Virág Barnabás: Óriási tartaléka van az országnak

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke szerint a 2020-as évtized a korábban megszokott nyugalom helyett összetett kihívásokkal szembesítette a gazdaságokat. Kiemelte: a jegybankok számára a stabil növekedés és pénzügyi fenntarthatóság mellett a társadalmi, környezeti és területi kérdések is kulcsfontosságúvá váltak – számolt be a konferencián elhangzottakról az Economx.

Az előző évtized egy nyugodt növekedési pályát biztosított Magyarországnak, a 2020-as évtizedről azonban „minden mást elmondhatunk, csak azt nem, hogy nyugodt”.

„Komplex folyamatok zajlanak, és a gazdaságoknak folyamatosan problémákkal kell szembenézniük” – hangsúlyozta a jegybank alelnöke. Egy új szintre kell emelni a stabil növekedés és egyensúly fenntartását. A pénzügyi fenntarthatóság mellett a társadalmi, környezeti és területi kérdésekről is beszélni kell.

2012-ig a jegybankolás „unalmas szakma volt”, csupán egy cél és megközelítés volt, az infláció és a kamatok voltak a fókuszban. A 2008-as válság azonban megmutatta, hogy ez nem elegendő, ezt követően népszerűvé váltak a jegybankok, óriási hitel- és eszközvásárlási programok indultak, és felpörgött a gazdaság.

Ez az évtized a nagy átmenetek évtizede lesz, ráadásul mindezen folyamatok rendkívül gyorsan mennek majd végbe

– mondta Virág Barnabás. Szerinte az új finanszírozási környezetet a zöldátmenet, a demográfiai kihívások, a technológiai forradalmak és a geopolitikai törésvonalak fogják meghatározni.

Az MNB alelnöke emlékeztetett, az a jegybanki tartalék, amit a pénzintézetek még a 2021-es likviditási program keretein belül helyeztek el a jegybanknál, kezdenek kifutni, így most „az elsődleges feladat, hogy olyan eszközöket találjunk, amelyek ösztönzőleg hatnak a hosszú távú fenntarthatóságra”.

Virág Barnabás érdeklődéssel olvassa azokat a kiáltványokat, „amelyeket különböző szervezetektől kapok, hogy 5 százalék alatt kellene lennie az alapkamatnak, de ez nem a realitás”.

Nem arról kell beszélgetni, hogy az alapkamatnak hol kellene állnia, sokkal inkább a hazai országkockázati felár szűkítésére kell helyezni a fókuszt a gazdaságpolitikában

– szögezte le előadásában. Kiemelte, fontos feladat, hogy a stabilitást erősítsük, a felárat szűkítsük, „100 bázispontos csökkentés 1500 milliárdos megtakarítást eredményez.”

Virág Barnabás szerint a szakemberek keveset beszélnek róla, hogy finanszírozási oldalról elég komoly belső pénzügyi forrásai vannak az országnak, „pedig ez kulcselem”. Az elmúlt 12 évben több mint 5 százalék volt a nettó megtakarítása a magyar lakosságnak, GDP-alapon. Az emberek pénzügyi eszközei folyamatosan bővülnek, GDP-arányosan 2023-ban 38 százalékponttal emelkedett a ráta:

További előny, hogy a hazai vállalatok a régióét messze meghaladó likvideszköz-állománnyal rendelkeznek, folyamatosan halmozódik a megtakarításuk, „igaz, ez egy koncentrált folyamat, nem mindenkinél van jelen, mindenki a pénzügyi szintjét tolja egyre magasabb szintre” – mondta már a vállalati oldalt vizsgálva az alelnök, aki szerint egy fenntartható kamatnormalizációs pálya kell, ami megőrzi a stabilitást, hozzájárulva a piaci alapú hitelezés visszaépüléséhez.

A célokat alapvetően mindkét szegmensben sikerült elérni: az infláció csökkent, a pénzügyi stabilitás egyértelműen megmaradt, ha a piaci alapú hitelezés visszaépülését nézzük lakossági oldalon, ennek jeleit is egyértelműen láthatjuk. A vállalati oldal számára, „akik kivárnak és ülnek a pénzükön”, annyit még hozzáfűzött Virág Barnabás, hogy kereseti közegtől függetlenül fektessenek a technológiai átállásba, a robotizációba és egyéb innovatív tevékenységekbe.