Végre jön a pályázat, amire sokan évek óta vártak

Beruházni, fejleszteni vágyó magyar kis- és középvállalkozásokban nincs hiány, az ezt segítő fejlesztési forrásokra ugyanakkor hosszú ideje hiába várt a versenyszféra. Az a cégvezető, aki az elmúlt években pásztázta a pályázati piacot, rendszerint azzal szembesült, hogy a 2014–2020-as uniós ciklusban már nincs, a 2021–2027-es időszakban pedig még nincs pénz. Most azonban felcsillant a remény a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) révén, jön ugyanis a GINOP Plusz 2.1.3-24 kódszámú felhívás, amely a „kkv-k innovációs képességének támogatását” célozza.

Szeptemberben jön a pénz

A társadalmi egyeztetés május végén lezárult, a tervezet szerint két részletben – idén szeptemberben és jövő márciusban – 75 milliárd forint válik elérhetővé. Az első szakasz 40, a második 35 milliárd forintot tartogat, de az sem elhanyagolható szempont, hogy a teljes keretből csak 15 milliárd forint kerülhet fejlett régióba. 20–50 millió forintot lehet igényelni, legalább 30 százalékos önerővel, ekkora az előlegként lehívható összeg aránya is. Több ezer mikro- és kisvállalkozás juthat vissza nem térítendő támogatáshoz, miután a várhatóan zöld utat kapó projektek száma 1500-3750, így nem túlzás azt állítani, hogy régóta várt dömpingpályázat érkezik szeptember 3-án.

Az innovatív, fejlődni képes vállalkozások részére ismételten lehetőség nyílik gépek és eszközök beszerzésére, fontos kitétel azonban, hogy a fejlesztéseknek az üzleti folyamatok innovációjára kell irányulnia, melynek eredménye egy olyan új vagy továbbfejlesztett megoldás, ami jelentősen eltér a vállalkozás korábbi gyakorlatától

– mondta az Indexnek Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője, aki egyben a Magyar Metál Fémipari Klaszter menedzsere is.

Mi fér bele ebbe a pályázatba?

A szakemberrel végigzongoráztuk azt is, mit jelent ez a gyakorlatban, vagyis milyen területeken lehet praktikusan innoválni az üzleti folyamatokat a pályázat keretében.

Termelés, gyártás: termelésirányítási rendszerek bevezetése, automatizáció és adatvezérelt termelési megoldások fejlesztése válik lehetővé. Olyan mesterségesintelligencia-szoftvereket lehet majd beszerezni a pályázat keretében, amelyek a vállalatirányítási rendszerrel együttműködve döntéstámogatási segítséget nyújtanak a vezetőknek a gyártáslogisztika és az adminisztráció területén. Ilyen például a rendelések előrejelzése, az optimális készletszint meghatározása, az árérzékenység-elemzés, az optimális ár meghatározására, a prediktív karbantartás, a vevői kosár elemzése és a vevőelhagyás-figyelmeztetések. 

Marketing és/vagy értékesítés: a marketing, a marketingszemlélet és módszerei az innovációs folyamat minden lépésében meg kell hogy jelenjenek, az ötletgenerálástól a piaci bevezetésig. Az együttműködés során áttekintik a pályázó jelenlegi marketingtevékenységét, egyúttal a szolgáltató javaslatot tesz, hogy milyen online és offline eszközöket, csatornákat érdemes használni a vállalkozás innovációjának támogatására, majd ezek implementálásában is segítséget nyújt.

Szervezeti innováció: három területen hozhat újat, az üzleti gyakorlatban, a munka irányításával kapcsolatos folyamatokban és menedzsment-rendszerekben, a munkahelyi szervezetben, ami új szervezeti struktúrákat és új döntéshozatali eljárást eredményezhet, valamint a külső kapcsolatokban, melyek a más cégekkel és állami kutatóintézetekkel ápolt kapcsolatok jellegét foglalják magukba.

Logisztikai innováció: a raktári digitalizációra vonatkozó projektek, például raktárkezelő rendszerek (WMS) bevezetése, logisztikai folyamatok optimalizálása és automatizálása, meglévő vállalatirányítási rendszerek bővítése és továbbfejlesztése is szóba jöhet.

Lényeges részlet, hogy a fentieken túl az üzleti folyamat innovációjához kapcsolódó beruházás is elszámolható, amely a szoftverbeszerzés és az üzleti felhőszolgáltatás igénybevételével együttesen sem haladhatja meg az összes elszámolható költség 70 százalékát.

A plafonra célozhat a legtöbb cég

„Az igényelhető támogatás összege minimum 20, de legfeljebb 50 millió forint, az intézetünk ügyfélkörében végzett előzetes felmérés értelmében az 50–70 százalék közti elérhető támogatási arányra tekintettel meghaladja a 85 százalékot azon érdeklődők aránya, akik a maximális támogatást célozzák meg” – bocsátotta előre Tóth Ádám Ferenc.

Az ECC ügyvezetője a pályázat előnyeit taglalva kifejtette:

• Az ügyfeleik között nagyon sok olyan mikro- és kisvállalkozás van, amelynek az innovációs lehetőségei erősen korlátozottak,
• ugyanakkor ez a felhívás rendkívüli lehetőséget biztosít számukra, hogy fejlesztések révén a szervezeti működésük erőforrás- és költséghatékonyabbá válhasson,
• valamint a fejlődéshez elengedhetetlen beruházásokat is megvalósíthassák.

(Borítókép: Mesut Karaduman / Anadolu / Getty Images)