Elképzelhetetlen magasságokba jutott az OTP-profit

Méretugrást élt meg az OTP Csoport annak köszönhetően, hogy adataiban immár a két új szerzemény, a szlovén NOVA KBM és az üzbég Ipoteka Bank számai is szerepelnek – jórészt ez adja az alapját annak, hogy a bankcsoport bevételei 654 milliárd forintra emelkedtek, s a működési eredménye is közel 20 százalékkal növekedett; az előzetes elemzői várakozások ennél szerényebb növekedéssel számoltak, ami azt jelzi, hogy organikus fejlődés is bőven volt a bankcsoportban.

A külföld húz, de nagyot nőtt a hazai nyereség is

A magyar OTP immár csak a bevételek alig több mint harmadát, 35 százalékát szállítja. A II. negyedévi 268 milliárd forintos és a féléves 508 milliárd nyereségből ugyanakkor ennél kisebb a részaránya a magyar banknak, tekintve, hogy a külföldi bankok összesített II. negyedéves nyeresége 187 milliárd forint volt, míg a féléves teljesítménye 365 milliárd forintot tett ki – azaz a magyar bank részesedése a nyereséghez 28 százalék volt.

Ha az elmúlt évi akvizíciók egyszeri eredménynövelő hatásával együtt számoljuk a bank eredményességét, akkor a csoport már említett 508 milliárdos adózás előtti eredménye viszont 12 százalékos csökkenést mutat.

Mindez annak ellenére következett be, hogy a magyar bankok eredményei tekintélyt parancsolók: a 2023-as 57 milliárd forintot követően az idei első hat hónapban 112 milliárd forint volt a hazai nyereség. A magyar bank a külföldi leánybankok teljesítménye után az I. fél évben 360 milliárd forint osztalékot kapott – Bencsik László vezérigazgató-helyettes ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a magyar bankrendszer eredményességébe ezt nem igazán elegáns beleszámítani.

Fájó egyszeri tételek

A kockázati költségek 46 milliárd forinttal emelkedtek, s e téren Magyarország jár az élen, a leánybankok között a céltartalék emelkedése Oroszországban és – az azóta eladott – román bankban volt a legmagasabb. Az extraprofitadó-visszaírás is itt jelentkezett, ám a bank értékelése szerint az új szabályozás hatása esetükben nem éri majd el az 1 milliárd forintot. A pénzügyi tranzakciós illeték és a devizakonverziós kiegészítő illeték a bank értékelése szerint ugyanakkor mintegy 25 milliárd forinttal emeli majd meg a bank költségvetési befizetéseit.

A bank bevételeiben fontos szerepet játszik a nettó kamatmarzs mértéke. Ez csoportszinten a 2023-as 3,71 százalékról 4,29 százalékra emelkedett. Magyarországon ennél kisebb a kamatmarzs: 1,89-ről 2,79 százalékra nőtt, de a bank várakozásai szerint a kamatszint csökkenésével ez is csökkenni fog.

A lakosság hozza a hitelbővülést

A hitelállomány éves szinten 5 százalékkal, 960 milliárd forintra emelkedett, jól teljesített e téren a Balkánon a bank, de a II. negyedévben már Ukrajnában is jelentős emelkedést láttak. A hitelbővülés motorja mindenhol a lakossági üzletág volt.

Magyarországon is hasonló a helyzet:

Üzbegisztánban a tavalyi hatalmas hitelállomány-növekedést idén az fékezte, hogy a gyors növekedést le kell követnie a bank infrastruktúrájának – komoly informatikai fejlesztések zajlanak, és a vezérigazgató-helyettes szerint ezt követően ismét felpörög majd a legújabb leánybank teljesítménye.

A vállalati hiteleknél lényegében csak a mikro- és kisvállalati hitelek esetében érez a bank némi élénkülést, ami Bencsik László reményei szerint azt jelezheti, hogy a hagyományosan magyar piacon működő cégek érzik már a kereslet emelkedését.

A betétállomány csoportszinten 3 százalékkal, 798 milliárd forinttal emelkedett az első fél évben, a legjobban Oroszországban ugrott meg a betétállomány. A magyar leánybankban 143 milliárd forinttal emelkedett a betétállomány, itt a lakossági terület vitte a prímet.

Akár nőhet az osztalék

A külföldi leánybankok közül egyedül a román bank nem tudta eredményességét növelni, de ez az eladás miatt nem igazán meglepetés. A román bank könyvérték alatti értékesítése tavaly már be lett számolva az eredménybe (közel 60 milliárd forinttal), a mostani tranzakciózárásnak köszönhetően ugyanakkor 15 milliárd forintos eredménybővülés várható a III. negyedévben – mondta Bencsik László.

A bank nem feltétlenül van akvizíciós kényszerben, ráadásul ha az organikus növekedés jelentősebb lenne, annak tőkeszükségletét is biztosítani kell, hiszen a fő cél az, hogy a meglévő piacokon növelje a bank ügyfelei számát, és kiszolgálja őket. Az osztalékpolitika változásáról korai lenne most beszélni, hiszen a bank azért továbbra sem mondott le az akvizíciókról. De az biztos, hogy abban az esetben, ha nem lenne a célkeresztben elérhető bank, amire érdemes tartalékolni, az befolyással lehet az osztalékfizetés mértékére – tette hozzá Bencsik László.

Kedvező makrokörnyezettel számolnak

A bank tapasztalatai és várakozásai szerint a gazdasági folyamatok kedvezően alakulnak majd azokban az országokban, ahol az OTP jelen van. Az inflációs sokk mindenhol lecsengett, a GDP-növekedés minden országban meghaladja a 2023-as évit. A magyar GDP-növekedést a bank 2 százalékra várja az év végére, az inflációs előrejelzésük 3,7 százalék. A költségvetési hiányt a 2023-as 6,7 százalék után 4,5 százalék lehet. A munkanélküliség pedig 4,5 százalékos szintre növekedhet az OTP szerint.