Hatalmas energetikai pályázat indul ősszel

2024.09.30. 14:40
Társadalmi egyeztetésre került egy új rendelettervezet, amely jelentősen megváltoztatná a távhőrendszerek működését Magyarországon. A rendelet célja, hogy nagyobb arányban vonják be a megújuló energiaforrásokat a távhőtermelésbe, ezzel csökkentve a földgázfüggőséget és a költségeket. Steiner Attila energiáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Poltfóliónak úgy nyilatkozott, az állami és önkormányzati intézményeket érintő hődíjak csökkentése mellett a távhőszolgáltatók nyereségrátájának növelése is szerepel az Energiaügyi Minisztérium terveiben.

Az Energiaügyi Minisztérium nemrég megjelent tervezete szerint jelentős díjcsökkentés jöhet az olyan külön kezelt intézményeknél, mint az iskolák, kórházak és önkormányzati épületek. A tárca közleményében azt írta, a kormány ősszel zöldberuházásokat és energiahatékonysági fejlesztéseket is tervez a távhőszolgáltatás területén. 

Az új rendelettel kapcsolatban Steiner Attila, energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Portfóliónak elmondta:

  • Az új rendelet egyik fő célja, hogy ösztönözzék a megújuló energiaforrások arányának növekedését a távhőtermelésben, amit konkrét fejlesztési pályázatok követnek. 
  • „Az Európai Bizottság jóváhagyta az Energiaügyi Minisztérium 95 milliárd forintos beruházási és fejlesztési támogatási tervét, amely által lehetőség nyílik új megújuló energiaforrásokkal működő távhőtermelő technológiák kiépítésére, és a meglévő rendszerek energiahatékonyságának javítására” – emelte ki a lapnak Steiner Attila. 
  • Mint mondta, a pályázatokat várhatóan az év végéig írják ki a távhőszolgáltatók és a távhőtermelők számára. Emellett a pályázati pénzek sikeres lehívása érdekében 2025 után a nyereségrátát az új beruházások esetében is növelnék, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy több megújuló és energiahatékonysági beruházás valósulhasson meg. 
  • A szakpolitikus szerint a távhőrendszerek modernizációja nemcsak a gazdasági hanem a környezetvédelmi szempontok miatt is kiemelkedő fontosságú. Magyarország már most is jól áll a geotermia felhasználásának területén, de továbbra is fontos, hogy új beruházások és technológiai fejlesztések által még nagyobb arányban hasznosítsák ezt a megújuló energiaforrást – emelte ki. 
  • Steiner Attila elmondta, „2023 márciusa óta érvényes engedélyezési rendszerben egyedi geotermikus kutatási engedélykérelmek nyújthatók be a pályázó által kiválasztott területekre, ha a kutatás geotermikus energetikai célú hasznosítást céloz, ilyen lehet például geotermikus távfűtés, településfűtés, iparihő-szolgáltatás, áramtermelés”. Azóta pedig több mint 110 kérelem érkezett be és több mint 60 kutatási engedélyt adtak ki, melyek célja a geotermikus hasznosítások előkészítése, a terület geotermikus potenciáljának felmérése felszíni mérésekkel, kútfúrásokkal és az adatok kiértékelésével.