Fájdalmas hír a magyar lakosságnak, kamatot emelnek a bankok
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Nagy a baj, tömegesen hívják vissza a Teslákat - Népszava: A magyar kormány semmit sem tesz, hogy visszaszerezze a pénzét az orosz kémbanktól
- Elképzelhető, hogy Brüsszel kérte a magyar olajszállítás tiltását Kijevtől?
- Ukrajna hajlandó az egyezségre, napokon belül megoldódhat a konfliktus
- Díjat nyert a különleges, aludobozos magyar víz
A lakáshitel THM-plafon eltörlése és a banki különadók emelése a korábbinál differenciáltabb kamatváltozásokra sarkallhatja a bankokat. Egyes szegmensekben – ahol a számára jó ügyfelekért versenyezni akar egy-egy pénzintézet – továbbra is lehetnek kamatcsökkentések, ám a többi területen kamatemelésekre kell felkészülnünk a szakértő szerint.
Alapvetően alakíthatja át a bankok hitelárazási gyakorlatát a kormány új döntése, az extra tranzakciós illeték kivetése, illetve annak áthárításának tilalma a számla- és bankkártyacsomagok és tranzakciók díjainak befagyasztásával. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint jelentős annak az esélye, hogy a pénzintézetek a megnövekedett költségeket más területeken igyekeznek majd behozni, és erre a hiteltermékek esetén nyílik leginkább lehetőség.
Az Index múlt héten szintén szakértőkre hivatkozva írt arról a hitelből történő ingatlanvásárlással összefüggésben, hogy a bankok emelhetik kamataikat.
Nem jött jókor a THM-plafon eltörlése
A szakértő arra emlékeztet, hogy a kormány korábbi döntése értelmében július 1-től a pénzintézeteknek nem kell alkalmazniuk a korábban önként vállalt lakáshitel THM-plafont, azaz hiteleik teljes hiteldíj-mutatója (THM) meghaladhatja a 7,3 százalékot.
Július elején ezen döntés alapján az OTP Bank már megemelte lakáshitelkamatait, az emelés mértéke 0,87 és 1,02 százalékpont között volt. A piacon eddig nem követték a legnagyobb hazai bank gyakorlatát, a kormánydöntést követően ugyanakkor szerdán már a K&H Bank is jelezte, hozzányúl a lakáshitel kamataihoz.
A piacon tapasztalható éles versenynek köszönhetően a banki emelések nem fűnyírószerűek lesznek: a pénzintézetek megfontolják, melyik ügyfélszegmensben szeretnének továbbra is rendkívül kedvező értékajánlattal jelen lenni a piacon. Ezt mutatta a korábbiakban az OTP – tőle egyébként szokatlan – differenciált kamatemelése
– jegyezte meg Gergely Péter.
A K&H lakáshitelkamat-változtatásaiban van olyan szegmens, ahol még csökken is a pénzintézet által meghirdetett kamatszint. Az öt évig fix törlesztőrészlettel bíró, legalább 20 millió forintos jelzáloghitelt igénylő ügyfelek, akik minimum 500 ezer forintos havi jóváírást teljesítenek a bank felé, a korábbi 6,79 százalék helyett szerdától 6,69 százalékos kamat mellett kaphatnak hitelt. Más jövedelemsávban, illetve más időtávra fixált kölcsönöknél azonban a félmilliós jövedelem is csak maximum arra elegendő, hogy a kamatszint változatlan maradjon.
Kisebb jóváírás esetén ugyanakkor a kamatok emelkedése általános, minimális mértéke 20 bázispont. A legkomolyabb, 0,8 százalékpontos emelést a végig fix törlesztésű hitelek terén hirdetett a bank: a korábbi 6,89 százalék helyett évi 7,69 százalékos kamatot kell fizetnie annak, aki 10–20 évre be akarja biztosítani, hogy folyamatosan azonos maradjon a törlesztőrészlete – ez utóbbi termék esetében jövedelem határtól független a komoly mértékű kamatemelés.
A személyi hiteleknél is differenciálnak
Az előttünk álló időszakban nem csak a lakáshiteleknél, a személyi kölcsönök esetében is differenciáltan nyúlhatnak a kamatokhoz a pénzintézetek.
a legtöbbet érő ügyfélszegmens számára továbbra is kedvező, akár a korábbinál alacsonyabb kamatokat kínálnak. Ezzel szemben a kevésbé vonzó jellemzőkkel bíró hiteligénylők – kisebb jövedelmet igazolni tudók vagy/és alacsonyabb hitelösszegre jelentkezők – kamatemelésekkel számolhatnak.
Ez nem meglepő a szakértő szerint, hiszen a jó bonitású, a magasabb hitelösszeg miatt fajlagosan kevesebb költséget jelentő ügyfélkör megnyerése jelentheti a legkomolyabb előrelépési lehetőséget minden pénzintézet számára.
A BiztosDöntés.hu adatai szerint ilyen elképzelések vezethették az Erstét, amikor személyi kölcsönének új kondíciós listáján a bank az akciós kamatok elérését a korábbi 200 ezer forint helyett 300 ezer forintos jövedelemhez kötötte. A Most Extra Kölcsön igényléséhez pedig immár 400 ezer forintos minimális jövedelem kell az eddigi 300 ezer forint helyett, kedvezményes kamatszintjéhez pedig már 500 ezer forint. Hiába csökkent így a kedvezményes kamatajánlat, a 200–300 ezer forint közötti jövedelmet igazolni tudó ügyfelek így most kamatemeléssel találkoznak. Az akciós jövedelemszintet elérő ügyfelek kamata ugyanakkor 20–110 bázisponttal csökken és így már 13 százalék alatti kamatszint mellett is hozzáférhetünk személyi kölcsönhöz, már 3 millió forinttól az Erste Banknál – igaz, ehhez minimum 500 ezer forintos jövedelem kell.
A következő hetekben több bank is differenciált kamatváltoztatással léphet színre: mivel nem akarnak kiesni a jó ügyfelek iránti versenyből, így bizonyos szegmensenként találkozhatunk majd a versenytársakhoz képest kedvezőbb, akár kamatcsökkentést jelentő ajánlatokkal, míg a másik oldalon eljön a hitelkamat-emelések ideje
– véli a pénzügyi szakértő.
(Borítókép: Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
