Óriási bejelentés a kormány részéről, örülhetnek a tanárok, óvónők

„184 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez” – jelentette be hivatalos Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter.

A kormány korábban több ízben is arról beszélt, hogy a pedagógusok béremelése az uniós források magyar számlákra való utalásától függ.

Orbán Viktor 2023 utolsó Kormányinfóján az Index kérdésére jelentette be, hogy hároméves bérfejlesztési programot indítanak, melynek részeként 2024 januárjától átlagosan 32,2 százalékkal emelkednek a pedagógusbérek.

A tanárok többsége január végén kapott értesítést az új összegről, február elején pedig az első megemelt fizetések is megérkeztek. Ugyanakkor a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke arról beszélt lapunknak, hogy bár a béremelés megvalósult, a munkaterhek csökkentése még hátravan.

Csordogál a pénz, de nem csitul a vita

Arról is többször írtunk, hogy az Európai Unió jogállamisági aggályokra hivatkozva tartja vissza a Magyarországnak járó uniós támogatásokat. Varga Mihály márciusban arról beszélt, hogy folyamatosan érkeznek a korábban blokkolt uniós források. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter egy márciusi konferencián arról beszélt, hogy „a Magyarország számára legutóbb megítélt kétmilliárd eurónyi uniós összeg jó része a tanári bérek emelésére megy, de egy jelentős rész jut a közoktatás általános korszerűsítésére és modernizációjára”.

Ugyanakkor áprilisban az a hír látott napvilágot, hogy az Európai Parlament elsöprő többséggel szavazta meg a határozattervezetet, amely vitatja a magyar jogállamiság javulását, márpedig az uniós pénzek érkezése jogállamisági kritériumokhoz van kötve.

A 27 mérföldkőből – amelyet a magyar kormánynak teljesítenie kéne a lehívható források befagyasztásának feloldásához – négy igazságügyi, amelyhez 22 milliárd euró lehívása kapcsolódik. A decemberben feloldott 10,2 milliárd miatt az Európai Parlament perre megy az Európai Bizottság ellen, és határozottan javasolja, „hogy értékelje újra határozatát, különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentéseinek fényében, amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak”.

Egy másik, a határvédelem kérdésében azonban Brüsszel rácsapta az ajtót a magyar kormányra.

(Borítókép: Varga Mihály 2024. április 11-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)