Harmadára esett vissza a Lidl nyeresége a kiskereskedelmi különadó miatt

További Gazdaság cikkek

A 60 milliárdot is meghaladta a LIDL által befizetett kiskereskedelmi különadó összege, így mindössze 26,8 milliárd forint profitot könyvelhetnek el. A Tesco azonban már kevésbé volt sikeres. A 25 milliárdos különadó befizetését követően 21,6 milliárdos mínusszal zárták a tavalyi üzleti évet.

Több mint 60,7 milliárd forint kiskereskedelmi különadót fizetett be az államkasszába tavalyi üzleti évében a Lidl, a piacvezető üzletlánc így is jelentős nyereségről számolt be most közölt mérlegében – írja a HVG.

A Lidl Magyarország Bt. adózás utáni nyeresége így 26,8 milliárd forint lett, ami azt jelenti, hogy a bevétel alapján számolt különadó miatt kevesebb mint harmadára esett vissza a diszkontárúház-lánc profitja.

Mint írják, a Lidlnek volt miből kigazdálkodni a különadót, mivel a lánc tovább tudta növelni piaci részesedését. Bevétele is valamivel az infláció fölött, 19 százalékkal növekedett a pénzügyi évben, így meghaladta az ezermilliárd forintot. Hasonló mértékben, 951 milliárdra nőttek a lánc anyagjellegű ráfordításai, a személyi jellegű ráfordításoknál pedig a 25 százalékot is meghaladta a növekedés.

A Tesco hatalmasat bukott

A Tesco-Global Zrt. már nem volt ilyen szerencsés. A brit lánc 21,6 milliárd forintos veszteséggel zárta a tavalyi üzleti évét, miután a kormány 25 milliárd forintos sarc befizetésére kötelezte őket. A Tescónak amúgy sem volt valami jó éve, a nettó árbevétele 721,6 milliárd forint volt, kevesebb, mint a megelőző évi 723,3 milliárd.

„Egyértelműen azt láttuk a tavalyi évben – amiről mindig is tudtuk, hogy egyszeri, rendkívüli év lesz –, amikor jóval kisebb lett a magyar emberek elkölthető jövedelme, akkor a nagy, város széli, óriási választékkal rendelkező hipermarketek, mint a Tesco hátrányba kerültek azokhoz a boltokhoz képest, amik fizikailag közelebb vannak a vásárlókhoz” – kommentálta az üzleti eredményeket a vállalat.

Úgy gondolják, a nagyméretű veszteség másik, ám igen markáns oka, hogy nekik a forgalmuk jelentős része non-food, azaz nem élelmiszer. Ám 2023-ban az Európa-bajnok infláció mellett a reálkereset csökkent, különösen az élelmiszerek áremelkedése volt jelentős, ezért a háztartások különösen az egyéb, nem létfontosságú termékeken igyekeztek spórolni.

A pocsék eredmények ellenére azonban a Tesco „hosszú távon tervez Magyarországgal” – közölte a vállalat.