Vihar előtti csend honol, de nemsokára elsül a pénzágyú

„Az időjárás miatt korábban fejeződött be az aratás, így szeptember végével lényegében mérleget vonhatunk a magyar agrárium idei évéről: az ágazat összességében kiegyensúlyozott évet zár, minden bizonnyal a legjobbat az elmúlt három évből. 2024-et a tervezés jellemezte, a felkészülés az új beruházási ciklusra” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, kiemelve, hogy sorra nyílnak meg a Közös Agrárpolitika (KAP) beruházási pályázatai, így jövőre kezdetét veheti az a 4–5 éves időszak, amelynek során a pályázatokhoz kapcsolódóan 600–700 milliárd forint új hitel jelenthet meg az agrár- és élelmiszeripar hosszabb ideje 1800 milliárd forint körül stagnáló piacán.

Összességében

„A magyar élelmiszerek jó minőségűek, a nem hatékony élelmiszeripari termelésnek köszönhetően azonban a hazai termékek árai nem versenyképesek. Ezen a hatékonyság fejlesztésével lehet javítani, amihez elengedhetetlenek a beruházások” – mondta az ügyvezető, aki jelezte: égető szükség van a forrásokra, mert a hazai agrárvállalkozások háromnegyede csak hitelből képes megvalósítani a versenyképesség javítását célzó beruházásokat.

A piaci verseny a fajlagos költségek határozzák meg. Magyarország azért szorul importra több termékből, mert a hazai termelés, előállítás nem elég hatékony, a kiskereskedelmi egységek pedig racionális döntést hoznak, amikor az olcsóbb importterméket helyezik előtérbe az – adott esetben hiába jobb minőségű, de – drágább hazaival szemben

– mondta Hollósi Dávid.

„Hosszú távon jó lehetőségek adottak az ágazat számára a fejlődéshez, és tovább növelheti a beruházási kedvet, hogy a nagyobb közép- és a nagyvállalatok is indulhatnak a pályázatokon. A projektekhez pedig kamattámogatásra is lehet majd pályázni, ami nagyban javíthatja a megtérülési időt. Kulcsfontosságú lesz az élelmiszeripar fejlesztése és az exportképes középvállalati réteg erősítése, ehhez kapcsolódóan a banki finanszírozás” – tette hozzá az ügyvezető.

Tovább közelített az egyensúlyi szinthez az ágazat

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2024 harmadik negyedévében – lényegében az aratás végére – 34 pontra emelkedett a 48 pontos skálán.

Az eddigi legmagasabb érték a 2024 második három hónapjában mért 33,9 pont volt. A mostani szint az előző év azonos időszakát ennél azonban jóval nagyobb mértékben, 2,4 ponttal múlja felül.

2024 júliusa és szeptembere között a vizsgált 12 termékpálya közül a tojás-, a tej- és a kukorica-termékpálya helyzetértékelése javult. „Utóbbi ugyan a szárazság fényében meglepőnek tűnhet, de a piac jobban megijedt az esetleges károktól, mint amennyire az aszály végül kiteljesedett” – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője, a tojásról szólva hozzátéve, hogy szezonális elmozdulásról van szó. A bank szakértői által egyensúlyi szintnek tekintett – 3–5 százalékos növekedési pályát, valamint a minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő – 35 pontot ezúttal is a sertés és a baromfi haladja meg, de több termékpálya is közel van hozzá.

A gyümölcs-, illetve a szőlő-bor termékpályán romlott valamelyest a helyzetértékelés. A borászatok esetében borvidékenként rendkívül eltérő a kép, a legnagyobb kibocsátást adó Kunsági borvidéken például várhatóan jelentősen kevesebb bor készül idén. A gyümölcsnél szintén a legnagyobb kibocsátást adó alma-termésmennyiségében van jelentős csökkenés. Ez azonban Európa-szerte tapasztalható, és a magasabb árak kompenzálják a termelői szektort.

Elegendő mennyiség és megfelelő minőség a kukoricánál

A hazai agrárium legnagyobb kibocsátását adó szántóföldi ágazatok (kukorica, búza, árpa, napraforgó, repce) esetében az augusztusi aszályos időszak több kultúra terméseredményeit is rontotta, viszont a tavalyihoz képest jobb árak kompenzálják a gazdasági károkat.

Az idei harmadik negyedévben is nagy figyelem hárult a kukoricára, amely ugyan csökkenő termőterületen, de továbbra is az egyik legfontosabb szántóföldi növény, főképp az ipari felhasználása miatt. A 2024-es termés az előrejelzések szerint hektáronként 5,8 tonna körül alakul, ami bőven meghaladja a 2022-es rekordalacsony, hektáronkénti 3 tonna körüli országos átlagot, és nagyságrendileg a 2015-ben tapasztalt szintnek felel meg.

Összességében mintegy 5 millió tonnás termésmennyiséggel lehet számolni, ami hozzávetőleg 15 százalékkal alacsonyabb az ötéves átlagnál. „Kelet-Közép-Európában jelentős terméskiesések voltak a kukoricában, ahogy az Európai Unió átlagában is, ez kedvező hatással van a telephelyi árakra” – mutattak rá az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői, hozzátéve, hogy ez áttételesen a takarmánybúza árát is erősíti.

A búza esetében az étkezési minőségű termék ára emelkedő tendenciát mutat, elsősorban az alacsony kínálati szint miatt. Hazai viszonyok között a kukoricánál valóban magasabb a toxinszint, de az előzetes félelmekkel szemben nem katasztrofális mértékű.

Hitel kell a beruházáshoz

A szántóföldi termesztésben jelentős változás következett be az elmúlt három évben – világított rá a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke. Petőházi Tamás elmondása szerint a gazdák elmúlt három éve gyakorlatilag nyereség nélkül telt, ami az azt megelőző 8–10 évben nem volt jellemző.

Júliusban jött az aszály, ám ennek ellenére mindenki tudott betakarítani, csak kevesebbet, a károk mértéke elmaradt a 2022-es szárazság által okozottól. A kalászos növények termesztése rendben zajlott. A vártnál ugyanis kevesebb, 5 millió tonna kukoricát takarítottak be, amely azonban várhatóan elégséges a következő szezonig. Búzából szintén 5 millió tonna volt a termés, míg őszi árpából 1,5 millió tonna termett. A szezon elején 600 ezer hektár környékén vetettek napraforgót.

Tovább tart a szántóföldi termőterületek csökkenése, ezért kisebb területen, új technológiák alkalmazásával intenzívebb termelés mellett kell ugyanazt a volument elérni. Ehhez kellenek a támogatások mint a beruházások motorja.

A sertés a 2024-es év nyertese az állati termékpályákon

Az állattartók és -tenyésztők esetében a baromfi-termékpálya szereplőinek helyzetértékelése enyhén romlott, ami egyértelműen a madárinfluenza megjelenésének tudható be a bank szakértői szerint.

Hosszú távú következtetést egyelőre azonban nem szabad levonni a járvány lefolyásából – hangsúlyozta Héjja Csaba. Mindezidáig hat vármegyében több mint 80 kitörést regisztráltak a Nébih szakemberei. Emellett a baromfihús-feldolgozók próbálják ellensúlyozni a tavalyi mennyiségi visszaesést: a csirke esetében a vágott állatok mennyisége határozottan növekvő tendenciát mutat, és az árviszonyok is megfelelők. A magyar víziszárnyasszektor számára jelenleg kedvezőtlenek az európai kínálati viszonyok, és a piacot továbbra is nyomja távol-keleti import. A sertésnél a német jegyzések 2 euró alá csökkentek, ezzel egyidejűleg azonban a malacár és a takarmányozás költsége is alacsony.

Gyakorlatilag kijelenthető, hogy

A húsfeldolgozásban a belföldi termelés egyelőre még a tavalyi alacsony bázist sem éri el, az exportértékesítés volumene azonban 17 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A tejpiacon elsősorban a feldolgozott termékek és a tej kiviteli árában érezhető komoly emelkedés, így ez javítja a helyzetértékelést. „Az, hogy az idei aratás után a tavalyinál magasabbak a terményárak, előbb-utóbb a takarmányozási költségekbe is beépül, viszont ennek mértéke mérsékeltebb lesz az előző években látottaknál” – vetítették előre a bank szakértői, hozzáfűzve, hogy ez alapvetően minden állati terméket előállító termékpályára igaz.

Korai szüret, eltérő mennyiség és minőség a szőlő-bor termékpályán

A borászatok nagyon korai szüret után borvidékenként eltérő mennyiségű és minőségű szőlőt szüreteltek. A korai szüret miatt jelentősen leszűkült a feldolgozási időablak, így kihívásokkal teli időszak volt az ősz. A borok most kerülnek palackba, tartályba, és remélhetőleg jobb piacuk lesz jövőre, idén ugyanis nem következett be az elsősorban a belföldi piacon várt nyári értékesítésfelfutás. Emellett a legnagyobb kibocsátást adó Kunsági borvidéken előzetesen a tavalyihoz képest 20–30 százalékkal alacsonyabb bormennyiségre lehet számítani, ami kisebb exportárualapot jelent 2025-re.

A gyümölcsök esetében a vezető fajta, az alma termésében az idei év gyenge mennyiséget hoz, azonban Európa-szerte keresleti piaca lesz a gyümölcsnek, mind a lé-, mind az étkezési kategóriában, így a kiesett mennyiséget kompenzálja a magasabb ár.

A fő konzervipari zöldségek, a csemegekukorica és a zöldborsó ára a tavalyi magas bázis után alacsonyabb volt, és a keresletérzékeny piacon még mindig jelentős kínai import nyomja a piacot, bár valamelyest enyhül ez a nyomás. A termékpálya feldolgozóipari szintjén szintén kedvezőtlenebb tendenciák figyelhetők meg a bank szakértői szerint.

Nem lesz drágább a karácsonyi vacsora

A hazai élelmiszer-kiskereskedelmi forgalomban kiemelkedő időszak az utolsó negyedév, főként az ünnepek miatt. Szeptemberben az élelmiszer-inflációs adat 3,7 százalékos drágulást mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez az idén mért legmagasabb érték volt, ami Héjja Csaba szerint elsősorban a kötelező akciózás kivezetése utáni bázishatásoknak tudható be.

Év végéig már nem számítunk az élelmiszer-infláció érdemi gyorsulására, nagyobb mértékű növekedésére, ennek ellenére lehetnek olyan tételek, amelyek drágulhatnak. Ilyen például a friss gyümölcs, a tojás és egyes tejtermékek. Összességében azonban nem várható, hogy a tavalyinál drágább lesz a karácsonyi vacsora. Keresleti alapon semmiképp sem számítunk magasabb árakra, az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom volumene ugyanis lényegében a tavalyi alacsonyabb szinten mozog

– vetítette előre a stratégiai elemző.

Trump itt is sokat számít

A világ élelmiszer-gazdaságára jelentős hatással lehet a november 5-én tartott amerikai elnökválasztás. Donald Trump megválasztott elnök a kampányidőszakban szigorú vámpolitikát helyezett kilátásba Kínával kapcsolatban, amely a világ legnagyobb agrár commodity importőre, többek közt szójából és kukoricából.

Donald Trump 2017 és 2021 közötti elnöksége idején az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborújában az előbbi védővámokat vetett ki bizonyos kínai termékekre, amire válaszul Kína fontos agráralapanyagokra léptetett életbe vámot. Ez negatívan hatott az amerikai farmerekre, és a világ agrárkereskedelmében is turbulens időszakot eredményezett, hiszen Kína és az Egyesült Államok között 50–60 millió tonna agrártermék fordul meg évente – ami Magyarország teljes, az élelmiszert, italt, élő állatot, gabonát és dohányterméket magában foglaló agrár-élelmiszeripari kivitelének négy-ötszöröse – mutattak rá a szakértők.

(Borítókép: Aratják az őszi búzát Hahót határában 2023. július 20-án. Fotó: Katona Tibor / MTI)