Döntött a szaktárca: Szigorítják az Airbnb feltételeit a budapesti lakhatási probléma megoldása érdekében

Az Airbnb nyílt levélben fordult Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, a levél több félreértelmezhető, illetve félrevezető állítást tartalmaz – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel.

A helyzet tisztázása érdekében az NGM több dologra hívta fel a figyelmet. „Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a rövid távú lakáskiadást (STR) a kormány lakhatási kérdésként kezeli, a szigorúbb szabályozás kizárólag Budapest területére vonatkozik, Magyarország vidéki településeit nem érinti” – írták a közleményben.

Kifejtették, Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50–60 százalékát is. A fővárosban lévő 800 ezer háztartás csaknem 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszú távú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló.

Hozzátették: ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás (Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években. A Budapesten működő rövid távú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyek száma 2020 és 2024 között 80 százalékkal emelkedett, így jelenleg 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein. Az STR-kiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyi szobák száma a fővárosban meghaladja a szállodai szobák számát. A Budapesten regisztrált vendégéjszakák több mint 40 százaléka köthető a rövid távú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyekhez, amely messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga felett van – jelezték.

Ennek következtében pontosan

A tárca hozzátette, hogy az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti és ingatlanpiacáról. Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében – írták a közleményben.

A kormány beszigorított

A budapesti lakhatási válság kezeléséhez a kormány megadta a lehetőséget az önkormányzatok számára, azonban máig – egy-két kivételtől eltekintve – a kerületek és a főváros nem tett semmit a megfizethető lakhatás biztosításáért. A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében ezért a kormány szigorítja a rövid távú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását – olvasható a közleményben.

Az új szabályok értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve 7 éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik. Emellett

azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban – tudatták.

Hangsúlyozták, hogy a már nyilvántartásba vett és működő szálláshelyek számára nem jelent korlátozást a jelenlegi törvénytervezet, az új engedélyek kiadásának kétéves felfüggesztése pedig 2025 januárjától lép csak életbe. A kormány tehát nem tiltja be az otthonmegosztást – szögezték le, hozzátéve:

Magyarországon 2024-ben a turisztikai ágazat teljesítménye újabb magaslatokba tör, és felülmúlja a rekordot jelentő tavalyi év eredményeit. A rendelkezésre álló adatok szerint 2024 első kilenc hónapjában 14 millió vendég érkezett a hazai szálláshelyekre, ami 10 százalékos növekedésnek felel meg a 2023-as adatokhoz képest, míg a vendégéjszakák száma 5 százalékos növekedést produkálva már elérte a 35 milliót – mutattak rá a közleményben.

Az adatok alapján megállapítható, hogy Magyarország vonzereje egyre erősödik. A turizmus folyamatos növekedést mutat, a látogatók érdeklődése Budapest és a vidéki régiók iránt nemcsak a turizmusra, de a helyi gazdaságra is kedvező hatással van – közölte az NGM.

Terézvárosban már megpecsételődött az Airbnb sorsa

Október végén vált hivatalossá, amiről szeptember óta már mindenki tudott: a terézvárosi képviselő-testület hivatalosan is elfogadta azt a rendeletet, amelyben 2026. januárjától tilos lesz a rövid távú lakáskiadás.

Ahogy azt az Indexen megírtuk,a többség által csak Airbnb-voksolásnak nevezett szavazáson összesen 6083 terézvárosi lakos mondta el a véleményét, ami 20,52 százalékos részvételt jelentett.  

Fontosnak tartom, hogy a változtatás csak 2026. január 1-jén lép életbe, így a vállalkozásoknak lesz idejük felkészülni. Időközben napvilágot látott a kormány terve is, amely inkább látszatintézkedés, mint beígért szigorítás, hiszen nem ad választ az együttélési konfliktusokra, a fekete-szálláskiadásra, számos kiskaput rejt, és az adóemelés mértékében sincs semmi visszatartó, ha valaki ismeri a piacban rejlő bevételi lehetőségeket

– fogalmazott Soproni Tamás polgármester a rendelet elfogadása után.