Olyan tőkecunamira számítanak, amely Magyarországot is vonzóvá teszi – ezért maradnak

Az utóbbi négy évben az európai gazdaságot két komoly válság is érintette: a világjárvány és az ukrajnai háború. Ezek következtében egyrészt korábban nem látott ingadozásokat tapasztalhattunk a gazdaságban, másrészt sok európai gazdasági modell – különösen a német – nyomás alá került, és szerkezeti változások váltak szükségessé.

„Ez a modell az olcsó energián és a globális exportpiacokhoz való könnyű hozzáférésen alapszik” – adott európai helyzetképet az Indexnek Andrew Bester, az ING Bank vállalati divíziójának globális vezetője. A szakember visszatekintve úgy értékelt, hogy a világjárványra, valamint az ukrajnai háború gazdasági hatásaira és az energiaválságra adott európai reakciók viszonylag sikeresek voltak. A kormányzati és jegybanki intézkedések megakadályozták, hogy a gazdaság komoly recesszióba zuhanjon.

Az európai helyreállítási alap létrehozása szerinte azt mutatja, hogy egy válság idején milyen sikeresen tud összefogni Európa. Jelenleg ugyanakkor – tette hozzá – bonyolultabb a helyzet, mert úgy tűnik, nagyobb kihívást jelent az együttműködés hosszú távú problémák esetén, mint rövid távú válsághelyzetekben.

Versenyképességi kérdés

Arra a kérdésre, mennyiben segítették az EU vissza nem térítendő forrásokból megvalósuló beruházásai a tagállamok közötti felzárkózást, illetve hogy versenyképesebbé vagy kényelmesebbé tette-e a vállalkozásokat az ingyenes pénzbőség – miközben ez a támogatási módszer a finanszírozási piacnak is nehézséget okozott –, az ING vezetője arra emlékeztetett, hogy egy ideális világban a pénzügyi támogatás – legyen az nemzeti vagy európai szintű – feltétele a megalapozott gazdaságpolitika vagy a strukturális reformok.

Arra a felvetésre, hogy miközben a világ számos országában – például Kínában és az USA-ban – a versenyképesség erősítése és hatékonyságnövelés érdekében akár a költségvetési deficit elszállását is bevállalják, addig Európában továbbra is komoly költségvetési fegyelem jellemző, Andrew Bester emlékeztetett:

Amíg 20 ország használja ugyanazt a pénznemet, de 20 külön fiskális politika valósul meg, addig a fenntartható államháztartás a monetáris unió alapjának, fontos sarokkőnek számít.

Ezzel együtt szerinte a 2010–2012-es euróválság megmutatta, hogy a kizárólag megszorításokra koncentráló politikáknak anticiklikus hatása van, ami időnként visszafelé sül el.

Az olyan időszakokban, amikor Európában mind a közszférában, mind a magánszektorban nagy szükség van a befektetésekre, a kormányzatoknak meg kell találniuk a finom egyensúlyt a fenntartható államháztartás és az európai gazdaság potenciális növekedési ütemének fokozását célzó intézkedések között

– véli a szakember.

Nem eretnekség a támogatott hitelezés

A másik kihívást a hosszú idő után az európai tagállamokba visszatérő infláció okozza, hiszen a vállalatok szemmel láthatóan elbizonytalanodtak, megállt a beruházási aktivitás. Az ING vállalati divíziójának vezetője emlékeztetett: az Európai Központi Bank és más európai jegybankok is jelentős kamatemeléseket hajtottak végre, hogy megfékezzék az inflációt. A kormányzatok különböző támogatásokat kínáltak a fogyasztóknak és a vállalatoknak. Ugyanakkor a cégek beruházási kedvének erősítéséhez a szakember szerint a vállalatoknak kiszámítható politikára van szüksége – itt nemcsak az energiapolitikáról és az árakról van szó, hanem a hosszabb távú gazdaságpolitikáról is – hangsúlyozta Andrew Bester.

Bár a döntően nemzetközi, nagyvállalati partnerekkel dolgozó ING-nél ritkábban találkoznak támogatott hitelprogramokkal, a banki vezető szerint az ilyen megoldásoknak átmeneti jelleggel – kiemelten magas kamatkörnyezetben – helye van a hitelezési piacon, feltéve, hogy összhangban vannak az indokolt és átlátható módon ismertetett gazdaságpolitikai célokkal. A szakember abban sem lát kivetnivalót, ha ezeket a támogatási programokat nem feltétlenül csak közép- és hosszú távú beruházás-finanszírozásra korlátozzák, hanem a cégek mindennapi működésének, likviditásának fenntartásához is elérhetőek az olcsó, támogatott források.

Fellendülésre számítanak a régióban – maradnak

Az ING a régióban elsősorban a több országban is működő, tevékenységüket globális hálózatot építő vállalatok pénzügyi partnereként van jelen, legyen szó akvizíciós tanácsadásról, fenntartható finanszírozásról vagy a tőkeszerkezet kialakításáról. A bank az energiaválság és az átmeneti gazdasági visszaesés ellenére is jelentős hitelkeresletre számít a Közép-Kelet-Európában.

Érezhetően nő az érdeklődés a zöld- és fenntartható befektetések iránt is, amit a legmeghatározóbb vállalatok által elindított energetikai átállási tervek ösztönöznek. Ez pedig az egész régióban felpörgetheti a fenntartható finanszírozást – vélte a vállalati üzletágvezető.

A fentiek fényében a szakember annak ellenére sem aggódik az ING magyarországi jövőjéért, hogy a Deloitte régiós bankakvizíciós piaci összegzése szerint azok a bankok, amelyek nem tudnak 5 százalék körüli piaci részt elérni egy-egy részpiacon, a megnövekvő költségek és az egyre erősebb (és drágább) szabályozói megfelelés miatt régiós érdekeltségeik értékesítésben gondolkodnak. Andrew Bester szerint való igaz, a legnagyobb mérlegfőösszeggel büszkélkedő holland bank a közép-kelet-európai országok nagy részében csak szűk ügyfélszegmensnek kínál vállalati banki szolgáltatást, ám ezeken a területeken erős pozíciókkal bírnak.

Országonként a régióban is eltérő mértékben, de erősek a nyersanyag- és élelmiszeripar, vagy éppen a mezőgazdaság, illetve a logisztika, a telekommunikáció, valamint a média és az információs technológia területén. Emellett piacvezetők a régióban a banki tranzakciós szolgáltatások terén. A legnagyobb előnyt ugyanakkor az jelenti, hogy ügyfeleiket 35 országra kiterjedő hálózat segítségével a világ szinte minden fontos pontján, így Közép-Kelet-Európában is teljeskörűen ki tudják szolgálni.

(Borítókép: Az ING befektetési bank épülete. Fotó: Branstetter Sándor / MTI)