Előttünk hever az építőipari forradalom eszköze, már csak használni kellene

További Gazdaság cikkek

Bár mintha aktívan keresnék, de a digitalizáció mozdonyán a hagyományosan konzervatív szereplőkkel operáló építőiparban sincs fék. Mindössze egy három betűből álló mozaikszó változtathatja meg, és teheti átláthatóvá, költséghatékonnyá a nemzetgazdasági szempontból is kulcsfontosságú iparágat. A szakma már nagyon várja az ehhez szükséges magyar állami részletszabályozást.

Mivel a következő években gyakran említett kifejezés lesz a BIM (Building Information Modeling, azaz Építményinformációs Modellezés), ezért érdemes megtudni, mit is jelent. A BIM egy magas szintű digitális munkafolyamat és menedzsment, valamint egy új szakmai szemlélet, ami a szoftveripar fejlődésével az elmúlt 20 év alatt alakult ki, ezért a definiálása is többféle. Talán a legegyszerűbben úgy érthető meg, hogy a BIM a szoftveripar képességére épülő építőipari digitális munkafolyamat, ami minőségi szintugrást hoz a beruházások tervezésében, a költségtervezésében, kivitelezésben és az üzemeltetésben. A BIM-mel már középtávon szükségtelenné válhat a papíralapú munka és információcsere.

A tervezőszoftverek már 20 éve lehetővé tették a háromdimenziós virtuális térben való tervezést, valamint a nem látható adatok rögzítését és tárolását, ám ez eddig kihasználatlan volt. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy miért? A rövid válasz, mert ez az iparág hagyományosan lassan változik, illetve a piaci szereplők nehezen állnak át a digitális tervezésre. Pedig a beruházók mellett a kivitelezőknek és az üzemeltetőknek is megéri digitalizálni, mert a BIM alkalmazásával nyomon követhető és archiválható a tervezés és kivitelezés során történt összes változtatás, és egy jól felhasználható adatbázis épül fel, amely az épület teljes éllettartama alatt segíti a hatékony működtetést és fejlesztést.

A BIM tehát a beruházás összes résztvevőjét digitális munkafolyamatban köti össze, és akkor használható ki hatékonysága, ha elterjed a piacon,

ezért szükség van az állam mint szabályzó és mint a legnagyobb beruházási megrendelő szerepvállalására.

De kinek lehet ebből igazán haszna? Valójában az iparág összes szereplőjének és az államnak is – beruházóként. Az épületek tervezési és beruházói folyamatainak átfogó, digitális modellek segítségével történő szimulálása, illetve adatfeldolgozása ugyanis eddig nem látott optimalizálást kínál. A BIM-nek az építőiparra való hatását az utolsó kifejezéssel lehet leginkább megfogni.

Összességében az építőipari BIM-átállás a beruházások esetében

átlagosan 30 százalékos költségmegtakarítást,
25 százalékkal hatékonyabb kivitelezést és
a nemzetközi tapasztalat szerint négyzetméterenként mintegy 100 euró költségmegtakarítást eredményez az építmény életciklusa alatt.

Alkalmazása nemzetgazdasági és globális szinten környezetkímélőbb építési folyamatokat, csökkenő építőanyag-szállításokat, rövidebb kivitelezési időt és kisebb alapanyag-felhasználást, végeredményben az iparág csökkenő szén-dioxid-kibocsátását hozza magával.

A BIM azért válik egyre több országban általános piaci gyakorlattá, mert a digitális munkafolyamat eddig nem tapasztalt pontosságú tervezést, a tervezési hibák szinte teljes kiküszöbölését, valamint egy kiszámíthatóbb költségvetés megalkotását teszi lehetővé. Összességében pénz-, idő-, és alapanyag-megtakarítást kínál.

Forradalmi Graphisoft–Apple kooperáció

A digitális technológia leglátványosabb része a háromdimenziós modellek használata, amelyek már a megfelelő szoftverek segítségével életre kelthetők, virtuálisan bejárhatók. Az építőiparra szakosodott szoftverfejlesztő vállalat, a Graphisoft élen jár a BIM-technológia piacán. A magyar központú technológiai óriás tervezőszoftvere, az Archicad itthon piacvezető az építészeknél, és világszerte 108 országban, 27 nyelven használják az építészek és szakági mérnökök. A BIM-megoldások között a szintén a vállalat által fejlesztett BIMx mobil, böngészős és asztali alkalmazás teszi lehetővé az épület 3D-modelljének interaktív megismerését, a tervlapok és épülettel kapcsolatos adatok könnyű elérését. A 3D-modellek a lakossági megbízóknak is kivételes lehetőséget nyújtanak az építkezéseiknél, hiszen a jövőbeli épületet virtuálisan bejárva megélhetik a valósághoz hasonló élményt, amely alapján már a projekt kezdeti fázisában is kérhetnek célzott módosításokat a terveken, hogy valóban olyan ház jöjjön létre, amelyet elképzeltek.

A 3D-s modellek virtuális valóságban (VR) történő bejárhatósága – mint egy videójátékban – itthon még nem elterjedt a gyakorlatban, pedig a Graphisoft már hét éve használja a VR-technológiát okostelefonokon. A vállalat interaktív modellmegtekintő és prezentációs alkalmazása idén egy klasszisokkal jobb virtuális- és kiterjesztettvalóság-élményt adó eszközön is elérhető. A Graphisoft fejlesztői megvalósították, hogy a 3D-modellt és teljes tervdokumentációt kezelő BIMx alkalmazásuk a kiterjesztett valósággal (augmented reality, AR) és VR-ral kombinálható legyen, ezáltal páratlan élményt nyújt az adott épület terveinek megtekintésében, sőt körüljárásában.

A BIMx volt az egyik első építészeti szoftver, amely a piacra néhány hónapja berobbant Apple Vision Pro headseten megjelent, páratlan minőségben megjelenítve az épület 2D-s és 3D-s terveit. A virtuális és a kiterjesztett valóság kombinálása kivételes élményt, illetve szakmai előnyt kínál a megrendelőknek a tervezés fázisában. Az eszköz szemmozgásunk lekövetésével, kézmozdulatokkal irányítva vezet minket végig az épületen, és nyújt lehetőséget a virtuális térben a bejárásra.

A Graphisoft a kezdetek óta szakmai együttműködő partnere az Apple-nek, így sikerült a headset bemutatásával szinte egy időben optimalizálniuk a programot az Apple újdonságára. A termék jelenleg csak az Egyesült Államokban érhető el, amely ebben a kategóriában első generációs, szinte kísérleti eszköznek számít még. Azonban már látható, hogy a technológia hatalmas potenciált rejt, nemcsak a médiaipar számára, de a folyamatok hatékonyságát növelő munkaeszközként az építőiparban is.

A BIMx nemcsak a terv megtekintésére alkalmas, hanem arra is, hogy jelezzük a tervezőnek a modellben és tervlapokon, hogy hol, milyen változtatásokat szeretnénk kérni akár megrendelőként, akár a projekten dolgozó szakemberként. A BIM egyik nagy előnye a lekövethető adat- és információcsere, amely lehetőséget teremt digitálisan megkeresni és orvosolni a tervezés/kivitelezés során keletkező hibákat. Így jelzés küldhető a szakembereknek, és ezzel csökkenthető a félreértések esélye, így a módosításokkal töltött idő is.

A digitalizáció kezdetben csak a tervezést végző építész és mérnökök munkáját könnyítette meg.

Mára azonban olyan ökoszisztémává nőtte ki magát az építőipar egészén belül, amelyből az egész iparág profitál, és a teljes ágazatot helyezi magasabb polcra.

A digitalizáció iparági alkalmazása többfázisú. Az egyik legfontosabb lépés a munkafolyamatok digitalizálása mellet a dolgozók továbbképzése. A kezdeti pluszköltség, a befektetett pénz és energia már 1-2 projekt alatt is megtérülhet, emellett már középtávon jelentős versenyképesség-javulást eredményez.

Az építőipar digitalizációja, a BIM-re való átállás 3-5 évet vesz igénybe.

A szakma tűkön ülve várja a klasszifikációt

A BIM széles körű magyarországi elterjedéséhez és optimális használatához szükség van az új építési törvény állami beruházásokra vonatkozó kiegészítő BIM-szabályrendszerére, amit a piac nagyon vár. Az európai gyakorlattal ellentétben Magyarországon ezelőtt sohasem volt az építőiparban az építmények műszaki tartalmának definiálására egységes BIM-piaci sztenderd.

Mivel az állami beruházásoknál várhatóan már júliustól bevezetésre kerül a BIM-alapú tervezés és adatszolgáltatás, ezért a piacnak mielőbb szüksége van arra, hogy megismerjék az építmények egyes építési fázishoz kötött részletes, műszaki információcsere-követelményeit és annak új, egységes definiálását, amelynek része a klasszifikáció – magyarul osztályozás.

A klasszifikáció döntő szerepet játszik az építőipari folyamatok észszerűsítésében, a kommunikáció javításában és az együttműködés fokozásában, ami végső soron jobban megépített környezethez vezet. A szabványrendszerek szükségesek ahhoz, hogy az állam fontos elvárásai megvalósuljanak: a beruházások pályázati összehasonlíthatósága, illetve a tervezés végén olyan költségterv jöjjön létre, amely reális, és a kivitelezés alatt is tartható. Ezen a területen itthon nincs valódi piaci tapasztalat és gyakorlat.

„Mivel az európai gyakorlattól eltérően Magyarországon sosem született eddig jogszabály az építmények műszaki tartalmának egységes definiálására, ezért a piac fejlődésével a vállalati üzleti igények egyedi kiszolgálására születtek különböző megoldások, de egyike sem tekinthető általánosan használtnak a magas- és mélyépítés területén” – hívta fel a figyelmet Reicher Péter, a Graphisoft Magyarországért felelős országigazgatója.

„A közúti beruházások területén például a tételrend a legismertebb, míg a magasépítés területén a közös sztenderdek kialakítása érdekében jött létre, és ajánlják az ÉKTR-t. Azt tapasztaljuk, hogy a BIM alkalmazása az országokban alapvetően a nemzetközi sztenderdekre épülő helyi klasszifikációs struktúrákkal történik, amelyeket mi a tervezőszoftvereinkbe adaptálunk, és ezzel elérhetővé tesszük a mérnökök, építészek számára” – tette hozzá.

A magyar építőiparban sajátos helyzet alakult ki, mert a BIM elfogadásával egy nemzetközi technológia- és szemléletváltást fogad be a piac, de még nem tudni, hogy a nemzeti szintű szabályozás követi-e a globális trendet. Az állami szabályozással jó esély nyílik arra, hogy az AEC-piacon meghonosodjon egy professzionális, nemzetközi szintű, a piaci szereplők számára egységes adatkezelési folyamat és gyakorlat, amely kiszolgálhatja a BIM-modelleket, és egységes klasszifikációban gondolkodik.

Észszerűsítés a jobban megépített környezetért

A szabványosítás, a klasszifikáció területén is vannak különböző szemléletek. Az angolszász megközelítés szerint a költségvetési klasszifikáció az épületek elemei alapján rendszerez, a közép-európai és német irány pedig inkább munkanem alapján. Ez utóbbiban például egy csoportban van az összes szigetelés, és mindegy, hogy azt a beruházás mely szakaszában, az épületen hol és mikor készítik. Az ÉVOSZ tagjai számára készített, magasépítésre alkalmazható klasszifikáció (ÉKTR) pont e két megközelítést házasította össze, mert egy munkanem alapú költségvetést nehéz kezelnie egy beruházónak, és rengeteg hibázási lehetőséget hordoz magában.

„Ma a változtatások korát éljük, a projektek műszaki tartalma egy mozgó célpont a szereplőknek, nemcsak a tervezéskor, de még a kivitelezés utolsó időszakában is, és ennek az új igénynek is meg kell felelnie a klasszifikációnak, ezért a költségtervező szakemberek az angolszász megközelítést tartják a gyakorlatban a leghatékonyabb módszernek” – fogalmazott Reicher Péter.

Azon piacokon, ahol a magyarnál előrehaladottabbak a BIM piacszintű bevezetése és alkalmazása, a felhasználók munkafolyamatai folyamatosan digitalizálódnak, gyorsabbá válik a tervezés, egyre nagyobb mértékű a tervezés alatti IFC-alapú információmegosztás az építészek és a mérnökök között, aminek hatására drasztikus a hibacsökkenés. A strukturált adatok létrehozása – amelyhez a programok hozzáférhetnek – teszi lehetővé az információk értelmezését, megoszthatóságát a különböző platformok között és a digitális ikrek, a mesterséges intelligencia és a digitális technológia egyéb formáinak használatát.

Összességében a BIM egyik fontos értéke a korábbi technológiákhoz képest az információ jobb kezelése.

Az IFC (Industry Foundation Classes) egy szabadon elérhető, gyártósemleges adatcsere-formátum. A szakterületek közötti, BIM- és modellalapú együttműködés támogatására fejlesztették ki, elsősorban az építészet, gépészeti tervezés és építőipari kivitelezés ágazata (AEC) számára.

Napjainkban egyetlen olyan nyílt adatcsere-formátum létezik, mely képes a BIM-információt tárolni (geometria és metaadat) és a folyamatokat hatékonyan támogatni. Ez a formátum az IFC (EN ISO 16739), amely nemzetközileg elismert és alkalmazott iparági sztenderd a BIM-adatcserét illetően. 2016-ban az EU BIM-szabványosításért felelős munkacsoportja (CEN TC 442) az első megjelenő szabványok egyikeként publikálta, mely egyértelmű jele a nyílt adatcsere támogatásának Európán belül. Magyar megfelelője az IFC – MSZ-szabvány: MSZ EN ISO 16739:2017.

Mintha ódzkodnának tőle

Ha megvalósul az állami BIM-elvárás, akkor az átláthatóbbá teszi a közbeszerzéseket azáltal, hogy nagyban javítja a pályázatok összehasonlíthatóságát. Reálisabbá teszi a költségbecslést, csökkentve ezzel a túlárazásból fakadó többletkiadásokat, például hogy egy 10 milliárd keretösszegű projekt menet közben 12-13 milliárdosra vagy akár még magasabbra kússzon, ahogy azt számos kivitelezés során láttuk. Ehelyett sokkal pontosabban becsülhető meg az anyag-, illetve munkadíj. A BIM-mel elkészített árajánlat ugyanis már nem változtatható egy meghatározott tervfázist követően.

Mintha azonban a hazai építőipari szereplők gáncsolnák az iparág átláthatóbbá tételét, illetve fájó pontként tekintenek a szabványosításra és a költségtervek optimalizálására.

A hazai számokat a nyugat-európaiakkal összevetve azt látni, hogy a magyar építőipar a beruházásoknál hagyományosan túlrendel építőanyagból – 20-40 százalékkal, ami nem kevés pluszkiadás. Ezzel szemben BIM-tervezés mellett ez a tartalékképzés alig fél százalékra zsugorodik, ebből is jól látszik, mekkora anyagköltség-megtakarítás érhető el digitalizáció által.

Az építőipari munkafolyamatok modernizálása a fiatal mérnökök megtartásában is segíthet. Nem elég vonzó a mérnöki munka a fiataloknak, de a szoftveres megoldás „szexivé” teheti a szakmát. A mai fiatal generáció már digitalizált világban szocializálódik, ezt az attitűdöt szükséges beépíteni a mérnökképzésbe is. Az építőipar hagyományosan konzervatív ágazat, és az oktatási rendszer digitalizációt integráló malmai is lassan őrölnek.

(Borítókép: Ukrinform / NurPhoto / Getty Images)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Almási Miklós
A tudás örömétől a szellemi vakságig

3192 Ft

Nógrádi György
Merkel - Eszmény és valóság

4675 Ft