Magyar sikersztori, amiért külföldről is hazatérnek

2024. október 13.: átütő sikert hozó ötödik tesztrepülést tudhat maga mögött Elon Musk és a SpaceX, miután a Texas állambeli Boca Chicában felállított kilövőállásra visszatérve elkapták a Starship hordozórakétáját, a 71 méter magas Super Heavyt. Erről még garantáltan sokat beszélünk majd, hiszen akkor és ott új fejezet kezdődött a világűr meghódításában.

2024. október 14–18.: másnap elrajtolt Milánóban az egyhetes 75. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus (rövidítve IAC az angol International Astronautical Congress nyomán), amelyen az űripar több mint 8000 szereplője gyűlt össze Lombardiában, hogy megvitassa a high-tech szektor legújabb fejlesztéseit, innovációit, trendjeit.

Ha létezik tökéletes időzítés, ez mindenképpen az. A Starship bravúrja erős alapot adott és pozitív hangulatot kölcsönzött az idei IAC-nek, amely olyan konferencia és szakkiállítás egyben, ahol a világ vezető űrügynökségei, illetve az iparág meghatározó magánvállalatai számot adnak céljaikról, terveikről, és persze az eddig elért eredményeikről. Észak-Amerikától a Távol-Keletig éles a verseny, miközben a nemzetközi együttműködések is mind inkább felértékelődnek.

Hatalmas üzlet, pedig ez még csak a kezdet

Ebből a kettősségből igyekszik mindenki a legtöbbet kihozni: egyensúlyozni a prosperáló üzleti vállalkozások építése, illetve a gyümölcsöző partnerségek és a proaktív tudásmegosztás között, elvégre a jövő kutatásai és az új technológiák a szektor egészének növekedésére katalizátorként hatnak. Együtt minden könnyebb, de a maguk hozzáadott értékét azért mégis féltve őrzik a szereplők.

A szektor jelen lévő nagyágyúi, mint például az olasz – tehát az IAC-n hazai pályán szereplő – Leonardo, a francia Thales vagy éppen az amerikai Lockheed Martin erődemonstrációval felérő, interaktív megoldásokban sem szűkölködő, monumentális standjai egyértelművé teszik: a globális űrversenyben Elon Musk és a SpaceX dominál, de senki sem akar lemaradni. Ráadásul a több gócpontban is feszült geopolitikai helyzetkép ellenére a világ űrügynökségei – jelentős magánszektorbeli részvétellel – itt meg tudják vitatni a további együttműködések lehetőségét a mérnökök, a tudósok, de a tőkebefektetők és a politikai vezetők szintjén is.

Amerika és Kína egy fedél alatt

Érdekesség, hogy a milánói kongresszusi központ falai között egy fedél alá kerültek a két nagy rivális, az Egyesült Államok és Kína űrkutatási és -ipari képviselői, miközben az orosz űrprogram lebonyolításáért felelős szervezet, a Roszkoszmosz nem lehetett jelen a 2022 óta tartó ukrajnai offenzíva következményeképp, ami azért rávilágít a szektorális kooperációk törésvonalaira.

• A 75. IAC-n asztalra került a Hold felfedezése,
• a NASA egyre bővülő koalíciója az Artemis-program körül,
• illetve Európa sürgető szükséglete a szuverén űrhozzáféréshez.

Ha már a nagyhatalmak: Washington és Peking abban is verseng, hogy az 1972-es, máig utolsó Apollo-misszió után melyikük juttat előbb embert a Holdra – még az évtized végéig, vagyis 2030 előtt. Mindkét oldalon keresik a kapcsolódási pontokat újabb és újabb partnerországokkal, a holdprogramok megvalósításában. De az IAC és az időzítés a rendezőknek is fontos volt, a kongresszus ideje egybeesik azzal a parlamentáris folyamattal, melynek során Olaszország jóváhagyja nemzetük első űripari jogi keretrendszerét, ami meghatározza a magánbefektetések szabályait és felelősségi körét az ágazatban. Ez bőven kontinentális kérdés is, hiszen Olaszország az Európai Űrügynökség egyik fő hozzájárulója, 7,3 milliárd eurót ígért 2026-ig nemzeti és európai projektek támogatására.

Végre elérkezett Magyarország ideje

Miközben mindenki újrahasznosítható rakétatechnológiáról, műholdas konstellációkról, aszteroidabányászatról és bolygóközi kutatásokról beszél, érdemes kitérni arra is, hogy ennek Magyarország sem külső szemlélője. Szerencsére Kármán Tódor, Simonyi Károly, Bay Zoltán és Farkas Bertalan nosztalgikus felemlegetésén túl van jelenünk és jövőnk is: Magyarország 2015 óta az Európai Űrügynökség teljes jogú tagja, 2021-ben elkészült az űrkutatási stratégia, középpontban a műholdas fejlesztésekkel.

A HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretében pedig Kapu Tibor fejlesztőmérnökből lett kutatóűrhajós várhatóan 2025 első felében a Nemzetközi Űrállomásra utazhat. Ami a magánvállalatokat illeti, a 4iG Csoport lépett elő zászlóshajóvá az űripari beruházások és technológiai fejlesztések terén, amit a közelmúltban leginkább az tett láthatóvá, hogy az immár a holdingvállalathoz tartozó REMRED Zrt. űrtechnológiai gyártóközpontot épít Martonvásáron, aminek májusban tették le az alapkövét.

A globális űripar jelentős változáson megy keresztül, amit az új technológiák és új szereplők megjelenése mozgat. Magyarországnak részt kell vennie ebben, hogy ne maradjon le a jövő iparágáról

– mondta az Indexnek a milánói IAC helyszínén Sárhegyi István, a 4iG Space and Defence Technologies vezérigazgatója, a kongresszuson ezüst fokozatú támogatóként megjelenő cég standján. Ebben a 4iG szerepéről úgy fogalmazott, hogy az IT és a telekommunikáció után egy új, önálló, harmadik üzletágat hoztak létre idén februárban az űripar és a védelmi technológiák területén, az új szegmens a már meglévők képességeit is kiegészíti. Azt, hogy mennyire fontosak az együttműködések, hűen tükrözi, hogy az IAC-n partnerségre lépett az Axiom Space-szel a vállalat.

Négy plusz egy területre fókuszál a 4iG

A szakember kiemelte: négy plusz egy területre koncentrálnak, ezek az űripar és műholdfejlesztés, a drónok, a drónvédelmi rendszerek, a védelmi digitalizáció, valamint földmegfigyelési adatok feldolgozása. A befektetésekkel és a profitabilitással kapcsolatos kérdésekre Sárhegyi István úgy felelt, tisztában vannak azzal, hogy a szektor hosszú távú invesztíciót igényel, de már az elkövetkező öt évben euróban kifejezve is milliárdos bevételeket várnak. Ezzel azt a korábbi kijelentést erősítette meg, amellyel még februárban ebben az időablakban 1,7-2,3 milliárd eurót vetítettek előre. A hosszú távú elköteleződés már csak azért is magától értetődő a vezérigazgató szerint, mert

Ugyanígy a martonvásári REMRED-projekt kapcsolódási pontokat kínál az ökoszisztéma kisebb szereplőinek is. A cél az, hogy 2026-tól a REMTECH 4000 négyzetméteres komplexumában végezzék a legkorszerűbb űrrendszerek fejlesztését, tervezését, gyártását, illetve tesztelését. Itt a beruházási összeg eléri a 10 milliárd forintos nagyságrendet.

Frissdiplomások és hazatérő mérnökök

Sárhegyi István ismertette: ma mintegy 200-an dolgoznak az űripari üzletágukban, de két-három éven belül elérhetik a 300–350 főt is. Ehhez a frissdiplomások mellett számítanak a ma még külföldön dolgozó, tapasztaltabb mérnökökre is. Az utóbbiak esetében már most is vannak jó példák a „fordított agyelszívásra”, a 4iG terveit látva többen hazaköltöztek, hogy részeseivé váljanak a jövő iparágában a hazai sikereknek. A szakember úgy fogalmazott, hogy

míg a HUNOR Program és Kapu Tibor közelgő űrrepülése inspirációt adhat a következő generációnak, addig a 4iG lehetőséget nyújt az űripar iránt érdeklődő magyar szakemberek számára.

A globális versenytársakról Sárhegyi István elmondta: az USA vezető szerepe mellett India, Kína és a Közel-Kelet is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az űriparban. A 4iG-val részt vesznek az ESA és a NASA különböző projektjeiben is. A vezérigazgató fontosnak tartja az EU és a NATO keretein belüli együttműködést, de nyitottak a nem NATO-tag országokkal való partnerségekre is. Kiemelte, hogy kettős felhasználású technológiákban gondolkodnak, ennek megfelelően a fejlesztések is duálisak: hazai és nemzetközi projektjeikkel kiszolgálva a civil és a védelmi célokat egyaránt. Ezzel együtt a szakember szerint a hazai innováció támogatásával az űripar fejlesztése kihatással lehet más ágazatokra is, így például az egészségügyre vagy a mezőgazdaságra.

Összegezve megállapítható, a 4iG elkötelezett abban, hogy Magyarország jelentős űripari szereplővé váljon, hosszú távú hazai növekedést biztosítva a szektornak. A Star Warsból gyakran idézett Yoda mester szavai mentén – „Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld” – érdemes lesz megnézni öt év múlva, mi vált valóra a 4iG Space and Defence Technologies ambiciózus terveiből. Egy biztos, ha csak a Starship történelmi sikere mentén vizsgáljuk az ágazatban rejlő potenciált, jókor vannak jó helyen.

(Borítókép: Gyöngyösi Balázs  / Index)