Magyar siker az altatáshoz használt maszkok piacán

Egy orvostechnológiai kutatással és eszközfejlesztéssel foglalkozó, magyar alapítású startup öles léptekkel halad afelé, hogy piacra dobjon egy, az altatásnál használt laringeális maszkot, amely radikálisan csökkentheti a légcsőbe helyezéskor keletkező traumatikus szövődmények számát.

A Vespucci Partners kockázatitőke-befektető először 2020-ban invesztált az innoMask társaságba seed, vagyis magvető fázisban. A jól haladó fejlesztés és a klinikai kipróbálás engedélyezése tette lehetővé és szükségessé, hogy idén szeptemberben újabb tőkebevonás következzen be a Széchenyi Alapok Zrt., az Óbuda Uni Venture Capital (OUVC) Zrt. és egy magánbefektető révén. A projekt így magvető fázisból Series A fázisba lépett.

A következő lépés az exit lehet

Nagyon örülünk, hogy újabb cégünk értékelődött fel, az innoMask esetében az eredeti cégérték a háromszorosára ugrott az újabb tőkebevonással. Ha minden jól megy, náluk már nem lesz szükség újabb befektetési körre, a következő lépés az exit lesz – valószínűleg két éven belül

– mondta az Indexnek Sohajda Júlia, a Vespucci társalapítója és ügyvezető partnere.

A kockázatitőke-befektető kifejezetten olyan startupokkal keresi az együttműködést, amelyek technikai téren magas hozzáadott értékkel bírnak.

Kreatív lépés az altatásban

Csak hogy értsük, pontosan miről is van szó: a laringeális maszkokat globálisan használják az egészségügyben altatáshoz, ám a piacon elérhető eszközöknek van egy nagy hátrányuk. Amikor a légcsőbe helyezik a maszkot, felsértheti a páciensek torkát, ami traumatikus szövődményeket okozhat. Emiatt a betegek bizonyos esetekben kénytelenek hosszabb ideig gyógyulni az egészségügyi intézményekben, ami pluszköltségeket ró az egészségbiztosítókra.

A maszk így biztosítja a légutat és a biztonságos lélegeztetést a műtét során. A beavatkozás után a megszokottnál kisebb eszköz leeresztésével az könnyen, veszélytelenül eltávolítható, várhatóan nem okoz légúti sérüléseket, ezáltal nagymértékben elkerülhetők lesznek az operációt követő fertőzések is. A szövődmények hatékony csökkentésével kevesebb beteget kell a szükségesnél hosszabb ideig ápolni, s ezzel időt és pénzt takarít meg a maszk használója.

Magyar fejlesztés és tulajdon

Nem árt hangsúlyozni, hogy a maszkot kifejlesztő cég teljes mértékben magyar, hazai alapítású és vezetésű, a fejlesztői csapat tagjai is magyarok. Az orvostechnikai innováció elkészítéséhez szükséges infrastruktúrát a szintén magyar Medres Kft. biztosította a startup számára. Sohajda Júlia kifejtette, a cégnek nagy tapasztalata és kellően fejlett technológiai háttere van az orvosieszköz-fejlesztéshez.

„Számos hasonló projektet vittek már sikerre, amihez a mérnöki tudás, az innováció, a technikai eszközök biztosítása mellett szükség volt a többéves engedélyeztetési eljárás ismeretére is. A korábban velük együtt dolgozó, orvostechnikai fejlesztéssel foglalkozó cégek közül többen jutottak már el egészen az exitig.”

A Vespucci portfoliójában 2020 előtt nem találni ehhez hasonló céget, a tőkebefektető akkor, az innoMaskon keresztül „kóstolt bele” az orvostechnológiai iparágba. Azóta más hasonló profilú startupokba, biotechnológiával foglalkozó cégekbe is befektetett.

Az ezen a területen jelenlévő startup-ökoszisztéma számos szereplőjével megismerkedtünk, és felépítettünk egy brandet is, így ma már a gyógyászati technológiai, biotechnológiai startupok is megtalálnak bennünket

– jelezte Sohajda Júlia. Kitért arra is, hogy a protokoll alapján minden befektetési ajánlatot többlépcsős átvilágítás előz meg. A startupokat pénzügyi, jogi, technikai és HR-téren is megvizsgálják, utóbbi azért fontos, hogy megismerjék a csapat céljait, rátermettségét, elhivatottságát. A technikai vizsgálatot jelen esetben is úgy kell elképzelni, mint egy filmben: az általuk felkért, speciális tisztatéri ruhába öltözött szakértők egy „szinte steril”, a külső levegőt tökéletesen megszűrő teremben ellenőrzik a maszk fejlesztését és gyártását.

• A tőkebefektető minden orvosi eszközöket, biotechnológiai fejlesztéseket érintő befektetés esetén mérlegel különböző szempontokat. Megnézi, hogy a fejlesztés invazív (beavatkozással járó) vagy noninvazív típusú, és milyen hosszú engedélyezési folyamaton kell végigmennie a piacra lépésig, mekkora befektetést, erőforrást igényel, és mekkora hozamra lehet számítani belőle.
• Figyelembe kell venni azt is, hogy az ilyen profilú startupok nem minden esetben kívánják piacra vinni és forgalmazni az új fejlesztéseiket, a piacot ugyanis nagy forgalmazók uralják. Nagyon sok pénzbe kerül versenyezni velük. A nagy forgalmazók sokszor felvásárolják az engedélyeztetett, kész innovatív technológiát, tehát a kis fejlesztőcégek azt is megcélozhatják, hogy a termékeiket szabadalmaztatott szellemi tulajdonként kínálják eladásra.
• Ez magában foglalja a fejlesztési folyamat teljes tudásanyagát, dokumentációját és a gyártási technológiát, bizonyos esetekben klinikai tapasztalatot is. Az így alkot értékes egységet egy „nagyhal” számára, ami a felvásárlással felkínálja a startup számára az exit lehetőségét.
• Az orvostechnológiai fejlesztéssel foglalkozó startupok – mint az Innomask – esetében ezt a „csomagot” hívják IP (intellectual property – azaz szellemi tulajdon)-exitnek.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)