Jelentős átformálás előtt áll a magyar élelmiszeripar

A magyar kormány ágazati víziója a 2024–2030-as időszakra vonatkozóan a tervek szerint a következő pontokat tartalmazza:

• az ország ellátásbiztonságának garantálása, melynek eléréséhez a kereskedelempolitikai eszközök mellett az ipar is jelentősen hozzájárul,
• az élelmiszeripari üzemek digitalizáltsági szintjét jelentősen emelik, érdemi mesterséges intelligencia (MI) használatával,
• élelmiszeriparunk termelékenysége az európai mezőny első felébe kerül.

Ha minden jól megy, a támogatási és szabályozási rendszerek átalakítása, alkalmazása révén mérethatékony, nemzetközi piacokon is versenyképes termelés kerül kialakításra.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az automatizálás, az MI, az okosszenzorok, a robotika és az Ipar 4.0 ma már megkerülhetetlen tényezők. Ezek együttes hozadéka a fokozott termelési hatékonyság és a csökkentett munkaerőigény.

Az élelmiszergyártás automatizálási piaca 2026-ra várhatóan eléri a 17,46 milliárd dollárt, 9,63 százalékos éves növekedési ütem mellett – írja az Economx.

Célok és javaslatok

A hazai élelmiszeripar versenyképességi stratégiai céljait alapvetően három csoportba osztja a kormány, s mindegyikhez kapcsol javaslatokat is, melyeket összesen 8 pontban fogalmaz meg.

Hazai vállalatok védelme, szoft protektcionizmus

1. Hazai kiskereskedelemben a magyar beszállítók helyzetének javítása szabályozási és gazdaságpolitikai intézkedések révén
2. A kereskedelmi saját márkás termék szabályozása
3. Integrációk létrejöttének és fejlesztésének célzott állami támogatása
4. NAV, Nébih, GVH fellépésének megerősítése a piaci folyamatok átláthatóságának és tisztaságának erősítése érdekében

Technológia, digitalizáció erősítése

1. Technológiai hatékonyságra fókuszáló beruházások ösztönzése célzott állami támogatásokkal és/vagy az agrártámogatási rendszerben
2. Magyar élelmiszeripar digitalizációs hátterét erősítő szoftverfejlesztés állami ösztönzése
3. Mezőgazdasági robotizáció, automatizáció állami támogatása

Exportösztönzés

Célzott, exporthoz és külföldi terjeszkedéshez kötött állami támogatás, a magyar vállalatok részére piacteremtés támogatása.

Kiemelt jelentőségű ágazatok

A versenyképességi stratégia bemutatásakor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elmondta,  a kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa, majd 2025-ben tovább növelje a gazdasági növekedést annak érdekében, hogy 2030-ra Magyarország elérje az Európai Unió fejlettségi szint 90 százalékát. Ehhez az szükséges, hogy a foglalkoztatási ráta elérje a 85 százalékot, a GDP-arányos beruházási ráta pedig a 30 százalékot, amelyből a vállalati beruházások adnak 20 százalékpontot.

A célok érdekében versenyképességi javaslatokra, egy új versenyképességi stratégiára volt szükség, amely a vállalatok javaslataira épül, közel 1300 vállalat problémáit és az azokra adott válaszait veszi alapul 6 kiemelt ágazatban, mégpedig

• járműipar,
• élelmiszeripar,
• kreatívipar,
• egészségipar,
• infokommunikációs szektor,
• valamint a vegyipar, fémipar és műanyagipar együttesen.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke már az április Foodtech Show-n is elmondta: kiemelt cél, hogy a kis-, közepes- és nagyvállalatok is találjanak olyan innovatív megoldásokat, amelyek eszközt jelenthetnek a fejlődéshez, hiszen a versenyben maradáshoz muszáj fejlődnie az élelmiszeripari cégeknek. Éder Tamás bejelentette, hogy a következő hetekben olyan pályázati felhívások jelennek meg, amelyek 200 milliárd forint értékű támogatást adnak az ágazat szereplőinek, ezek pedig alapként szolgálhatnak a versenyképes és fenntartható beruházásokhoz.