Az idei év eddigi legnagyobb satufékét nyomta a magyar ipar

9,5, munkanaphatástól megtisztítva 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024 augusztusában az egy évvel korábbitól – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH rámutat, hogy a jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2023 augusztusában.

2024 augusztusában a feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene. Mindössze három alágban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a vegyi anyag, termék gyártásában.

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal csökkent.

A magyar kormány a németekhez köti

A Központi Statisztikai Hivatal mai adatai alapján a magyar gazdaság egyes szektorai jobban, mások rosszabbul teljesítenek, de a magyar gazdaság egésze növekszik. A gazdasági növekedés tekintetében Magyarország az Európai Unió 27 tagállama között a 11. helyen áll, növekedésünk az EU átlagának másfélszerese – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az ipari termelés volumene a várakozások szerint több feldolgozóipari alágban is nőni tudott 2024 augusztusában, ilyen volt a villamos energia, a gyógyszer és a vegyi anyagok gyártása, miközben a kiskereskedelem bővüléséből fakadóan az élelmiszergyártás is növekedést mutathatott – teszi hozzá az NGM.

A teljes ipari termelés teljesítményét azonban továbbra is legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyenge teljesítménye húzza vissza. A KSH naptárhatástól megtisztított adatai alapján 2024 augusztusában az előző év azonos időszakához képest 4,1 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene, míg az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal mérséklődött, elsősorban a német autóipari kereslet gyengélkedése és a német gazdaság versenyképességi problémái miatt – jegyzi meg a tárca.

Az exportvezérelt magyar gazdaságot egy hidegháborús blokkosodás elzárja a piacoktól és a befektetési lehetőségektől. A magyar válasz erre a gazdasági semlegesség, amely lehetővé teszi a sokkal dinamikusabb és gyorsabb gazdasági bővülést, azt, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el. Ahhoz, hogy ezt az esélyt hazánk ki tudja használni, a kormány három kulcsterületre összpontosít: a megfizethető lakhatás és a gazdasági növekedésen alapuló gyors béremelkedés biztosítására, valamint a méretugrás elősegítésére a kis- és közepes vállalkozásoknál. Ezekhez kapcsolódóan a gazdasági növekedést akciótervek is segíteni fogják, a konkrét lépések a kormány döntései után beépülnek a 2025-ös békeköltségvetésbe

– fogalmazott a minisztérium.

Gyenge kezdés után erős visszaesés

A nyers adatok lényegesen rosszabbul festenek a tavalyinál kettővel kevesebb munkanap következtében: ezek alapján 9,5 százalékkal mérséklődött a kibocsátás. Havi szinten is visszaesett az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adat szerint. Ebben szerepet játszhatott a szokásos, nyári szabadságolás az ágazatban. A termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában – értékelte a KSH adatait Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

„A hazai ipar kibocsátása két éve stagnál, illetve enyhén csökken. Az alapfolyamatok terén egyelőre nincs olyan tényező, ami felfelé mutató kockázatot jelentene az év hátralévő részére. A német gyártók – egyelőre külhoni – üzembezárásai és megszellőztetett, nagy volumenű leépítései még csak most következnek. Középtávon talán bizakodók lehetünk: a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb volumenben a jövő év második felétől kezdődően. Azonban rendkívül sok a bizonytalanság: kérdés, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt kereslethiány magával vonja-e a projektek elhalasztását, illetve késlelteti-e a termelés felfuttatását” – fejtette ki az elemző.