Varga Mihály elárulta, mi most a helyzet Magyarország eurózónás csatlakozásával

Varga Mihály pénzügyminiszterrel készült interjú az InfoRádió Aréna című műsorában. A témák között szó esett többek között az Európai Unió romló versenyképességének hazai hatásairól, a várható gazdasági növekedésről, a 2025-ös költségvetésről, a kínai hitelről, a budapesti Ecofin-ülésről, a lakossági állampapírokhoz való hozzáférés könnyítéséről, valamint az adórendszer átalakításáról is.

Varga Mihály a beszélgetés alkalmával példa nélküli eredménynek értékelte, hogy júliusban 213 milliárd forintnyi többlete lett a költségvetésnek, amit úgy sikerült elérni, hogy egyrészt a kormány csökkentette a beruházásokra szánt állami források keretösszegét 675 milliárd forinttal, másrészt pedig olyan döntéseket hoztak, ami védelmi hozzájárulást kér a bizonyos ágazatok bizonyos szereplőitől, tehát a bevételi oldalt is meg tudtuk erősíteni. 

A pénzügyminiszter kitért továbbá arra, hogy:

• a kiskereskedelmi forgalom adatai azt mutatják, hogy megindult a fogyasztás növekedése, viszont  ez lassabban történik annál, mint amire korábban bárki számított, viszont a költségvetésben hozott intézkedések, kormányzati döntések nagymértékben segítenek abban, hogy a tavalyi év hiányát csökkenteni tudják, és idén már 4,5 százalék legyen ez a hiány.
• Amennyiben az orosz–ukrán háború véget ér, akkor energiaár-kompenzációra is valószínűleg kevesebbet kell majd költeni, ám most az energiapiacon feszültség van inkább, az olajárak az elmúlt hónapokban inkább fölfelé mozogtak. Lehet, hogyha rendeződne vagy a rendeződés irányába lenne lépés a szomszéd országban, akkor ezek az árak is lejjebb tudnak kerülni.
• Továbbra sincs céldátum Magyarország eurózóna-csatlakozásához, mivel többször elmondta a kormány, hogy alapvetően abban vagyunk érdekeltek, és az a legfontosabb cél, hogy egy erős gazdaság jöjjön létre. 
• Magyarország a tavalyi évben 13 milliárd euró működő tőkét vonzott. Térségi rekorderek vagyunk itt a népességarányos, lakosságarányos számításokban, valamint a tavalyi exportteljesítményünk szintén egy rekordév volt.
• Az egymilliárd euró összegű kínai hitelt egy energiahatékonysági beruházás érdekében vesszük föl. Ez a hitelnagyság a GDP-állománynak a 0,5 százalékát sem éri el.
• A magyar államadósságot most nagyjából 20 százalékban finanszírozza a magyar lakosság, 50 százalékban finanszírozza a forintpiacon a hazai intézményrendszer, és a fennmaradó 30 százalékban finanszírozza nagyjából a külföld, tehát a deviza, amit egy egészséges aránynak tart. Abban vagyunk érdekeltek, hogy minél stabilabban tudjon az állam – hasonlóan a japánokhoz vagy az olaszokhoz – a lakosságra, a hazai belföldi piacra támaszkodni.
• A Pénzügyminisztérium a tavaszi forgatókönyvben azzal számolt, hogy 2-2,5 százalék körül lehet a gazdasági növekedés. Most úgy számolnak, hogy 2024-ben 1,7-2 százalék közötti növekedés fog megvalósulni, a következő évben pedig egy 3,2-3,5 százalék közötti növekedés várható.
• 391 forintos euróárfolyammal számoltak az idén, nagyjából e körül alakult eddig az árfolyam átlagosan. A következő költségvetésben az euró-forint árfolyamának kalkulációja attól függ, hogy a szomszédunkban zajló háború, a különböző kamatdöntések és más körülmények a következő két hónapban merrefelé mozdulnak el.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!