Minták betöltve – szintet lépett az úttörő űrmisszió, Elon Musk is a képben

Az Index írt először arról, hogy forradalmi előrelépés kapujában áll az űrkutatás, mindez pedig magyar főszereplővel történik. A 1,000 Samples to LEO & Back to Earth elnevezésű misszió egy úttörő biológiai űrkísérlet-sorozat, amelyet a Genesis Sustainable Future Limited (Genesis SFL) végez nemzetközi együttműködéseknek köszönhetően, közel kétévnyi előkészület után. „A misszió 1000 biológiai mintát küld alacsony Föld körüli pályára (LEO), úgynevezett CubeSat műholdakkal. Célja, hogy előmozdítsa annak megértését, hogy az űr körülményei miként hatnak a biológiai szervezetekre, hozzájárulva ezáltal a tágabb űrbiológiai célokhoz és a jövőbeni űrkolonizáció lehetőségeihez.”

A biológiai mintákat a Genesis csapata által kifejlesztett MayaSat–1 kutató műholdban helyezik el. A MayaSat–1 biológiai inkubátorként működik, amely a hosszabb űrutazások során biztosítja a minták megfelelő hőmérsékleten és nyomáson történő tárolását. Ezáltal életképesek és sértetlenek maradnak a misszió utáni pontos elemzéshez. A MayaSat–1-et egy nagyobb biológiai kapszulában helyezik el, amelyet az Elon Musk által alapított űrkutatási vállalat, a SpaceX Falcon–9 rakétája szállít, amit 2025. február és július között indítanak el. Az indítást a kaliforniai Vandenberg Űrhaderő Bázison végzik. A kapszula három Föld körüli keringés után visszatér, és ejtőernyők segítségével a nyílt tengeren landol.

Szintet lépett a misszió

A misszió következő szintjeként a Genesis csapata

– mondta az Indexnek Mátyás Bence, a küldetés vezetője.

A francia–német űrhajógyártó vállalat, a TEC 750 millió eurónyi támogatással járult hozzá a misszió lebonyolításához. A TEC fejleszti, gyártja és üzemelteti a Nyx űrkapszulát különböző ügyfelek számára, például űrügynökségeknek, az űrkapszula második tesztrepülésén.

A MayaSat–1 egy biológiai inkubátor cubesat. Több száz mintát tartalmaz, beleértve növényeket, magvakat, biofilmet, genommintákat és olyan algákat, amelyek soha nem voltak még Föld körüli pályán.

„A kapszula visszatérési képessége lehetővé teszi, hogy a MayaSat–1 a Földre térjen vissza, remélhetőleg minden mintával, ép állapotban. Ez lehetőséget ad a további elemzésekre, hogy jobban megértsük, hogyan hat az űrutazás a biológiai rendszerekre” – mondta Mátyás Bence.

A visszanyert mintákat a szlovéniai Murski Črnciben megnyitott Genoplant Research Institute-ben elemzik majd. A központban egyúttal űrbéli biológiai kísérletek beállításainak fejlesztése is zajlik majd, a jövőbeli közös küldetésekhez.

Ezzel javítjuk a hozzáférést az űrhöz Kelet- és Közép-Európában

– mutatott rá Mátyás Bence.

Röviden összefoglalva a következők miatt egyedülálló a misszió:

• az eddigi 420 kilométer helyett a földfelszíntől 800 kilométeres magasságban valósul meg a biológiai kísérlet;
• forradalmi áttörésnek számít, hogy a – növényi, állati és emberi – minták vissza is térnek a Földre, így lehetőség adódik további vizsgálatokra, ami számos iparágban – például egészségügy, növénytermesztés – szolgálhat további innovációkkal;
• a viszonylag alacsonyan szabott árral a Genesis úttörő szerepet kíván játszani az űrkutatás megfizethetővé tételében;
• az 1000 mintás kísérletekhez a Genesis 300 növényi mintát biztosít, a fennmaradó 700 helyet azonban meghirdették a publikum számára. Többek között kutatók, egyetemek is jelentkezhettek.

Híres magyar minták

Az űrmisszió óriási érdeklődést váltott ki. Kutatók, egyetemek, civilek előtt is nyitva állt az ajtó, hogy mintával szolgáljanak az űrutazáshoz, vagyis ők is mintát küldhetnek az űrbe. Ahogy arról lapunk beszámolt, híres magyar festő és ejtőernyős-világbajnok is mintát küldött a projekthez.