Milliárdos játszma Brüsszellel: nyerésre állunk, de vannak kockázatok

Három jó okunk, pontosabban három dátumunk is van magyarázatul arra, miért különösen aktuális és fontos 2024-ben Magyarország és az Európai Bizottság kapcsolata. Először is május 1-jén volt 20 éve, hogy csatlakoztunk az unióhoz, június 9-én európai parlamenti választásokat tartottak, július 1-től fél éven át pedig Magyarország az EU soros elnöke.

Mit köszönhetünk az EU-tagságnak?

Két évtizeddel a közös történet kezdete után népszerű a kérdés: mit adott nekünk Európa? Örök dilemma a szuverenitás, hogy hol van az egészséges egyensúly az európai integráció és a nemzeti érdekek között, az mindenesetre nyilvánvaló, hogy az uniós források folyósítása, megtámogatva a kereskedelem és az export csatornáinak megnyitásával, gazdasági növekedést és fejlődést hoztak.

Ugyanígy a beruházási-fejlesztési források látványos nyomot hagytak az infrastruktúrán, a közlekedés mellett, beleértve a közszolgáltatásokat. Bár a munkaerőpiac és a foglalkoztatás kérdése összetettebb kérdés, hiszen a képzési-oktatási programok jó lehetőségeket kínáltak, de a szabad munkaerő-áramláson nem csak nyertünk, veszítettünk is. Ugyanígy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén is kétélű fegyver az agrárium modernizációja, hiszen a globalizáció nem feltétlenül a helyi termelők és a kisvállalkozások barátja, a fokozott nyugat-európai konkurenciaharccal nőtt a sérülékenység is.

Hova lett a pénz?

Mindez csak néhány példa a Budapest–Brüsszel-tengely lehetőségeire és kockázataira, de kár lenne tagadni, hogy a tagság előnyei különböző területeken párhuzamosan éreztetik hatásukat, hozzájárulva az ország fejlődéséhez és integrációjához az európai közösségben. Évente átlagosan 4 milliárd euró feletti az uniós társfinanszírozású projekt Magyarországon, ebből 1 milliárd a nemzeti önrész. Húsz évre vetítve 80 milliárd euró felett jár a számlálónk, de a befizetői oldalra is jut 20 milliárd.

ami az EU-számlára tervezett közberuházásoknál is nagyobb fennakadásokat okozott a reálgazdaságban, hiszen éppen arra az időszakra jutott a kivárás, a türelem, amikor a beruházni, fejleszteni vágyó hazai vállalkozásoknak a piaci alapú finanszírozás sem tűnt elérhetőnek a magas kamatkörnyezet miatt.

Már dübörög a 2021–27-es ciklus

Nos, a 2014–2020-as magyar számlálónak 32,09 milliárd euró lesz a vége, ebből 27,16-ot áll az EU, 4,93-at Magyarország. Amiatt 2024 augusztusába lépve szerencsére már nem kell aggódni, hogy egy eurócent is Brüsszelben marad a végképp bezáruló, mögöttünk hagyott időablakból, a lehívási mutató már közel 100, egészen pontosan 98 százalékon áll. Viszonyításképp a tagországi átlag 93 százalék, a tornasor élén pedig 99 százalékkal állnak holtversenyben

• a ciprusiak,
• a csehek,
• a finnek,
• a görögök,
• a lengyelek
• és a szlovénok.

Vetve egy pillantást a 2021–2027-es ciklusra, az Európai Bizottság adatai alapján azt látjuk, hogy valamivel csekélyebb, 26,13 milliárd euró lesz a magyar kassza végül. Ebből 21,73 milliárdért felel az uniós intézményrendszer, míg a hazai tagországi hozzájárulás 4,4 milliárd euró. Egyelőre a brüsszeli 21,73 milliárd euró 8 százalékát sikerült hazahozni, amiből 2 százalék az előleg, 6 százalék pedig az időszaki kifizetés. Olyannyira nem vagyunk lemaradva semmiről, hogy az EU-tagság átlagos lehívási teljesítménye egyelőre 5 százalék.

Sokkal nagyobb fejtörést okozhatnak majd a blokkolt források, egyelőre összesen mintegy 12,2 milliárd euróhoz férünk hozzá, ami a kohéziós allokációnk (MFF – Multiannual Financial Framework) 56 százalékának felel meg, az összes fejlesztési forrás (beleértve a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt, az RRF-et, Recovery and Resilience Facility) 38 százaléka.

Az utóbbiak miatt félig üres pohárnál többről a kedvező részeredmények dacára sem beszélhetünk, ráadásul az Európai Bizottság már belengette, hogy pénzmegvonás formájában újabb több milliárd eurós pofont kaphat Magyarország a szuverenitásvédelmi törvény miatt.

Beadtak több mint 20 ezer pályázatot

A felhasználási oldalon a Széchenyi Terv Plusz pályázati információs portál táblázatai segítik az eligazodást. Ez alapján azt látjuk, hogy

• a 2021–2027-es programozási időszak forrásait célozva eddig 20 899 pályázat érkezett be együttesen 5184 milliárd forintos támogatási igénnyel.
• Ebből 9606 beadványra már rábólintott az irányítóhatóság, megítélve a kedvezményezettek számára 3561 milliárdot.
• A zöld lámpát kapott pályázatok döntő többsége már eljutott a szerződéskötésig és a támogatás folyósításáig is: 9467 projektgazdának kiutaltak 1692 milliárd forintot meghaladó összeget.

(Borítókép: Orbán Viktor 2023. december 14-én Brüsszelben. Fotó:  Jean Catuffe / Getty Images)