az inflációs időkben erodálódik a bázis, így az azt követő évben szinte természetes a növekedés. Kőbányán is az utolsó Covid előtti esztendőhöz, 2019-hez viszonyítanak, így pedig komolyabb elmaradás látható.

A stratégiánknak megfelelően folytatódik a prémiumizáció, és elkötelezettek vagyunk az innováció irányában. A fogyasztói trendek mentén érdemes kiemelni az alacsonyabb alkoholtartalmú sörök iránti növekvő igényt, de a gyümölcsös ízű sörök széles palettája is igen vonzó a fogyasztóknak, illetve egyre jobban felértékelődik a valódi sörélményt adó alkoholmentes sörök szerepe is

– húzták alá a Drehernél.

Arra hívták fel lapunk figyelmét a Heineken Hungáriánál, hogy mindig nagyon várják a szezont, amikor az emberek a szabadban élvezve egy jó sört, társasági életet élnek. Megelőlegezték, hogy hamarosan egy új kategóriát nyitnak a sörök szegmensén belül, amely tökéletesen illeszkedik az évszakhoz. A Sopronban termelő vállalatnál kiemelték, hogy a gondolkodásuk középpontjában mindig a fogyasztók állnak, akik nyitottak, új dolgokat várnak, a filozófiájuk mentén eddig ki nem elégített fogyasztói igényeket, a kategória célközönségének bővítését várják termékfejlesztésüktől.

A hirtelen beállt jó idő pozitívan befolyásolja az adott időszak forgalmát a Borsodi szerint is, ám a sörfogyasztás szempontjából minden év csúcsidőszaka a nyár, így ezen a ponton az idei bizonyítványt korai lenne még kiosztani. A bőcsi gyártóbázisú társaságnál úgy látják, bár mindenkinek megvan a saját kedvenc sörtípusa és -márkája, tapasztalataik alapján a hőmérséklet emelkedésével és a nyár közeledtével jellemzően nő a könnyen fogyasztható, könnyedebb ízű, ízesített, alkoholmentes és alacsony kalóriatartalmú sörök iránti kereslet. Ennek megfelelően készülnek ők is az idei főszezonra.

Ha nincs vendéglátás, csapolt sör sincs

Megkerülhetetlen megközelítés az is, hogy az utóbbi években jelentős mértékben drágultak a sörök, így aztán végképp kibújik a szög a zsákból, mennyire árérzékeny a piac. Mindez persze más-más módon és mértékben csapódik le a kiskereskedelmi, illetve vendéglátóipari értékesítésben.

A Dreher szerint a legtöbb területen a fogyasztás csökkenése tapasztalható. A legfőbb ok az inflációs hatás, ami a reálbérek és így a háztartások elkölthető jövedelmének csökkenését eredményezte. A szállodákat, éttermeket, kávézókat tömörítő HoReCa-szegmensben a fogyasztás csökkenésében az elkölthető jövedelmen túl a Covid hatása is jelentős szerepet játszik, mivel abból még nem állt fel a világ, nem minden fogyasztó tért vissza a vendéglátóhelyekre, de akik visszatértek, azok is mérsékeltebben fogyasztanak. „Mind a kiskereskedelemben, mind pedig a HoReCa-ban megvannak azonban azok az egységek, amelyek keresik az új lehetőségeket, és a söripari trendekben rejlő lehetőségeket kihasználva megtalálják a fizetőképes keresletet, és sikeresek tudnak lenni” – jegyezték meg Kőbányán.

Mindig az a szándék, hogy a magas minőségi színvonallal, a fogyasztóknak nyújtott egyedi élményekkel és promóciókkal további értéket teremtsenek. A Borsodinál azt emelték ki, hogy a hazai fogyasztók jellemzően árérzékenyek. Ugyanakkor a sörszövetség 2023-as forgalmi adatai arról tanúskodnak, hogy ennek ellenére a hazai sörkedvelők továbbra is keresik a minőségi, magasabb kategóriájú söröket, így az általános forgalomcsökkenés mellett a prémium- és szuperprémium-kategória aránya növekedni tudott, ahogyan az alkoholmentes ízesítetlen termékek forgalma is bővült.

„Mi is hasonló tapasztalatokról tudunk beszámolni, a hazai sörkultúra fejlődése töretlen, és ennek köszönhetően a sörfogyasztók egyre inkább a magasabb minőség felé fordulnak” – tették hozzá a Borsodinál. Ami az értékesítési csatornák megoszlását illeti, azt tapasztalták, hogy a koronavírus-járvány és az azt követő lezárások hatására az értékesítés egyértelműen a kiskereskedelem, a kereskedelmi láncok irányába tolódott el. „A járványt követő újranyitással és a belföldi turizmus élénkülésével a vendéglátóipar is feléledt, de sajnos még nem állíthatjuk azt, hogy a HoReCa-szektor talpra állt, és elérte a járvány előtti szintjét” – jelentették ki a bőcsiek.

Foci-Eb, olimpia – és sör?

A fogyasztási alkalmak közül kiemelendők a nagy nyári sportesemények, márpedig 2024-ben előbb labdarúgó Európa-bajnokságot rendeznek Németországban, majd pedig jön a nyári olimpia, méghozzá Párizsban.

A sportesemények csak rövid időre emelik meg a fogyasztást a Dreher szerint, nem pedig hosszú távra, azok hatása marginális a teljes piac mérete szempontjából. Ezzel együtt az olyan nagy sportesemények, mint a foci-Eb vagy az olimpia, természetesen itthon is hozzájárulhatnak a sörfogyasztáshoz. Megállapították, hogy várhatóan nagyobb érdeklődés mellett zajlik majd a magyar válogatott részvételével az Európa-bajnokság, amíg a nemzeti csapat versenyben van, intenzív szurkolás és valamennyivel több fogyasztó várható. Ezt is befolyásolja azonban, hogy milyen időjárási körülmények lesznek. Ha például esik, akkor a kinti nagy képernyős vetítések elmaradnak, és azzal együtt a nagyobb sörfogyasztás is.

A Heineken identitásának a része a sport, azon belül is a futball. Kiemelték, hogy mindig is együtt drukkoltak a szurkolókkal, élvezve az összetartozás örömét, és ez különösen igaz a foci esetében, ami a legújabb reklámjukból is visszaköszön. Építenek arra, hogy velük együtt drukkolnak a magyarok is, akár a helyszínen, bármelyik stadionban, vagy otthon, a teraszról élvezve a mérkőzéseket. Ők is úgy látják, hogy katalizátorként hathat a magyar részvétel: a felfokozott érzelmek mellett remélhetőleg a fogyasztás is a tetőfokára hág majd. Piacélénkülésre számítanak, biztosak a Covid előtti szintek elérésében, az viszont most még kérdéses, ez mikor következik be. A Heineken Hungária példája szerint a HoReCa-sörértékesítést nagyban befolyásolja a rendelkezésre álló jövedelem növekedése és a turizmus helyzete, de nagy a felelősség a gyártókon is az innovatív szemlélet fenntartásával.

A Borsodi diagnózisa szerint a sport- és kulturális események, fesztiválok, bár tömegeket vonzanak, és ezzel a forgalom pillanatnyi élénkülésében is szerepet játszhatnak, a sörfogyasztásra gyakorolt hatásuk összehasonlíthatatlan egy hosszú és meleg nyáréval.

A koronavírus-járvány múltával abban bíztunk, hogy a gyógyulás gyors lehet, azonban az alapanyag-beszerzési láncok átalakulása, az energia-, alapanyag- és nyersanyagárak drasztikusan emelkedése, a vendéglátóipar elhúzódó talpra állása azóta is jelentős hatást gyakorolnak a Borsodi Sörgyár és a teljes söripar működésére. Az idei év eddigi tapasztalatai, mind a söripart, mind pedig a HoReCa-szektort tekintve, ugyan biztatóak, nem számítunk arra, hogy 2024-ben visszatérnek a 2019-es évet idéző forgalmi adatok.

(Borítókép: Steffi Loos / Getty Images)