Önmagán is túlmutató űrmisszió magyar szállal: az űrből visszajött magvakból telepítenének erdőket

Az Index írt először arról, hogy forradalmi előrelépés kapujában áll az űrkutatás, mindez pedig magyar főszereplővel történik. A Genesis 1,000 Samples to LEO & Back to Earth elnevezésű misszió egy úttörő biológiai űrkísérlet-sorozat, amelyet a Genesis Sustainable Future Limited (Genesis SFL) végez nemzetközi együttműködéseknek köszönhetően, közel kétévnyi előkészület után. „A misszió 1000 biológiai mintát küld alacsony Föld körüli pályára (LEO), úgynevezett CubeSat műholdakkal. Célja, hogy előmozdítsa annak megértését, hogy az űr körülményei miként hatnak a biológiai szervezetekre, hozzájárulva ezáltal a tágabb űrbiológiai célokhoz és a jövőbeni űrkolonizáció lehetőségeihez.”

A biológiai mintákat a Genesis csapata által kifejlesztett MayaSat–1 kutatóműholdban helyezik el. A MayaSat–1 biológiai inkubátorként működik, amely a hosszabb űrutazások során biztosítja a minták megfelelő hőmérsékleten és nyomáson történő tárolását. Ezáltal életképesek és sértetlenek maradnak a misszió utáni pontos elemzéshez. A MayaSat–1-et egy nagyobb biológiai kapszulában helyezik el, amelyet a SpaceX Falcon 9 rakétája szállít, és 2025. február és július között indítják el. Az indítást a kaliforniai Vandenberg Űrhaderő Bázison végzik. A kapszula három Föld körüli keringés után visszatér, és ejtőernyők segítségével a nyílt tengeren landol.

Röviden összefoglalva a következők miatt egyedülálló a misszió:

• az eddigi 420 kilométer helyett a földfelszíntől 800 kilométeres magasságban valósul meg a biológiai kísérlet;
• forradalmi áttörésnek számít, hogy a – növényi, állati és emberi – minták vissza is térnek a Földre, így lehetőség adódik további vizsgálatokra, ami számos iparágban – például egészségügy, növénytermesztés – szolgálhat további innovációkkal;
• a viszonylag alacsonyan szabott árral a Genesis úttörő szerepet kíván játszani az űrkutatás megfizethetővé tételében;
• az 1000 mintás kísérletekhez a Genesis 300 növényi mintát biztosít, a fennmaradó 700 helyet azonban meghirdették a publikum számára. Többek között kutatók, egyetemek is jelentkezhettek.

Megtelt az űrhajó

Az Indexen történő bemutatkozásnak köszönhetően megnövekedett az űrmisszió iránti érdeklődés – számolt be korábban lapunknak Mátyás Bence kutató, agrármérnök, a Genesis Analytics Ltd. alapító-vezérigazgatója. Többek között híres magyar festő és ejtőernyős-világbajnok is mintát küld az űrbe.

A Genesis űrbiológiai missziós kampánya hivatalosan véget ért, „az Orion Űrnemzedék Alapítványnak köszönhetően a MayaSat–1 és a Mission Possible űrhajója, a Nyx az utolsó kampánynapon megtelt” – mondta el a legfrissebb információkat Mátyás Bence. A Genesis genetikai kísérletek lefolytatására szerződött az Orionnal, amelyek során jelentős mennyiségű különféle magot küldenek alacsony Föld körüli pályára.

„A küldetés során a magokat Föld körüli pályára állítják, majd visszahozzák őket átfogó genetikai elemzés céljából. Az Orion lefoglalta az utolsó elérhető helyeket a MayaSat–1-en, amely a küldetés ideje alatt a Nyxhez lesz csatlakoztatva. Ez a misszió lehetővé teszi a kutatók számára, hogy a küldetés befejezése után visszaszerezzék a magokat. A MayaSat–1 rakománya maradéktalanul összeállt. Németországba szállítják, ahol a Nyx űrhajóba integrálják. A minták útját követni fogjuk Kaliforniába, a kilövés helyszínére. A rakomány összeállítását a Genesis dokumentálta” – fejtette ki a kutató.

A misszió önmagán is túlmutat

Az Orion csapata jelezte, hogy céljaik túlmutatnak a tisztán kutatási eredményeken. Kiemelt céljuk a világűr kolonizációjához szükséges technológiák fejlesztése, különös tekintettel a fenntartható környezetek kialakítására, ami hosszú távon támogatja az emberi életet a Földön túl. Munkájuk során moduláris lakóhelyeket terveznek és építenek, amelyek hosszú távú űrbéli tartózkodásra alkalmasak. Ezeket a lakóhelyeket úgy alakítják ki, hogy a jövőbeli űrmissziók fejlődésével skálázhatók legyenek. Kutatásaik egyik kulcsfontosságú eleme az életfenntartó rendszerek fejlesztése, amelyek biztosítják a levegő, a víz és az élelmiszer folyamatos ellátását egy zárt környezetben. Idetartoznak a világűri mezőgazdasági technológiák, például a hidropónia és az aeropónia fejlesztése, amelyek lehetővé teszik a talaj nélküli növénytermesztést az űrben.

Célunk nem csupán értékes kutatási eredmények elérése, hanem az is, hogy a világűrt megjárt magvakból erdőket telepítsünk a Földön. Egyedi parkokat tervezünk létrehozni Magyarország-szerte, amelyek az űrkutatási oktatás elemeit is magukban foglalják. Jelenleg a legmegfelelőbb helyszíneket keressük ehhez az iniciatívához

– hangsúlyozta Fenyőfalvi Anett, az alapítvány elnöke.

Ezen túlmenően az alapítvány az in-situ forrásfelhasználás (ISRU) lehetőségeit is vizsgálja, ami magában foglalja a világűrben található erőforrások – például égitestek anyagai – felhasználását alapvető anyagok és energia előállításához, ezáltal csökkentve a földalapú ellátmányokra való ráutaltságot.

Önálló űrbéli lakóhelyek

Az Orion kiemelten foglalkozik a vertikális gazdálkodási rendszerekkel. Ezeket a rendszereket úgy tervezték meg, hogy optimalizálják a hely kihasználását, mivel a növények függőlegesen elrendezett rétegekben nőnek. A vertikális gazdálkodási modulokat az űrbéli lakóhelyekbe integrálják, hogy friss élelmet biztosítsanak, és támogassák az életfenntartó rendszereket. Ezek a rendszerek fejlett környezeti szabályozókat tartalmaznak, amelyek kezelik a fényt, a hőmérsékletet és a tápanyagokat, amelyek kulcsfontosságúak a növények növekedéséhez az űrben.

Összességében az erőfeszítések arra irányulnak, hogy az űrbéli lakóhelyeket önellátóvá és hosszú távon fenntarthatóvá tegyék az emberi jelenlét számára. Az Orion és a Genesis SFL együttműködése a Mission Possible keretében jelentős előrelépést jelent a világűri mezőgazdaság lehetőségeinek megértésében

– mutatott rá Mátyás Bence.

(Borítókép: Genesis)