A friss adatokból kiderül: továbbra sincs pénzük vásárolni a magyaroknak

A nyers adat szerint 3,3, naptárhatástól megtisztítva 2,5 százalékkal bővült a kiskereskedelem forgalmának volumene 2024. júliusban az előző év azonos időszakihoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

• Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,0 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,6, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,3 százalékkal növekedett.
• A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,8 százalékkal emelkedett. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 9,3, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 2,9, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,8 százalékkal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 0,9, a használtcikk-üzletekben 1,3, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,6 százalékkal csökkent.
• Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 6,4 százalékkal bővült.
• Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 0,6 százalékkal csökkent.
• A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 1,8 százalékkal nőttek.

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1676 milliárd forintot ért el 2024. júliusban. Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az idei év első hét hónapja tükrében pedig a következő a helyzet: a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,6 százalékkal emelkedett 2024. január–júliusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,7 százalékkal nőtt.

Folytatódott a gyengülés

A gyenge júniust egy hasonlóan kiábrándító teljesítmény követte júliusban a KSH legfrissebb kiskereskedelmi szektorra vonatkozó statisztikái alapján. A beérkezett adat a piaci konszenzushoz képest komoly negatív meglepetést okozott, miközben a piacon a legpesszimistább előrejelzést adó ING Bank várakozásait is csekély mértékben alulmúlta – értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Hozzátette: a szezonális és naptárhatástól megtisztított számok szintjén mindez azt jelenti, hogy a júniusban látott 0,2 százalékos visszaesés után júliusban egy stagnálás következett havi alapon. Vagyis ezen adatok alapján

A tavalyi alacsony bázis miatt azonban az év/év index jelentős változást nem mutatott az előző hónaphoz képest. Júliusban így mindösszesen 2,5 százalékkal volt magasabb a kiskereskedelmi forgalom volumene, mint egy évvel korábban (naptárhatástól megtisztítva) – fejtette ki az elemző.

„Az elmúlt négy hónapban a teljes értékesítési volumen lényegében beragadt szűk 1 százalékkal a 2021. évi szint alatt. Az elmúlt hónapok stagnálása miatt pedig már azt sem állíthatjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülést mutatna. Sőt, már az éves bázisú teljesítménymutatók esetében is egy trendszerű lassulás tapasztalható. Mindezek alapján továbbra is megállja a helyét a korábbi állításunk, miszerint a gazdasági alapfolyamatok gyengék, és csak egy-egy kiugró teljesítmény tud átmenetileg pozitív képet kirajzolni. Az elmúlt hónapokban a kiskereskedelemben pedig még erre az egy-egy egyedi hatásra sem számíthattunk. Ez utóbbi már csak azért is érdekes, mert azért a nagy sporteseményekkel tűzdelt időszakokban a kiskereskedelmi forgalom érdemi fellendülést szokott mutatni” – vázolta a szakértő.

Összességében egy meglehetősen gyenge fogyasztás rajzolódik ki a harmadik negyedév elején. A teljes kiskereskedelmi szektor értékesítési volumene továbbra sem éri el a 2021. évi átlagos teljesítményt, beragadt nagyjából 1 százalékkal a három évvel ezelőtti szint alatt.

„Bizakodásra adhat okot a továbbra is magas reálbérnövekedés és az összességében erős munkaerőpiac. Ez utóbbi azonban könnyen csalóka lehet a munkaerő-tartalékolás jelentősége miatt. Úgy tűnik tehát, hogy hiába az elmúlt egy év javulása a fogyasztói bizalomban, annak szintje még mindig túl alacsony ahhoz, hogy a háztartások fogyasztása érdemi impulzust adjon a gazdaságnak. A bizonytalan gazdasági környezet, a tartalékok visszaépítése és a személyi hitel állomány-leépítése a fő fókusz a háztartások számára. A legbiztosabb pozitív fordulat 2025 elején érkezhet ebben a tekintetben, amikor is az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ismét jelentős kuponfizetéseket hajt végre a lakossági államkötvények tulajdonosainak. Addig is folytatódik a gyógyulás, de a teljes helyreállás nem a jelen, hanem inkább a jövő ígérete” – zárta az INB elemzője.

A tükör ugyanazt mondja, mint egy hónapja

Ahogy azt a múltkori elemzésünkben kifejtettük: a kormány a kincstári optimizmus billentyűit üti, amikor a kiskereskedelmi forgalom bővülése szerepel a kottafüzetben. A statisztikai adatokban szereplő számok azonban mintha más szólamot játszanának. Az NGM szerint az óvatossági motívum miatt nem vásárolnak a magyarok, vagyis inkább megtakarítanak. Ahogy azonban itt is rámutattunk, a legtöbbeknek nem nagyon van miből a kasszák elé járulniuk. A fogyasztás várt szinttől való elmaradása az államkasszában is nyomot hagy: 500–600 milliárd forint hiányzik azáltal, hogy a magyarok a kívánatosnál nagyobb távolságot tartanak a kasszáktól.

Fellépnének az elszálló árakkal szemben

Arról is beszámoltunk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium arra a következtetésre jutott az online árfigyelő adatai alapján, hogy a kötelező akciós kivezetését követően a kiskereskedelmi láncok jelentős mértékben emeltek alapvető élelmiszerek árain is. A tárca ezért fogyasztóvédelmi vizsgálatot kezdeményez. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) üdvözli a lépést, majd rámutatott, hogy a kötelező akciózás jelentősen torzította a piacot, illetve azt is kifejtette, mi áll az áremelések hátterében.