Nincs több totó, ennyibe került a reptér visszavétele

Pontosan egy hete jelentette be a kormány, hogy sikerre vezettek a több mint egy éve tartó intenzív tárgyalások: a magyar államot képviselő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a francia Vinci Airports 2024. június 6-án aláírta a Budapest Airport Zrt. adásvételi szerződését az eladói oldalon szereplő AviAlliance, GIC és CDPQ cégek képviselőivel.

A transzparencia ellenére a sajtóban az elmúlt napokban több számítás is megjelent azzal kapcsolatban, hogy jó üzletet csinált-e az állam a visszavétellel. Vitályos Eszter kormányszóvivő a csütörtöki Kormányinfón elmondta, rengeteg az álhír a reptér megvásárlásával kapcsolatban.

Bár a közlés egyértelműnek tűnt, sokan azt is vélelmezték, hogy a vételár-kiegyenlítés nem részesedésarányosan (pro-rata alapon) történt a magyar állam és a francia befektető között. A polémiába a politika is beszállt: a Demokratikus Koalíció (általunk fel nem lelt) sajtóhírekre alapozva arról írt, hogy a reptér vételára 310 milliárd forinttal volt magasabb, mint a piaci ár.

A két évvel ezelőtti árnál olcsóbb lett a vétel

A vételárral kapcsolatban korábbi cikkünkben emlékeztettünk: 2021-ben, az első, meghiúsult tárgyalási kör elején az eladók 5 milliárd euróra tartották a portékát, amit a Deutsche Bank elemzése támasztott alá, amely szerint a Budapest Airport értéke 4,2–5,2 milliárd euróra tehető. A szakmai értékbecslés akkor arra elegendő volt, hogy a magyar pályázó konzorcium vételi ajánlatát 4-ről 4,44 milliárd euróra módosította. 

Miután 2021-es bázison számolva az infláció miatt az eurózónában is 20 százalékkal magasabb árak vannak érvényben, így a mostani vételár jelenértéken alacsonyabb, mintha 2021-ben jött volna létre az üzlet. Ráadásul a hitel továbbvitele azt jelenti, hogy

a hitel törlesztése pedig a reptér elmúlt két évben látott 22–27 százalékos árbevétel-arányos nyereségéből bőven kigazdálkodható. 

Európában drágábban veszik a reptereket

A vételárral kapcsolatos polémiát a jelek szerint most elégelte meg a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben mutatta be saját számításait. Az értékelésnél e szerint az utolsó válságmentes év, 2019. adatai alapján számoltak, hiszen a köztes években a Covid miatti leállások, illetve az újraindulás adatai torzíthatják a képet. 

A reptér 2019-es auditált konszolidált, kamatfizetés, adók és értékcsökkenés nélküli üzemi eredménye (EBIDTA) 254 millió euró volt. Ezzel számolva

A minisztérium számításai szerint az elmúlt, torzítástól mentes években a repülőterekben történő többségi tulajdonszerzés során a felek által elfogadásra került vételárak mediánja az EBITDA 20,6-szorosa. A Budapest Airporthoz hasonló központi repterek közül a koppenhágai repülőtér 19,8-as, a London Gatwick repülőtér 19,9-es EBIDTA-szorzóval került megvásárlásra. A lyoni repülőteret 21,2, a Leeds Bradford repülőteret 26,4-szoros EBITDA-értéken adták el. 

A hitelezők teljes bizalma is üzenetértékű

Fontos ismérv lehet az is, hogy a meglévő nemzetközi banki és befektetési konzorciumban összegyűlt hitelezők 100 százaléka szavazott igennel a Vinci Airports és a Magyar Állam egyidejű jelenlétére a befektetésben.

Ez pedig azt jelenti, hogy a hitelezők részletes vizsgálataik alapján arra jutottak, hogy a pénzük jó helyen lesz az új tulajdonosokhoz kihelyezve is. Az eléjük tárt befektetői együttműködésnek köszönhetően a repülőtér fejlődése és jövedelmezősége biztosított, így a hitel törlesztése is rendben fog zajlani. 

Vérprofi üzemeltetővel fogtak össze

A minisztérium jelezte: a Budapest Airportban megvalósuló állami jelenlét óriási szinergiákat rejt magában, a megvalósított befektetéssel tudjuk elősegíteni a repülőtér megfelelő fejlesztését és annak irányát. A Magyar Állam pénzügyi és stratégiai befektetőként van jelen, emellett az eszköz megfelelő fejlesztését is megköveteli.

Az üzemeltető a Vinci Airports lett, amely az előző üzemeltető 4-5 repülőtéren szerzett tapasztalataival szemben jelenleg is több mint 70 repülőteret működtet 14 országban, világszínvonalon. Ráadásul a részesedés révén duplán érdekelt a reptér sikerében. 

Egy repülőtér fejlesztése esetében két irányról beszélhetünk, az egyik a kereskedelmi bevételek növelése, a másik a főtevékenységhez kapcsolódó, vagyis az utasszám növeléséhez köthető fejlesztések megvalósítása – emlékeztet a minisztérium. A mostani tervek szerint az utasforgalom belátható időn belül 20 millióra emelkedhet, sőt 2030-ra a 30 milliós utasforgalom is célkeresztbe kerülhet. Ehhez mindenképp szükség van az új, 3-as terminál megépítésére, ami a fejlesztések felgyorsításával 2027-től fogadhat utasokat. A légiáru-forgalomban rejlő lehetőségeket mindennél jobban mutatja, hogy a reptér tavalyi 337,8 milliárd forintos árbevételéhez és 74 milliárdos adózott eredményéhez sokat tett a Cargo City megugró forgalma: tavaly már 50 százalékkal meghaladta a 2019-es év adatát a 200 ezer tonnányi, a budapesti repülőtéren megforduló áru mennyisége. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium emlékeztetett: július elején a francia partnerrel közös nemzetközi sajtótájékoztatón részletesen bemutatják a tranzakciót érintő információkat és a reptér jövőjére vonatkozó terveket. 

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)