Temu-őrület: egymillió felett a magyar vásárlók száma

A GKID és a Mastercard friss Digitális Kereskedelmi Körképében publikált adatok alapján a magyar e-kereskedelmi piacon működő webáruházak által kiszolgált online rendelések száma

• alig 7 százalékos tavalyi növekedéssel meghaladta a 83 millió rendelést, amelynek összértéke mintegy 1474 milliárd forint volt.
• Az e-kereskedelem teljes kereskedelmen belüli részaránya 9,8 százalékon zárta az elmúlt évet.

Az online kiskereskedelmi forgalom bővülése ezzel a teljesítménnyel mindössze 8,5 százalékos emelkedést mutat az egy évvel korábbi, 2022-es bázishoz képest. A Covid-évek hipernövekedése után indult látványos lendületvesztés ráadásul 2024 első három hónapjában tovább folytatódott, és év/év alapon már csak további 6,1 százalékkal bővült a forgalom.

Az e-kereskedelmi piac a digitális gazdaság egyik legfontosabb pillére, azonban a jelenlegi, gyorsan változó, kiszámíthatatlan időszakban az online szektor növekedése már nem magától értetődő. Ebben a környezetben az árversenyen túl felértékelődik minden olyan eszköz, adottság vagy épp szolgáltatás, amivel a magyar online kereskedő kitűnhet az egyre nagyobb nemzetközi zajból

– mondta Márkus Gergely, a Mastercard magyarországi és szlovéniai igazgatója. Hozzátette: a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép kutatása ebben a turbulens piaci környezetben igyekszik támogatni a csaknem 38 ezer hazai webáruházat abban, hogy felvegye a versenyt az egyre inkább globalizálódó e-kereskedelmi szintéren.

Új korszak hajnalán, kínai óriásokkal

2022-ben a pandémia és az orosz–ukrán háború következtében megtorpanó gazdaság, energiaválság és inflációs sokk új korszakot nyitott a magyar és EU-s e-kereskedelemben egyaránt:

Madar Norbert, a kutatást készítő GKID vezető tanácsadója és partnere úgy fogalmazott, hogy  

a kínai kereskedők piacformáló hatása leginkább a rendelések számában szembetűnő: a belföldi kereskedők által kiszolgált online rendelések száma bár csak 7 százalékkal nőtt 2023-ban, a magyar vásárlók valójában ennél sokkal többet rendeltek, csak épp nem belföldi vagy EU-s magyar kereskedőktől.

A magyar vásárlók által generált, teljes – azaz belföldi + nemzetközi – e-kereskedelmi rendelésállomány a GKID adatai alapján több mint 32 százalékkal bővült, és tavaly már meghaladta a 102 millió darabot.

A hazai e-kereskedelmi piac egyre eltérőbb képet fest kínálati és keresleti oldalról nézve. Miközben a belföldi és magyar piaci fókusszal bíró EU-s cégek sorra számolnak be csökkenő forgalomról és megtorpanásról, addig Madar Norbert szerint a vásárlók egyre több rendelést és pénzt hagynak ott a globális e-kereskedők felületein, bizonyítva azt, hogy az online vásárlás valójában határok nélküli és így a verseny is nemzetközi.

Aggódnak a hazai kereskedők

A Digitális Kereskedelmi Körkép a belföldi webáruházak hangulatát is vizsgálta. A felmérés keretein belül megkérdezett e-kereskedők a legnagyobb problémát a vásárlóerő és a kereslet csökkenésén túl

• a hirdetési költségek emelkedésében látják (61 százalék),
• ezt követi a kiskereskedelmi árak folyamatos növekedése (45 százalék),
• valamint a külföldi, kínai kereskedők szerepének erősödése is (43 százalék).

Ezek a problémák ráadásul nem is függetlenek egymástól, és a kínai térhódítással párhuzamosan a kereslet további csökkenése és a hirdetési költségek emelkedése várható.

Timár Szabolcs, a GKID vezető elemzője és partnere szerint a kínai webáruházak forgalom- és vásárlóelszívó hatását az online FMCG-szektort leszámítva már minden e-kereskedelmi szegmens érzékeli, leghátrányosabban azonban a divat, játék és lakásfelszerelési kategóriát érinti.

Érdekesség, hogy a Magyar Posta kézbesítési megoldásainak kötelező bekötéséről az e-kereskedők 98 százaléka értesült és informálódott, ugyanakkor ez a kötelezettség – bár nagy médiavisszhanggal járt – messze nem rendítette meg annyira a piacot, mint a Temu térnyerésének hatásai, csak a kutatásban részt vevő e-kereskedők 16 százaléka tekinti a Magyar Posta bekötését nehézségnek.

Őrület: több mint egymillió magyar Temu-vásárló

A GKID–Mastercard Digitális Kereskedelmi Körképe kiemelten foglalkozik a Temu-jelenség vizsgálatával is. A kínai kereskedő alig 8 hónappal ezelőtt, 2023 szeptemberében indult el Magyarországon, és hirdetéseivel, valamint szinte minden termékkategóriára kiterjedő választékával hetek alatt letarolta a magyar e-kereskedelmi piacot.

Ezek összértéke csupán három hónapot figyelembe véve is közel 22,5 milliárd forint, amely a teljes online költés 7 százaléka ebben az egy webáruházban. Ami ennél is nagyobb jelentőségű, hogy a tavalyi kb. 3,9 millió fős, nagyon lassan növelhető online vásárlói bázist a Temu képes volt jelentősen bővíteni: a nagyon intenzív akcióknak és bevezető ajánlatoknak köszönhetően kb. 200-250 ezer fővel növelte az aktív vásárlói bázist. Tette mindezt úgy, hogy a csak a Temun vásárlók 32 százaléka úgy gondolja, hogy nem külföldi webáruházból rendelt.

Az első negyedév 1,5 milliós rendelési volumene ilyen exponenciális vásárlószám-növekedés mellett az év egészére elérheti akár a 10 milliós szintet is, amivel a Temu már messze meghaladhatja majd a legnagyobb belföldi e-kereskedők éves rendelésállományát. Ráadásul ez a volumen csak kisebb része annak a Temu-rendelés-állománynak, ami Budapesten keresztül érkezik be nap mint nap az EU területére, és megy tovább a szomszédos országokba

 – helyezte kontextusba a Temu teljesítményét Madar Norbert.

Amellett, hogy a Temu által generált forgalom érezhetően hiányzik a magyar kereskedők bevételéből, a Temu és a többi globális online kereskedő térhódítása a vásárlási szokásokra is drasztikus hatással van: ezek a webáruházak a vásárlóikat kezdettől fogva a saját mobilapplikációik irányába terelik exkluzív – csak ott érvényes – akciók és személyre szabott ajánlatok segítségével. Ennek köszönhetően hazánkban és globálisan is vezetik a letöltési statisztikákat ezek az applikációk.

Tarolnak a csomagautomaták

A friss körkép megerősítette, hogy idén is tovább folytatódik a magyarországi csomagautomata-hálózat bővülése. A GKID adatai szerint 2024. április végén már mintegy 5150 csomagautomata üzemelt országszerte, összesen 717 településen, nyolc különböző szolgáltató hálózatában. A telepített automaták 77 százaléka pedig már Budapesten kívül van.

Cserjés-Kopándi Ildikó, a GKID logisztikai kutatásokért felelős partnere rávilágított: a magyar piac egy év alatt több mint 1500 új automatával bővült, és idén is hasonló ütemű expanzió várható. Minél közelebb kerülnek az automaták a lakossághoz, annál nagyobb a piacformáló szerepük az e-kereskedelemben. Ráadásul az önkiszolgáló csomagátvételi forma egyre népszerűbb a fiatalok és az idősek körében egyaránt, és nagyban hozzájárul a lakosság digitális felzárkóztatásához.

Az új törvényi szabályzással 2024-ben tovább bővül a csomagautomaták elérése a webáruházak körében, és a meghatározott postai árak is kedvezőek, ami hatással lesz e kézbesítési mód kedveltségének további növekedésére. A szakember szerint a jobb elérhetőség, a bővülő lokációk és a kedvező ár együttese az igénybevétel és a volumen jelentős növekedését vetíti előre.

(Borítókép: Lindsey Nicholson / UCG / Universal Images Group / Getty Images)