Itt vannak a részletek: szétszálaztuk, hogyan adóztat jövőre a kormány

Már az Országgyűlés előtt a 2025. évi adócsomag, amely inflációkövetővé tenné az adók mértékét. A benyújtott törvényjavaslat szerint a törvényhozó több adónemnél is a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó és a KSH által közzétett fogyasztóiár-indexszel korrigált adómértéket vezetne be.

2026-tól alkalmazandó a valorizációs adóemelés az energiatermékek közül a fűtőanyagok jövedéki adójára, a dohánytermékek jövedéki adójára és a cégautóadóra is. Ezek a változások azért csak 2026-tól lépnek életbe, mert a 2025-re vonatkozó, forintban meghatározott adómértékek a vonatkozó törvényben frissülnének.

„A 2024-es őszi adócsomag javaslatai alapján az adóhatóság az aktuális adómértékekről szóló tájékoztatóját a honlapján teszi közzé a tárgyévet megelőző év október 31-ig. Az érintett adónemeknél első ízben 2024. december 15. lenne a határidő a 2025-re vonatkozó valorizált adómértékek esetén” – mondta Szadai András, a WTS Klient adópartnere.

Cégautóadó

A törvényjavaslat a cégautóadó havi mértékét 2025. január 1-től az alábbi táblázat szerint állapítaná meg (forintban), és ezekre az értékekre valorizációs mechanizmust vezetne be a 2025-öt követő évekre.

Teljesítmény (kilowatt)	Környezetvédelmi osztályjelzés
	0–4	6–10	5, 14, 15
0–50	37 000	19 000	17 000
51–90	49 000	24 000	19 000
91–120	73 000	49 000	24 000
120 felett	97 000	73 000	49 000

Új lakások 5 százalékos áfája

A javaslat két évvel meghosszabbítaná az egyes új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos általánosforgalmiadó-mérték időbeli hatályát. Ezáltal 2024. december 31-ét követően is, 2026. december 31-ig alkalmazható maradna az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes áfakulcs.

Személyi jövedelemadó

A 2024-es őszi adócsomag pontosítja a jövedelemszerzés helyét kamatok esetében, valamint a bevételszerzés időpontját igénybe vett szolgáltatások esetében.

Ezt az emelést a kormány két lépésben, 2025. július 1-től, illetve 2026. január 1-től kívánja végrehajtani:

• egy eltartott esetén 2025. júliustól 100 000, 2026-tól 133 340 forint,
• két eltartott esetén 2025. júliustól 200 000, 2026-tól 266 660 forint,
• három és minden további eltartott esetén 2025. júliustól 330 000, 2026-tól pedig 440 000 forint

lenne érvényesíthető kedvezményezett eltartottanként havonta.

Fizetővendéglátás adózása

A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek tételes átalányadózást választhatnak legfeljebb három ingatlanra vonatkozóan, amennyiben azok a kereskedelemről szóló törvény szerint magánszálláshelynek (jelenleg nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésűnek) minősülnek.

A benyújtott törvényjavaslat szerint azokon a településeken, amelyeken a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót, 150 ezer forintra nőne a szobánként fizetendő adó éves összege (38 400 forint maradna az éves adó összege más településeken). Az állami adóhatóság a honlapján minden év január 31-ig közzéteszi az érintett települések listáját, egy átmeneti rendelkezés alapján ezt első alkalommal 2025. január 15-ig közlik majd. A tervezet egyes meghatározott juttatásnak minősíti a szakszervezeti üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás minimálbért meghaladó részét.

Szabadidős tevékenységek

A törvényjavaslat elfogadása esetén bővülne a SZÉP-kártya felhasználhatóságának köre. Ez alapján

Az állatkertek látogatószámának növelése érdekében az állatkerti belépőjegy bekerül az adómentesen nyújtható juttatások körébe – a minimálbért meg nem haladó értékben. Adómentessé válik továbbá az a szolgáltatás is, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény (ilyen például az irodaházban lévő konditerem) és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttat.

Társasági adó

A törvényjavaslat kiegészíti a társaságiadó-törvény (tao) adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazó bekezdését. A tervezet szerint ha az adózó egy külföldi jogi személyben részesedéssel rendelkezik, akkor a kifizetésre alapvetően nem alkalmazhatja a tao-törvény költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseit. Abban az esetben azonban, ha a költségek és ráfordítások elszámolása az ugyanazon tényállásra eltérő jogszabályokat alkalmazó államok társasági adójára vonatkozó adójogszabályok alapján történik, akkor elszámolhatóvá válik.

„A javaslat egyéb társaságiadótörvény-módosítást is tartalmaz. A társasági adó alapjában a törvény erejénél fogva egyes látvány-csapatsporttal összefüggő ingyenes juttatások is elismertté válnak, amennyiben teljesülnek a rendelkezésben foglalt feltételek” – tette hozzá Szadai András.

Globális minimumadó

A 2024-es őszi adócsomag kiegészítené a globális minimumadóról szóló törvényt az adott államban fizetendő kiegészítőadó-többletre, valamint a UTPR (az úgynevezett aluladóztatott kifizetések szabálya) százalékos arányénak számítására vonatkozó képletekkel. Mind az egyszerűsített adómérték, mind pedig az adómentesség meghatározásakor az eddigi társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés helyett az országonkénti jelentést kell majd alapul venni. A benyújtott javaslat szerint a kiegészítő adó fizetésére kötelezett társaságoknak már a 2024-ben kezdődő adóévükre vonatkozóan adóelőleget kellene fizetniük. A kiegészítőadó-előleg az adóévre várható kiegészítő adó összege lenne, és azt az adóév utolsó napját követő év 11. hónapjának 20. napjáig kellene bevallani és megfizetni. (Vagyis ahol az adóév megegyezik a naptári évvel, ott első alkalommal 2025. novemberben esedékes.)

Szociális hozzájárulási adó

A munkaerőpiacra lépő személy után igénybe vehető adókedvezmény vonatkozásában az eredeti szabályozás szerint a kedvezményezett foglalkoztatása kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 nap munkaviszony számított bele. A 2024-es őszi adócsomag elfogadásával ez az időkeret 365 napra nő. A kedvezményt jelenleg a foglalkoztatás első két évében, majd a harmadik évben csökkentett mértékben lehet érvényesíteni, a törvénymódosítás után azonban csak az első évben érvényesíthető teljes összegben, ezt követően további hat hónapig csökkentett (50 százalékos) mértékben. A javaslat módosítaná továbbá a szakirányú oktatás adókedvezményének szabályait: az adókedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti azon tanuló tekintetében, aki a szakirányú oktatást saját foglalkoztatónál teljesíti, és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz.

Az adózás rendjéről szóló törvény

A törvénymódosítás értelmében a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét pénzforgalmi számla nyitására kötelezik.

A törvénytervezetbe bekerült az adóhatóság által kezdeményezett adategyeztetési eljárás, mint esetleges opció a kockázatelemzési eljárást követő intézkedések esetében feltárt kockázat megszüntetése érdekében. Ha hiányosságot vagy eltérést észlel az adózó által nyújtott adatszolgáltatásokban, a NAV az adategyeztetési eljárás keretében felhívja az adózót a hiányosságok tisztázására. Az adózó köteles a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül elvégezni az adategyeztetést egy elektronikus felületen. Az állami adó- és vámhatóság biztosítja az adategyeztetéshez szükséges adatokat az adózó számára, beleértve a másik adózó által megadott adatokat is.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény

A javaslat szerint a NAV jogkövetési vizsgálat keretében ellenőrizheti majd, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek. Ezenfelül a nyilvántartásra vonatkozó iratmegőrzési kötelezettséget is vizsgálhatja. Az ellenőrzés keretében a hatóság feladata, hogy megállapítsa az adózó nyilvántartásában szereplő adatok, tények és körülmények valóságtartalmát, valamint ezek hitelességét. A jogkövetési vizsgálat határideje 60 napra emelkedik, amennyiben az adóhatóság a vizsgálatot a fenti kiegészítésre hivatkozva végzi el.

Az extraprofitadókról szóló rendelet

A törvénymódosítás alapján hatályát veszti az extraprofitadókról szóló rendelet azon bekezdése, amely a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvénytől való eltérés szabályait, valamint a kiskereskedelmi adó gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemre vonatkozó megemelt mértékét tartalmazza.

A pénzügyi tranzakciós illetéket érintő módosító javaslat a 2024-es nyári adóváltozások során bevezetett vészhelyzeti kormányrendelet előírásait emelné törvényi szintre (például 20 ezer forintra megemelt illetékfizetési felső határ, kiegészítő tranzakciós illeték fizetési kötelezettség bizonyos pénznemek közötti átváltást – konverziót – tartalmazó fizetési művelet végrehajtása esetében).

A számviteli törvény módosítása

A 2024-es őszi adócsomag felemelné az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárait, így várhatóan tágabb társasági kör élhet ezzel a lehetőséggel. A konszolidált beszámolót a tervezet magasabb értékhatárhoz köti.

Emellett a fenntarthatósági jelentés részletszabályai is bekerültek a törvénytervezetbe.

Kiskereskedelmi adó

A törvényjavaslat 2025. január 1-től kibővítené az adóalanyok körét azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. A platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység tekintetében nem a kiskereskedő, hanem a platformüzemeltető lenne az adóalany. A platformüzemeltető a platformon keresztül megvalósuló eladások tekintetében „kvázi” értékesítővé válna. Ugyanakkor amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tenne eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adó megfizetésére a platformüzemeltető helyett a kiskereskedő lenne kötelezett.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)