Továbbra is magasak az árak, de rég nem látott mélyponton az infláció

2024. augusztusban 3,4 százalékkal meghaladták a fogyasztói árak az egy évvel korábbit, míg havi bázison – júliushoz képest – stagnáltak az árak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

Éves viszonylatban

• Az élelmiszerek ára átlagosan 2,4 százalékkal nőtt 2024. augusztusban az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a liszté 27,7, a csokoládé és kakaóé 10,6, az éttermi étkezésé 8,0, a gyümölcs- és zöldségléé 6,7, az étolajé 5,5, a tejé 4,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 4,4, a sertéshúsé 3,4 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 8,1, a tojásé 7,9, a tejtermékeké 5,7, a cukoré 4,6, a kenyéré 1,7 százalékkal csökkent.
• A szolgáltatások 9,5 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér és a testápolási szolgáltatások 10,6–10,6, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,6, a sport- és múzeumi belépők 8,8, a lakásjavítás és -karbantartás 8,5, az üdülési szolgáltatás 6,2 százalékkal.
• A ruházkodási cikkek ára 4,5, a szeszes italok, dohányáruké 3,9 százalékkal emelkedett, utóbbin belül a dohányáruké 3,8 százalékkal.
• A háztartási energia 4,3, ezen belül a vezetékes gáz 9,4, az elektromos energia 1,7 százalékkal olcsóbb lett.
• A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 6,7 százalékkal csökkent, az ékszereké 9,2, az új személygépkocsiké 6,6, a szobabútoroké 2,3, a konyha- és egyéb bútoroké 1,7 százalékkal nőtt. A gyógyszer, gyógyáruk 5,9 százalékkal drágultak, a járműüzemanyagok 2,9 százalékkal olcsóbbak lettek.

Havi viszonylatban

Havi bázison, vagyis júliushoz képest a fogyasztói árak átlagosan nem változtak.

• Az élelmiszerek ára sem változott, ezen belül a vaj és vajkrém 2,3, a péksütemények 1,9, a kávé 1,8, a tejtermékek 0,6, a tej 0,5 százalékkal többe, a tojás 2,3, a száraztészta 1,7, a párizsi, kolbász 1,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 1,2 százalékkal kevesebbe kerültek.
• A szolgáltatások 0,4, ezen belül az üdülési szolgáltatások 3,4, a lakbér 0,9 százalékkal drágult.
• A ruházkodási cikkekért 1,3, a háztartási energiáért 0,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, utóbbin belül a vezetékes gáz szintén 0,1 százalékkal lett olcsóbb (Tájékoztató). A járműüzemanyagok ára 0,8 százalékkal csökkent.

Kellemes meglepetés, de átmeneti jelenség

Ma tette közzé a KSH az augusztusi fogyasztói inflációs adatokat. Az idei év nyolcadik hónapjában a fogyasztói árak stagnáltak az előző hónaphoz képest. Az éves inflációs ráta 4,1-ről 3,4 százalékra csökkenése kellemes meglepetést okozott, és elmaradt mind az általunk, mind az elemzői konszenzus által várt értéktől. Augusztusban a tavalyi második félév egyetlen kedvező bázisa is segítette a headline index csökkenését. A maginfláció enyhén lassult: 4,6 százalékra mérséklődött éves szinten augusztusban – értékelte az adatokat Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Mindent egybevetve továbbra is úgy látjuk, hogy az infláció célsávban maradása egyelőre átmeneti jelenség. A bázishatás az év hátralévő részében meglehetősen kedvezőtlen. Rövid távon a legnagyobb kérdés, hogy a másfél éves recessziós időszak után beinduló gazdaság az év végén mekkora teret enged a további árkorrekcióknak. A dinamikus hazai béremelkedés, valamint a vasúti pályahasználati díj emelkedése együttesen helyez majd nyomást a szereplőkre az ősz folyamában. Ezenkívül a júniusban bejelentett, bankoláshoz köthető többletterhek is hamarosan megjelenhetnek az árazásokban

– tette hozzá a szakértő.

„Összességében az év hátralévő részében zömmel 4 százalék körüli, határozott trend nélkül ingadozó éves inflációs számokat várunk. A bázis meglehetősen kedvezőtlen lesz, főként az utolsó negyedévben, így ekkor ismét kiléphet a főszám a jegybanki toleranciasávból. Várakozásunk szerint a dezinflációs folyamat jövőre indulhat újra és a jegybanki célsávba is csak 2025 második felében térhet vissza az infláció” – jelezte Nagy János.

Egy tétel áll a jelentős fékezés mögött

Az infláció ismételt mérséklődése részben az átlagos árszint havi színtű stagnálásából és a tavalyi évi magas bázisból adódott. Úgy tűnik tehát, hogy a júliusi meredek havi átárazás volt a kivétel, hiszen visszatért az az előtti hónapokban látott stagnálás a havi inflációs mutatóban – mutat rá Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

Az előző hónaphoz képest jelentősen fékeződő havi átárazás három fontos komponensre vezethető vissza.

• Egyrészt az élelmiszerek esetében a júliusi megugrást követően augusztusban nem folytatódott az áremelés, vagyis úgy tűnik, hogy az ársapkák és a kötelező bolti akciózás elengedése csupán egyszeri átárazást hozott, nem pedig egy tartós, trendszerű áremelkedést. Emellett érdemi árcsökkenés volt megfigyelhető az üzemanyagok esetében, ami egy komoly áremelkedést követett, vagyis itt is jelentős a hozzájárulás az inflációs fordulathoz.
• Némi meglepetésre tovább csökkent a háztartási energia ára is, ami szintén hozzájárult a kedvező inflációs rátához.
• Végül, de nem utolsó sorban, az inflációs képet javító tételek közé kell sorolni a szolgáltatásokat is. Havi alapon csupán 0,4 százalékos volt a drágulás. A szokásos szezonális átárazásokhoz képest mérsékeltebb áremelkedést láthattunk számos területen, többek között az üdülési és közlekedési szolgáltatások körében.

„A részletek alapján elmondható, hogy míg az elmúlt hónapokban elsősorban a maginflációs kosáron kívüli tételek kedvező alakulása fékezte az inflációt, addig augusztusban a fontosabb maginflációs tételek is kedvezőbb inflációs fordulatot vettek. Hogy ez mennyire marad tartós, az még kérdéses, de mindenképpen javuló inflációs képről beszélhetünk. A maginflációs mutató – a várakozásokkal szemben – nem emelkedett, hanem némiképp csökkent júliushoz képest. Csupán pont annyit, hogy az egy tizedesjegyre történő kerekítés segítette a mutató csökkenését. Az év/év maginfláció így 4,7 százalékon áll” – fejtette ki az elemző.

Rámutatott, hogy az éves bázison számított 3,4 százalékos infláció közel háromnegyedét a szolgáltatószektor adja. A fejlett és a régiós országokhoz hasonlóan továbbra is ez a tétel okozza tehát az infláció jelentős részét. Ez abból a szempontból fontos, mert ez a fajta infláció ragadósabb, mint a maginflációs kosáron kívüli tételek árhatása. Ráadásul a tavalyi alacsony bázis következtében az éves alapú szolgáltatásinfláció némileg erősödött, és 9,5 százalékon áll. Ezzel szemben némileg lassult az élelmiszerek éves drágulása, így továbbra is átlag alatti, 2,4 százalékos az áremelkedés.

Az éves bázisú inflációt a legnagyobb mértékben ugyanakkor az üzemanyagok áralakulása húzta le. Az idén augusztusi áresés és a magas bázis miatt az egyéb cikkek, üzemanyagok köre önmagában 0,7 százalékponttal fékezte a fő inflációs mutatót.

Vagyis igazából ez az egy tétel áll a jelentős fékeződés mögött, míg a többi tétel esetében enyhe, egymással ellentétes elmozdulásokat láttunk

– emelte ki Virovácz Péter.

Ismét gyorsulhat az infláció

Az ING elemzője szerint előretekintve a következő hónapban nagyjából a ma látotthoz hasonló inflációs mutatóra számítunk, talán egy minimális fékeződéssel. Ezt követően azonban jelentősebben megugorhat az év/év mutató az alacsony bázis miatt.

„A jelenlegi inflációs alapfolyamatokat figyelve úgy látjuk, hogy 2024 decemberére ismét 4,8 százalékra kúszhat az áremelkedés rátája. Mindez jelentős kedvező irányú revíziót jelent a részünkről. A ma látott szolgáltatás infláció és az augusztusi költségvetési adat fényében úgy látjuk, hogy az eddig vártnál is gyengébb lehet a magyar gazdaság teljesítménye az idei év második felében. Mindez érdemben limitálja a vállalatok átárazási képességét még egy olyan környezetben is, ahol azok jelentős költségemelkedéssel szembesülnek” – fogalmazott.

A belső kereslet oldaláról tehát aligha várhatunk rövid távon érdemi inflációs nyomást.

Ugyanakkor a jövő évre vonatkozóan sokasodnak az inflációs kockázatok: a várhatóan beinduló fogyasztás, a dinamikus bérnövekedés fennmaradása (főleg a jelentős minimálbér-emelés nyomán) és a legutóbbi kormányzati adóintézkedések is vélhetően utat találnak majd a fogyasztókhoz áremelések formájában 2025 folyamán. Idén átlagosan 3,8 százalékos, jövőre pedig 4,2 százalékos áremelkedési rátával számolunk

– tette hozzá.

Kamatvágás vagy mégsem?

Nagy János úgy véli, hogy a kedvező adat kapcsán – mint mindig – felmerülhet, hogy a jegybank lazább lehetne a tervezettnél a következő ülés alkalmával, ugyanakkor az összkép alapján ez igencsak kerülendő. A mérsékelt olajárak visszafoghatják a headline értéket a következő hónapokban is, de a maginfláció magas értéke figyelmeztető az alapfolyamatokra nézve. Június után július–augusztusban is negatív lehetett a folyó fizetési mérleg egyenlege, ami a tavasszal megszokotthoz képest gyengélkedő külső egyensúlyra utal. Harmadrészt a magyar gazdaság kockázati megítélése is érdemben romlott az elmúlt napokban, ami továbbra is fokozott óvatosságot igényel.

Virovácz Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar monetáris politika szempontjából a beérkező inflációs adat egyértelműen megnyitja az utat az irányadó kamat 25 bázispontos csökkentése előtt szeptemberben. Egy 50 bázispontos Fed kamatcsökkentés és egy lazább hangvételű kommunikáció az EKB részéről (a maga 0,25 százalékpontos kamatvágása mellett) bebetonozná ezt a nézetet. Ezzel szemben egy „csupán” 25 bázispontos Fed lazítás és az EKB szigorúbb üzenete, miszerint a szeptemberi kamatvágást októberben biztosan nem követi újabb, már sokkal árnyaltabbá tenné a képet. Így továbbra is reális opció maradhat az MNB kamatvágása mellett az alapkamat tartása is. Végső soron az euró–forint árfolyama lehet a döntő tényező, mivel a közelmúltbeli negatív hírek (a kormány és a Magyar Nemzeti Bank közötti vita kiújulása, elmérgesedése) emelik az országkockázati prémiumot.