Pesszimizmus, feketemunka és lesújtó várakozások: véleményt mondtak a magyar cégek

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit megkeresve felmérte, hogy a piaci körülmények hatására hogyan alakult a vállalkozásoknak a 2024. év eddigi része. A felmérésben 400 vállalkozás vett részt.

A nehéz piaci helyzetnek számos negatív hatása van: a lánctartozás növekedése, a jövedelmezőség csökkenése, foglalkoztatási feszültségek, a versenytisztasági problémák erősödése. A nehéz piaci helyzetnek pozitív hozadéka az ágazat hatékonyságának javulása lehet

– mutatott rá a visszakapott válaszokból leszűrt képre Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

Tízből hat cég számít csökkenésre

2024 első fél évében csak a vállalkozások 18,5 százalékának nőtt az árbevétele az előző év hasonló időszakához képest, 59,3 százalék nyilatkozott úgy, hogy csökkent az árbevétele 2023 első fél évéhez képest, és csak 22,2 százalékuknál maradt változatlan.

A 2024. évi várakozásokat tekintve, az állami beruházások alacsony szintje és a lakossági kivárások miatt a vállalkozások alig 18,5 százaléka számít árbevétel-növekedésre, 70,4 százalékuk árbevétele csökkenésével kalkulál.

2023-ban a cégek 26 százalékának volt 3,0 százalék vagy az alatti az árbevétel-arányos jövedelmezősége, közel 30 százalékuknak 3,01–5,0 százalék között, egyharmaduknak (33,3 százalék) 5,01–10,0 százalék között, és 11 százaléknak meghaladta a 10 százalékot.

Az idei árbevétel-arányos jövedelmezőségüket tekintve a fél évvel ezelőtti felméréshez képest a vállalkozások kevésbé optimisták. Az akkori 48 százalékkal szemben a mostani felmérésben a cégek 59,3 százaléka számít csökkenésre, 37 százalék azok aránya, akik nem várnak változást, és még inkább csökkent azon válaszadók aránya – 3,7 százalék a korábbi 8 százalékhoz képest –, akik javulást várnak.

Kiszámíthatatlanság, hiányzó megrendelések

A cégek tevékenységét leginkább akadályozó tényező a megrendelések hiánya. Az előző évi felméréshez képest (80 százalék) tovább nőtt azok aránya (81,5 százalék), akik ezt megjelölték. Ezt követi a gazdasági szabályozás sűrű változása miatti kiszámíthatatlanság 44,4 százalékkal és a tisztességtelen verseny 33,3 százalékkal. Negyedik-ötödik helyen említették a magas adminisztrációs terheket (29,6 százalék) és az inflációt (26,9 százalék). A szakember- és munkaerőhiány csak ezután következik. A beszerzési nehézségek, a nyersanyaghiány már nem akadályozza a cégek tevékenységét.

A szűkülő piaci lehetőségek közepette a hatékonyság növelése érdekében a tavalyi évhez képest a cégek közel háromnegyede (74,1 százalék) digitális felkészülést tervez, 55,6 százalékuk szervezetátalakítást, 44,4 százalékuk a termék/szolgáltatás mix összetételének változtatására vagy energiatakarékosságra készül.

A tavalyi évhez képes nagyot ugrott a létszámcsökkentést tervező cégek aránya (5,6 százalékról 40,7 százalékra), a cégek harmada pedig saját beruházást tervez.

A cégek 3,7 százaléka külföldi munkavállalással tervezi növelni tevékenységét, de ugyanilyen arányban vannak azok, akik nem terveznek ilyen intézkedéseket.

Átlagtól elmaradó fizetések

A válaszadó cégek közel háromnegyede (70,4 százalék) nyilatkozta, hogy megfelelő számú és összetételű szakmunkással rendelkezik a megrendelések teljesítéséhez. A legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték (kőműves, villanyszerelő, lakatos, gépkezelő, betonacél-szerelő), de hiány van mérnökökből (építészmérnök, építőmérnök, előkészítő mérnök, villamosmérnök) is. Csak a válaszadók 11,1 százaléka számol a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben, harmaduk (33,3 százalék) az állományi létszám csökkenését várja.

2024 júliusában a KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 636 700 forint volt, míg az építőiparban ez az összeg csak 511 800 forint.

2023 azonos időszakához képest a KSH adatai szerint az építőiparban átlagosan 16,85 százalékkal nőtt a havi bruttó átlagkereset. 2024-ben a felmérésben részt vevő cégek 10,55 százalékos átlagos bérköltség-növekedéssel számolnak.

A nehézségek ellenére a válaszadó cégek több mint fele biztosított képzést, továbbképzést munkavállalói számára, és ennél is nagyobb arányban, 77,8 százalékuk tervezi az elkövetkező egy évben, hiszen ez is a munkaerő-megtartás egyik eszköze.

A 2024. évre vonatkozóan egyik, felmérésben szereplő vállalkozás sem nyilatkozott úgy, hogy rendelésállománya meg fogja haladni a jelenlegi kapacitást. Csak 14,8 százalékuk számít arra, hogy 80 százalék feletti lesz, a nyilatkozók több mint fele (55,6 százalék) pedig arra, hogy 50–80 százalék között lesz a 2024. évi kapacitást lekötő megrendelésállománya.

Tízből nyolc cégnek van tartozása

Az elmúlt időszakban a vállalkozás működéséhez, fejlesztéséhez a felmerülő forráshiány finanszírozására a felmérésben részt vevő vállalkozások 37 százaléka vett igénybe banki hitelt, 18,5 százalékuk mikrohitelt, több mint negyedük (29,6 százalék) pedig valamilyen belső forrást vett igénybe. A lízing is népszerű finanszírozási forma volt, a válaszadó cégek 51,9 százaléka vette igénybe ezt az elmúlt egy évben. Vissza nem térítendő állami támogatásban csak a válaszadó cégek 7,4 százaléka részesült.

2024. augusztus 31-én a felmérésben szereplő cégek 83,3 százalékának volt kintlévősége, ami a korábbi felméréshez képest 1,9 százalékpontos növekedést mutat. A kintlévőség átlagos nagysága az árbevétel 15,1 százaléka volt. A kintlévőséggel rendelkező cégek 73,9 százaléka ítélte úgy, hogy ennek a tartozásnak a 83 százaléka hajtható be peres út nélkül. A legutóbbi adatokhoz képest (80 százalék ítélte úgy, hogy a tartozásnak a 90 százaléka hajtható be peres út nélkül) ez romló tendenciát mutat, ami a lánctartozás várható növekedését vetíti előre.

A felmérésben szereplő vállalkozásoknak kevesebb mint tizede (7,4 százalék) tudta teljes mértékben érvényesíteni a megrendelők felé az árváltozást az elmúlt évben. A válaszadók közel 60 százaléka (59,3 százalék) csak részben, egyharmaduk (33,3 százalék) pedig egyáltalán nem tudta érvényesíteni. Ez a tavalyi adatokhoz képest romló tendenciát mutat.

A vállalkozások várakozásai szerint 2024-ben az építési törmelék elszállítása és lerakása árának változása (11,47 százalék), az elektromos kábelek, vezetékek árváltozása (11,35 százalék), a személyi jellegű költségek (10,55 százalék), a fuvarköltség változása (10,16 százalék), valamint az alvállalkozói díjtételek változása (10,0 százalék) lesz a legnagyobb mértékű.

Az építőanyagok esetében átlagosan 6,91 százalékos árnövekedésre számítanak, csak az elektromos vezetékek, kábelek esetében számolnak 10 százalék feletti áremelkedéssel.

Összességében a felmérésben részt vevő vállalkozások az előző felméréshez képest pesszimistábbak, a cégek fele gondolja kielégítőnek az idei üzleti helyzetét, alig 7,4 százalékuk szerint lesz jó, 40,7 százalék szerint pedig rossz lesz a vállalkozása helyzete a 2024. év egészében.

(Borírókép: Szollár Zsófi / Index)