A noname termékek irányába fordulnak az elszegényedő magyarok

A 2023-ban kezdődött inflációs válság komolyan érződik a háztartások pénztárcáin, a zöldségek árai pedig a 2021–2022-es árszintre mentek vissza. Ez a termelői árakban is látszik, amik szinte minden frisspiaci terméknél csökkentek az év első nyolc hónapjában éves szinten. A fehér paprika és a kápia esetében 7 százalékos volt a csökkenés, a kaliforniai paprikánál már 10 százalék, a legnagyobb veszteséget pedig a paradicsomfélék könyvelhették el, itt már tavaly is 5 százalékkal estek vissza a termelői árak, idén pedig további 15 százalékkal. Egyedül a hegyes-erős paprika esetében emelkedtek 10 százalékkal éves szinten a termelői árak.

A boltokban még mindig azt látjuk, hogy a fogyasztók árérzékenyek, akció nélkül nem lehet érdemi mennyiséget értékesíteni, ez a hatás leginkább az év első öt-hat hónapjában érvényesült, és talán az év végére halványul majd

– hangsúlyozta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

Fókuszban az akciók, veszélyben a versenyképesség

A jelenlegi gazdasági helyzet miatt egész Európában jellemző, hogy még tudatosabbá váltak a fogyasztók, és elkezdtek spórolni, azaz meggondolják, hogy mit vesznek meg, és nem pazarolnak, nem vásárolnak felesleget. A magyar boltokban nőtt a lédig termékek értékesítése, van olyan üzlet, ahol már a lecsóhoz való zöldségeket is lédig formában árulják, nem pedig csomagolva, hálóban. Így ugyanis pontosan annyit tudnak vásárolni a fogyasztók, amennyire szükségük van. A szentesi szervezet tapasztalatai szerint azonban a tudatosabb vásárlás nem hozta magával, hogy az olcsóbb zöldségfajtákat keresnék a magyarok: a paradicsomkülönlegességekből például több mint 960 tonnával többet értékesítettek az első nyolc hónapban éves szinten. Azaz ha vásárolnak, akkor az ízletesebb, általuk kedvelt zöldségeket veszik meg.

Nagypéter Sándor szerint a szállítási távolság adta előny az európai termékek esetében elhalványult, olcsóbban tudnak bejönni például az Észak-Afrikában termelt zöldségek. Európában ugyanis jelentősen emelkedtek az előállítási költségek, ráadásul a termelőknek komoly termelési, fenntarthatósági és zöld előírásoknak, valamint élelmiszer-biztonsági feltételeknek kell megfelelniük, amelyek például az észak-afrikai országokban nem feltétlenül teljesülnek. Az olcsóság, a nyomott áron megjelenő, noname csomagolású termékek értékesítése egész Európában fontos tényező lett, így például Németországban is kezdenek visszaszorulni a helyi termékek, és egyre többen választják az olcsóbb, külföldi, elsősorban harmadik országból származó termékeket. Ennek jelei Magyarországon is jól láthatók és tapasztalhatók.

Elengedhetetlenek a fejlesztések

Nagypéter Sándor szerint ezért is fontos, hogy egyre professzionálisabbá váljon a hazai termelés. A DélKerTÉSZ több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai csarnokot épített 3 milliárd forintból. A beruházás segítségével jelentősen felgyorsultak és hatékonyabbá váltak a logisztikai folyamatok, így nagyobb mennyiségben kaphatnak magyar paprikát és paradicsomot a boltok. A szövetkezetnél idén mintegy 50 fejlesztési projekt fut, több mint 1,9 milliárd forint értékben. A legjelentősebb fejlesztések a logisztikai telephelyén történnek, ahol az energiafüggetlenség elérése és a korszerű logisztikai rendszerek megteremtése a cél.

A hajtatás mellett megkezdte a szövetkezet a hagymaértékesítési vonalat. Ugyanis az elkövetkezendő 3-4 évben 5 hektárról 50 hektárra nő például a vöröshagyma termesztése, és indul a lila hagymáé is, valamint az almatermesztéshez szükséges fejlesztések is folyamatban vannak.

A fejlesztések pedig nem csak a logisztikához elengedhetetlenek. Szentes fontos hajtató körzet, ennek az innovatív termesztési formának köszönhetően szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett – többek között termálvízzel fűtött zöldségházakban – tudnak a zöldségek fejlődni. Az időjárás hatásai alól azonban így sem tudják teljesen függetleníteni magukat a termelők.

Csökkenő árak mellett volumennövekedés

A DélKerTész arról is beszámolt, hogy a termelőszövetkezet csökkenő termelői árakkal zárja az idei szezont, azonban a belföldi élelmiszerboltok felé forgalmazott mennyiség minden eddigi rekordot megdöntött.

„A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2024 első nyolc hónapjában több mint 35 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami 6,5 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az úgynevezett frisspiaci termékeknél – a paprikánál és paradicsomnál – több mint 20 ezer tonnát értékesítettek. A frisspiaci termékek 50 százaléka egyébként paprikaféle, 46 százaléka paradicsom, a többi többek között uborka vagy káposztaféle volt” – mondta Nagypéter Sándor.

„A mennyiségi csökkenést egyrészről a frisspiaci termékeket ért rendkívül forró júliusi és augusztusi időjárás, valamint a kártevőnyomás hatására fellobbanó vírus okozta minőségi paprikamennyiség csökkenése, míg a szántóföldi ipari célú zöldborsó és csemegekukorica vonatkozásában a feldolgozók drasztikusan lecsökkentett szerződött mennyiségei eredményezték. Az árbevétel csökkenését pedig a mennyiségek mellett leginkább az értékesítési egységárak csökkenése okozta” – tette hozzá.

Míg a külpiacok esetében csökkent a kiszállított mennyiség, addig a DélKerTÉSZ-nél idén eddig 3 százalékkal, 300 tonnával nőtt a belföldi forgalmazott mennyiség, de a két évvel ezelőtti állapothoz képest közel 10 százalékos, több mint ezer tonnával több mennyiséget jelent. A belföldi áruházláncok felé szállított mennyiség pedig rekordot döntött. Így a termelőknek a termelői árakkal szemben a mennyiségi növekedés adott némi kompenzációt.

Annak érdekében, hogy közvetlenül is elérjék a fogyasztókat, a szentesi termelők saját fizikai és online bolttal jelentek meg.

(Borítókép: Németh Kata / Index)