Óriási bejelentés a kormány részéről, örülhetnek a tanárok, óvónők

További Gazdaság cikkek

Bejelentette a pénzügyminiszter, hogy a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez forrásként használt uniós pénz érkezett a magyar állam számlájára. Bár egyes források befagyasztását Brüsszel feloldotta, aminek köszönhetően csordogál pénz Magyarországra, a magyar jogállamiság körüli vita továbbra sem csitul.

„184 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez” – jelentette be hivatalos Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter.

A kormány korábban több ízben is arról beszélt, hogy a pedagógusok béremelése az uniós források magyar számlákra való utalásától függ.

Orbán Viktor 2023 utolsó Kormányinfóján az Index kérdésére jelentette be, hogy hároméves bérfejlesztési programot indítanak, melynek részeként 2024 januárjától átlagosan 32,2 százalékkal emelkednek a pedagógusbérek.

A tanárok többsége január végén kapott értesítést az új összegről, február elején pedig az első megemelt fizetések is megérkeztek. Ugyanakkor a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke arról beszélt lapunknak, hogy bár a béremelés megvalósult, a munkaterhek csökkentése még hátravan.

Reagált a PDSZ

Az Index megkereste a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, miként értékelik a bejelentést. Nagy Erzsébet ügyvivő elmondta lapunknak: nem tudják, hogy pontosan mire elég a 184 milliárd forint, mert azt sem tudják, mekkora volt az a keret, amit béremelésre fordított a kormány, arról ugyanis a kabinet nem számolt be.

Csordogál a pénz, de nem csitul a vita

Arról is többször írtunk, hogy az Európai Unió jogállamisági aggályokra hivatkozva tartja vissza a Magyarországnak járó uniós támogatásokat. Varga Mihály márciusban arról beszélt, hogy folyamatosan érkeznek a korábban blokkolt uniós források. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter egy márciusi konferencián arról beszélt, hogy „a Magyarország számára legutóbb megítélt kétmilliárd eurónyi uniós összeg jó része a tanári bérek emelésére megy, de egy jelentős rész jut a közoktatás általános korszerűsítésére és modernizációjára”.

Ugyanakkor áprilisban az a hír látott napvilágot, hogy az Európai Parlament elsöprő többséggel szavazta meg a határozattervezetet, amely vitatja a magyar jogállamiság javulását, márpedig az uniós pénzek érkezése jogállamisági kritériumokhoz van kötve.

A 27 mérföldkőből – amelyet a magyar kormánynak teljesítenie kéne a lehívható források befagyasztásának feloldásához – négy igazságügyi, amelyhez 22 milliárd euró lehívása kapcsolódik. A decemberben feloldott 10,2 milliárd miatt az Európai Parlament perre megy az Európai Bizottság ellen, és határozottan javasolja, „hogy értékelje újra határozatát, különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentéseinek fényében, amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak”.

Egy másik, a határvédelem kérdésében azonban Brüsszel rácsapta az ajtót a magyar kormányra.

(Borítókép: Varga Mihály 2024. április 11-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Almási Miklós
A tudás örömétől a szellemi vakságig

3192 Ft

Rényi Ádám
Erika néni és további felnőttmesék

3817 Ft