Akár négyezer új lakó érkezhet Terézvárosba az Airbnb-k elüldözésével

„2024 szeptemberében egy népszavazásnak álcázott közvélemény-kutatás keretében dönthetnek Terézváros lakói a kerületükben működő Airbnb-k működésének teljes betiltásáról. Miközben az érintett szálláskiadók és a kerületben a turizmusból élő vállalkozók, dolgozók nem szavazhatnak, egy esetleges negatív döntés súlyos megélhetési válságba taszíthatja őket. Ezért a szálláskiadók összefogtak, és 2024. augusztus 22-én 80 aktivista részvételével megtartották kampánynyitójukat Hagyjuk élni Terézvárost! címmel” – áll a Magyar ApartmanKiadók Egyesülete és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége közös közleményében.

Amennyiben betiltják az Airbnb-ket, a társasházban a közösségi együttélés szabályait be nem tartó bulituristák tömegei továbbra is problémát fognak jelenteni, mert a társasházakban működő hostelek továbbra is kontroll nélkül működhetnek, és jellemzően ezekben a nagy kapacitású olcsó tömegszállásokon szállnak meg ezek a vendégek

– hívta fel a figyelmet A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete (MAKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége szervezésében létrejött találkozón Schumicky Balázs, a MAKE elnöke.

„A kerületben működő, turisták számára kiadott lakások 75 százaléka ezzel szemben 2–4 fő befogadására alkalmas, és azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Budapestre látogató párok, családok azok, akik gondot okoznak a lakóknak” – húzta alá a MAKE elnöke. Schumicky Balázs arra is kitért, nemzetközi példák igazolják: nem igaz, hogy az Airbnb-k tehetnek az albérletárak emelkedéséről. Lakhatási válságról a hatodik kerületben amúgy sem lehet beszélni, mert 11 év alatt a kerületből kiköltözők, valamint az új lakások építése miatt 10 ezerrel több lakás jut a lakosokra, mint korábban.

Évekig keseríthetik a lakók életét

Amennyiben az átlagosan 3,5 éjszakát Budapesten töltő turisták helyére albérlők kerülnek, úgy – a Covid alatti időszak tapasztalataiból kiindulva – sokszor olyan társasházakba nem illő bérlők költöznek be, akik hosszú hónapokig vagy évekig keseríthetik meg a lakók életét. Eközben a társasházak állapota tovább fog romlani, mert elüldözik azokat a szállásadókat, akik a náluk keletkezett jövedelem egy részét eddig is visszaforgatták a társasházak állagának megóvásába, illetve a rendkívüli felújítások költségeit is állták.

A MAKE elnöke az is fontosnak tartotta kiemelni, hogy

mert míg a turisták nem veszik igénybe ezeket a közszolgáltatásokat, az albérlők viszont igen. Soproni Tamást, a kerület polgármesterét idézve elmondta, hogy a kerületi Airbnb-k több mint 670 millió forint idegenforgalmi adót fizetnek be évente a városrész kasszájába. Ez, a szintén általuk befizetett építményadóval együtt, megközelíti az 1 milliárd forintot. Ennek hiánya fejlesztések elmaradásához, vagy a kerületi lakók, vállalkozók által megfizetett adóemeléshez vezet.

„Az elkövetkező időszakra a szervezők azt a célt tűzték maguk elé, hogy minél több emberhez eljuttassák a tényeken alapuló üzeneteket, minél többeket buzdítsanak NEM-mel való szavazásra, és hogy bemutassák Terézváros lakóinak, milyen drasztikus következményekkel járna rájuk nézve a magán- és egyéb szálláshelyek működésének teljes betiltása. Ezért is választottuk kampányszlogenül: Hagyjuk élni Terézvárost!” – jegyezték meg az érdekvédelmi szervezetek.

A szálláskiadóknak valódi, minden érintett számára megnyugtató megoldást jelentő javaslataik vannak Terézváros részére: a feketén működő szálláshelyek visszaszorítása, az V. kerülethez hasonlóan az új szálláshelyek nyitásának megakadályozása, a meglévő jogszabályok hatékony betartatása. Ezen kidolgozott javaslatokat már többször megosztották Terézváros vezetőivel – tették hozzá.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!