- Gazdaság
- agrár
- agrárium
- takarmánygyártás
- ubm
- kukorica
- búza
- szemestermény
- mezőgazdaság
- baromfi
- sertés
- takarmányárak
- alapanyagár
- állattenyésztés
Az árak bezuhanása piszkálhatja ki a piac küllői közé szorult botot
További Gazdaság cikkek
A tavalyi második félévben több tényező is kedvezően befolyásolta a haszonállat-takarmánykeverékek iránti keresletet, ezek közül is kiemelkedik az alapanyagok árának drasztikus zuhanása: az orosz–ukrán háború kitörése és a 2022. évi súlyos aszály miatti jelentős áremelkedést meglepően gyors és nagymértékű árzuhanás követte a kukoricánál, a búzánál és az egyéb szemes terményeknél.
A takarmánygyártás alapanyagaként használt takarmánykukorica átlagos ára több mint 50, míg a takarmánybúza ára mintegy 40 százalékkal esett vissza a 2023. december 31-el záródó félévben – mondták az Economxnak a hazai piacvezető takarmánygyártó, az UBM szakértői.
Idén pedig tovább konszolidálódott a piac.
Magyarországon április első hetében a takarmánybúzát 37 százalékkal alacsonyabb, 59,1 ezer forintos tonnánkénti áron, míg a takarmánykukoricát 32 százalékkal kevesebbért, tonnánként 60 ezer forintért adták 2023 azonos időszakához képest.
Az alapanyagárak esésének köszönhetően az állattartók – akiknek a tavalyi év első félévéig a 2021-es szintnél akár 30–40 százalékkal is magasabb takarmányköltséggel kellett számolniuk – az idei évben már jóval kedvezőbb takarmányárakkal kalkulálhatnak. Ez főként azért ér „aranyat” számukra, mert a baromfiszektor költségeinek 65–70 százalékát a takarmányköltségek adják.
Az UBM szakértői rávilágítanak, hogy a magyar takarmányipar alapvetően a hazai szükségleteket szolgálja ki, függetlenül attól, hogy az állattenyésztés egyes ágazatai – elsősorban a baromfiszektor – kifejezetten exportorientált.
Az itthon előállított takarmányt elsősorban Magyarországon használják fel, csupán nagyjából 5 százaléka, évi 150–250 ezer tonna takarmány kerül exportra, elsősorban Romániába.
2021-ben közel 4 millió tonna volt a belföldi keveréktakarmány-gyártás mértéke, ami az Európai Unió teljes kapacitásának mintegy 2,7 százalékát jelenti.
Bezuhant a piac
A hazai volumen 2022-ben mintegy 10 százalékkal, 3,637 millió tonnára csökkent, többek között a sertéspestis és a madárinfluenza-járvány, az infláció és a kamatterhek növekedése miatt.
Bár hivatalos statisztika még nem áll rendelkezésre a tavalyi évi termelésről, ezek hatása még 2023-ban is érvényesült, és várakozásaik szerint 3,4 millió tonnára csökkent tavaly a hazai takarmánygyártás volumene.
2021-ben a hazánkban gyártott összes takarmány mintegy 50 százalékát a baromfifélék, nagyjából harmadát a sertések, és további körülbelül 12 százalékát a kérődzők (elsősorban szarvasmarhák) számára állították elő, az egyéb takarmányok mennyisége ezeken felül hozzávetőlegesen 120 ezer tonnát tett ki.
Ezek az arányok alapvetően tavaly sem változtak, egyedül a sertéstakarmányok 2021-es, 1,3 millió tonnás súlya csökkent a múlt évben 1 millió tonnára, főként a sertéspestis okozta állománycsökkenés és a külföldi húsimport miatt.
Katalizátorként hathat a konszolidáció
A tavalyi évben a takarmányok alapanyagárai normalizálódtak, 2024-ben pedig stagnálás várható. Idén várhatóan az energiaárak tekintetében sem következik be olyan nem várt fejlemény, ami megrázhatja az ágazatot. Ezért
a 2022-ben és 2023-ban látott – egyébként lassuló ütemű – csökkenést 2024-ben már egy visszapattanás követheti a magyar takarmánypiacon.
Ennek eredményeképp a Magyarországon előállított sertéstakarmány mennyisége ismét elérheti majd a 2021-es, 1,3 millió tonnás mennyiséget.
A baromfiágazatban – elsősorban a brojlereknél, amelyek száma itthon évente 220–230 millió körül mozog – további termelésnövekedés várható, ezáltal idén a baromfitakarmány-gyártás is visszatérhet a 2021-es 2 millió tonna körüli szintre, míg a szarvasmarhák számára előállított tápok mennyisége félmillió tonna körül alakulhat ebben az évben.
A teljes hazai takarmánygyártás összességében ismét elérheti a 3,9–4 millió tonnát.