Az idei év eddigi legnagyobb satufékét nyomta a magyar ipar

9,5, munkanaphatástól megtisztítva 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024 augusztusában az egy évvel korábbitól – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH rámutat, hogy a jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2023 augusztusában.

2024 augusztusában a feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene. Mindössze három alágban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a vegyi anyag, termék gyártásában.

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal csökkent.

A magyar kormány a németekhez köti

A Központi Statisztikai Hivatal mai adatai alapján a magyar gazdaság egyes szektorai jobban, mások rosszabbul teljesítenek, de a magyar gazdaság egésze növekszik. A gazdasági növekedés tekintetében Magyarország az Európai Unió 27 tagállama között a 11. helyen áll, növekedésünk az EU átlagának másfélszerese – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az ipari termelés volumene a várakozások szerint több feldolgozóipari alágban is nőni tudott 2024 augusztusában, ilyen volt a villamos energia, a gyógyszer és a vegyi anyagok gyártása, miközben a kiskereskedelem bővüléséből fakadóan az élelmiszergyártás is növekedést mutathatott – teszi hozzá az NGM.

A teljes ipari termelés teljesítményét azonban továbbra is legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyenge teljesítménye húzza vissza. A KSH naptárhatástól megtisztított adatai alapján 2024 augusztusában az előző év azonos időszakához képest 4,1 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene, míg az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal mérséklődött, elsősorban a német autóipari kereslet gyengélkedése és a német gazdaság versenyképességi problémái miatt – jegyzi meg a tárca.

Az exportvezérelt magyar gazdaságot egy hidegháborús blokkosodás elzárja a piacoktól és a befektetési lehetőségektől. A magyar válasz erre a gazdasági semlegesség, amely lehetővé teszi a sokkal dinamikusabb és gyorsabb gazdasági bővülést, azt, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el. Ahhoz, hogy ezt az esélyt hazánk ki tudja használni, a kormány három kulcsterületre összpontosít: a megfizethető lakhatás és a gazdasági növekedésen alapuló gyors béremelkedés biztosítására, valamint a méretugrás elősegítésére a kis- és közepes vállalkozásoknál. Ezekhez kapcsolódóan a gazdasági növekedést akciótervek is segíteni fogják, a konkrét lépések a kormány döntései után beépülnek a 2025-ös békeköltségvetésbe

– fogalmazott a minisztérium.

Gyenge kezdés után erős visszaesés

A nyers adatok lényegesen rosszabbul festenek a tavalyinál kettővel kevesebb munkanap következtében: ezek alapján 9,5 százalékkal mérséklődött a kibocsátás. Havi szinten is visszaesett az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adat szerint. Ebben szerepet játszhatott a szokásos, nyári szabadságolás az ágazatban. A termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában – értékelte a KSH adatait Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

„A hazai ipar kibocsátása két éve stagnál, illetve enyhén csökken. Az alapfolyamatok terén egyelőre nincs olyan tényező, ami felfelé mutató kockázatot jelentene az év hátralévő részére. A német gyártók – egyelőre külhoni – üzembezárásai és megszellőztetett, nagy volumenű leépítései még csak most következnek. Középtávon talán bizakodók lehetünk: a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb volumenben a jövő év második felétől kezdődően. Azonban rendkívül sok a bizonytalanság: kérdés, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt kereslethiány magával vonja-e a projektek elhalasztását, illetve késlelteti-e a termelés felfuttatását” – fejtette ki az elemző.

A nyári leállásokban keresendő a visszaesés

A júliusi stagnálást követően a magyar ipar augusztusban ismét gyengén teljesített. Havi alapon, szezonális és naptárhatással kiigazítva 0,5 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2024 nyolcadik hónapjában. Nem meglepő módon – ahogyan vártuk is – az egyik nyári hónap meghozta a visszaesést a teljesítményben. A betervezett nyári leállásokat sejtjük ugyanis a csökkenő termelés mögött – értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője.

„Mindenképpen biztató, hogy ezt a nyarat megúszta a magyar ipar egy komoly nyári korrekció nélkül, mert a fél százalékos visszaesés azért nem tragikus. Habár könnyen lehet, hogy ezen korrekció alacsony mértéke pont azt jelzi, hogy mennyire gyengék az alapfolyamatok a húzóágazatokban, amelyek leállása a nagy termelési volumen miatt szokott komoly kiesést okozni. Most viszont eleve gyenge ezen ágazatok teljesítménye. Az egy évvel korábbi alacsony bázis hatására a naptárhatással kiigazított adat 4,1 százalékos visszaesést mutat, ami kedvezőbb, mint az előző havi mutató. Az idén két munkanappal kevesebbet biztosító augusztus miatt a nyers adat sokkal kedvezőtlenebb képet fest” – fejtette ki a szakértő.

Vagyis összességében még mindig kiábrándító képet látunk. Ezt erősíti, hogy a 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene 3,9 százalékkal marad el napjainkban és ezzel el is értük a 2021. évi mélypontot.

Az elemző rámutat: bár a részletes adatokra még várni kell, a KSH előzetes közlése hasonló ipari szerkezetről árulkodik, mint amit az elmúlt hónapokban láttunk. A négy legfontosabb ipari ágazat közül egyiket sem tüntették fel pozitív színben. A kisebb súlyú alágazatok közül a vegyipar került említésre a növekedésre képes három szektor közül. Vagyis

„Ezen azonban aligha lepődünk meg, ismerve a globális folyamatokat. A friss ipari felmérések, bizalmi indikátorok világszerte még mindig további gyengülést, jobb esetben stagnálást vetítenek előre. Persze ezen felmérések megbízhatósága továbbra is erősen megkérdőjelezhető, de egyelőre a tényadatok nem igazán mondanak ellent ennek a borús képnek. Ráadásul az eurózóna feldolgozóipara több mint három évtizede nem látott mélypontot él át úgy, hogy közben még sincs recesszió a régióban. A gyenge belső, a botladozó külső kereslet, a magas készletek és a geopolitikai feszültségek mind hozzájárulnak ehhez” – részletezte.

Negatív meglepetés készül?

Virovácz Péter előre tekintve úgy véli: a külső keresletben jelenlévő strukturális problémák és a jövő évre vonatkozó mérsékelt fellendülési várakozások továbbra is fennállnak. Ebben a tekintetben tehát

Nem véletlen, hogy a friss hazai felmérések is azt jelzik, hogy az iparvállalatok számára a növekedés legnagyobb gátja jelenleg a kereslet hiánya. Az exportrendelések esetében a rendelésállomány közel 29 százalékos elmaradást mutatott még júliusban. De a belpiacra termelő szektorok kilátásai sem biztatók: a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok belföldi rendelésállománya 7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az alacsony hazai fogyasztói bizalom, az erős óvatossági motívum, a vállalatok lanyha beruházási hajlandósága pedig együttesen a belső kilátásokat is törékennyé teszi. Habár az év vége felé talán már javulhat annyit a belső kereslet, hogy legalább az ipar néhány területe képes lehet tartós növekedésre. Ez azonban kevés lesz az üdvösséghez. A magyar ipar 2024 egészében markánsan visszafoghatja majd a GDP-növekedést.

Ami a rövidebb távú kilátásokat illeti,