Brüsszelben is becsengetnek, nagy feladat vár Magyarországra

Augusztus vége van, búcsúzunk a nyártól, szeptemberben pedig nemcsak az iskola folytatódik, hanem a diplomáciai nagyüzem is, beleértve a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú, mégis gyakran kattogó, recsegő, ropogó Budapest–Brüsszel-tengelyt. Éppen ezért vetettünk egy pillantást az Európai Bizottság adatbázisára, hogy lássuk, hányadán állunk az uniós forrásokkal, legfőképpen azok lehívásával.

Karnyújtásnyira a 100 százaléktól

Ahogy arról korábban már az Index hasábjain beszámoltunk, a 2014–2020-as uniós ciklus az n+3-as szabály miatt elvileg tavaly már véget ért, gyakorlatilag mégis csak idén zárul le technikailag és véglegesen. Jó hír, hogy a lassan mögöttünk hagyott időszak támogatásainak a 98 százaléka, több mint 26,61 milliárd euró már a zsákban van, miközben a tagországi átlagnak nem 2, hanem 5 százalékpont kell még a malacpersely feltöréséhez, 95 százalékon áll ugyanis az európai közösség egésze.

Ami a 2021–2027-es ciklust illeti, ott tetten érhető a pandémia, a háború és az energiaválság is, amely soha nem látott kihívások elé állította Európát.

Bár a korábbi hétéves programozási időszakokra is erős hajrá volt jellemző, az sem volt példa nélküli, hogy az utolsó másfél-két esztendőben pörgött ki a támogatások bő harmada, az mégis szokatlan, hogy papíron a fejlesztési ablak közepén éppen csak rajt utáni pillanatfelvételeket készíthetünk. Merthogy 2021 és 2027 között az EU 528,5 milliárd eurós költségvetést állított fel a tagországok által tervezett beruházásokra, fejlesztésekre. Ebből 368,08 milliárd mögött áll az unió, 160,42 pedig a nemzeti önrész.

• Magyarországra szűkítve a kört: összesen 26,13 milliárd euró van az asztalon.
• Ez úgy áll össze, hogy az Európai Bizottság 21,73 milliárd euró összegben vállal kötelezettséget közös társfinanszírozású projektekre,
• míg Magyarországnak 4,4 milliárdot kell saját zsebből állnia.
• Ennek a tetemes összegnek – mármint a 21,73 milliárd eurónak – augusztus végéig a 8 százalékát sikerült hazahozni,
• amiből 2 százalék előleg, 6 százalék pedig a már benyújtott fejlesztési számlák ellentételezése.

Aggodalomra a legkevésbé sincs ok, az EU-átlag egyelőre 5 százalék. Magyarország ötös holtversenyben az ötödik, csak Hollandia (14 százalék), Luxembourg (10), Csehország és Finnország (9-9) tart valamivel előrébb.

Ez vár ránk a 2027-ig tartó ciklusban

Összefoglalóan a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus fejlesztési prioritásairól elmondható, hogy az Európai Unió számára meghatározott hosszú távú célkitűzésekre és kihívásokra összpontosítanak. Ezek a prioritások olyan területekre irányulnak, amelyek elősegítik a fenntartható gazdasági növekedést, a társadalmi jólétet és az éghajlatvédelem megerősítését.

Ennek megfelelő programok valósíthatók meg uniós társfinanszírozással a következő években. Ami magyar részről a felhasználási oldalt illeti, leginkább a Széchenyi Terv Plusz pályázati információs portál táblázatai segítik az eligazodást. Ez alapján azt látjuk, hogy

• a 2021–2027-es programozási időszak forrásait célozva eddig 20 907 pályázat érkezett be együttesen 5192 milliárd forintos támogatási igénnyel.
• Ebből 9621 beadványra már rábólintott az irányító hatóság, megítélve a kedvezményezettek számára 3577 milliárdot.
• A zöldlámpát kapott pályázatok döntő többsége már eljutott a szerződéskötésig és a támogatás folyósításáig is: 9495 projektgazdának kiutaltak 1710 milliárd forintot meghaladó összeget.

(Borítókép: Németh Emília / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!