Felolvasták Nagy Mártonnak, melyek most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint

„Nagy lendülettel vetettük bele magunkat a munkába, hiszen a választásokon elért kétharmados felhatalmazás nagy felelősséggel jár” – mondta Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) új elnöke a Nemzetgazdasági Minisztériummal megkötendő szerződés aláírási ceremóniáján. Elmondása szerint az a feladatuk köztestületként, hogy a vállalkozások érdekeit képviseljék.

Konstruktív együttműködést terveznek

Kamarai reneszánszt hirdettek meg: a vállalkozót és a vállalkozói versenyképességet helyezték a központba. A cél a tudásalapú kamara megteremtése a munkaalapú időszak után. Itt tudatos víziójuk van arra, mit szeretnének elérni – az új elnök példaként az osztrák kamarát említette, ahol régóta működtetnek tudás- és oktatási bázist. Nagy Elek szerint a kormánnyal most kötött megállapodás egy ehhez hasonló, hozzáadott érték növelésére alkalmas tudásbázis felépítését célozza.

„Kritikusak leszünk, de a kritikánk konstruktív lesz. Amiben egyetértünk, abban viszont teljes támogatásunkra számíthat a kormány” – mondta az MKIK új elnöke, aki rögtön jelezte azt is:

A gazdasági semlegesség piacteremtő politikájával a kamara teljes mértékben egyetért, hiszen a vállalkozóknak az a fontos, hogy legyen megrendelőjük.

Nagy Elek hangsúlyozta: a vállalkozók most legnagyobb problémaként a gyenge piaci keresletet, a munkaerőpiaci helyzetet és a túlzott szabályozási, adminisztrációs terheket azonosítják. Ezek figyelembevételével a kamara a kormány 21 pontos új gazdasági programjához saját 15 pontos javaslatcsomagjával kapcsolódik, amely Nagy Elek szerint segítheti a gazdaság gyorsabb talpra állását. A javaslatok a vállalkozásoktól érkeztek, döntő részük nem igényel külön anyagi ráfordítást – hangsúlyozta a kamarai elnök.

Az MKIK elnöke konkrét javaslatként fogalmazta meg az exportképes kkv-k felmérését, hogy láthatóvá váljék, mire van szüksége az adott cégeknek, hogy még sikeresebbek legyenek a külpiacokon. Ennek felmérést a kamara elvégzi – ígérte Nagy Elek.

Felmérik a bürokratikus akadályokat

A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésével kapcsolatban a kamara a többi vállalkozásfejlesztési szervezetet is megkereste, együtt igyekeznek begyűjteni a piaci javaslatokat. Ezeket később összefésülik, és konkrét javaslatokat tesznek a bürokrácia csökkentésre. Látni kell azt is – emlékeztetett a kamarai elnök –, hogy a bürokratikus akadályok egy része nem hazai. A vállalkozók működését segítené az egyablakos vállalkozói ügyintézés – erről is régóta zajlanak egyeztetések.

A pályázati területen fontosnak tartotta a kamarai vezető a pozitív diszkrimináció erősítését, a hazai vállalkozók előnybe hozását a jogszabályi lehetőségeken belül.

Fúzióval lehetnek hatékonyabbak a kkv-k?

A pozitív diszkriminációt segítheti, ha a fenntarthatósági kérdésekben hamarabb épül fel a hazai minősítési rendszer, s így a hazai kkv-k előnyhöz juthatnának. Ugyanakkor emellett arra is szükség van Nagy Elek szerint, hogy bizonyos, szigorúbb ESG-szabályozások bevezetésére ne kerüljön sor a kisebb cégek esetében. Ugyancsak problémaként azonosította a kamarai alelnök az energiaárak problematikáját, és a kkv-k számára olcsóbb energiaárak bevezetését szeretnék elérni.

A Demján Sándor Programban megfogalmazott tőkeprogram óriási lépés lehet a vállalkozások versenyképességének növelésére. Ugyanakkor a hatékonyságot az is szolgálná, ha a vállalkozók közötti együttműködés is hatékonyabb lenne.

Az MKIK új elnöke konkrét javaslattal is előállt: jövőre a kormánnyal közösen szerveznének termelékenységi konferenciát.

Értékeli a kormány a javaslatokat

„Felüdítő a brüsszeli viták után ilyen konstruktív környezetben tárgyalni” – emlékeztetett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra, hogy a versenyképességi paktumot azért nem lehetett elfogadni, mert a német és a francia kormány egymásnak feszült az atomenergia zöldenergiaként való minősítése miatt.

„Ez a vita egyébként rendkívül fontos, hiszen az európai vállalatok versenyképességét nagyban határozza meg, hogy milyen új energiamixet tudunk kínálni a kontinens vállalkozásainak, akik a drága energia miatt most komoly hátrányt szenvednek el más országok vállalkozásaival szemben” – hangsúlyozta a miniszter, részben válaszolva Nagy Elek felvetésére. Beszédes, hogy a Demján Sándor Program elemei között plusz egy elemként megjelent a mikrovállalkozások árámárának csökkentését célul kitűző programpont is.

A miniszter köszönetet mondott az új kamarai vezetésnek, hogy konkrét javaslatokkal érkeztek, a termelékenységi konferenciára vonatkozó felvetést a miniszter beszédében magáévá tette. Emellett köszönetét fejezte ki azért is, hogy az új kamarai vezetés már az első hónapban letett egy 15 pontos javaslatcsomagot az asztalra. Nagy Márton jelezte, támaszkodni fognak az abban foglalt javaslatokra, és várják a kamara jelenleg zajló felmérésének eredményeit a kkv-k adminisztrációs terheinek csökkentését illetően. 

Mi politikamentes, sikerorientált és proaktív kamarában bízunk. A vállalkozók saját pénzükkel játszanak, nekünk itt, a minisztériumban szolgáltatóként kell jelen lenni, segítenünk abban, hogy a vállalkozások előre tudjanak menni

– hangsúlyozta a miniszter.

A kamara által felvetett 15 pont sok tekintetben előremutató, nagy részüket a kormány már azonosította, az azonban jó, hogy sokkal lényegletörőbb javaslatokkal lehet dolgozni a kamarai felvetések révén.

Azt nagyon fontosnak tartotta a miniszter, hogy a kamara is a külpiacok erősítésében látja a kiutat. Elmondása szerint jelenleg a hazai kkv-k részaránya az exportban 7,8 százalék, durván 15 ezer exportképes vállalat van Magyarországon – ezek azok, amelyek több éve stabilan tudnak jelen lenni a külpiacokon.

Nagy Márton egyetértett a kamarai vezetőkkel abban, hogy az ESG-bevezetés kapcsán a kkv-kat meg kell védeni a szükségtelen bürokratikus terhektől. De arra is figyelmeztetett, hogy más szervezetek, így az MNB is szabályozóként lép fel a területen, így az ottani szabályozásokat is át kell tekinteni. 

Fontos, hogy a kkv-k esetében is a helyben maradást támogassuk, ezért fontos a kamarai helyi hálózatok bevonása, mint ahogy azt is támogatják, hogy a vállalkozásokhoz sokkal közelebb kell hozni a szakképzést. A cégeknek kell megmondani, hogy mire van szükségük, mire kell képezni – emlékeztetett a gazdasági miniszter. 

Támogatás és együttműködés

Nagy Márton jelezte: a kormány 4,3 milliárd forinttal támogatja a kamara munkáját. A támogatás fejében azt várják, hogy

• a kamara járuljon hozzá a Demján Sándor Program lebonyolításához;
• dolgozza ki a vállalkozásokat érintő adminisztrációs terhek csökkentésére tett javaslatait;
• segítse a cégek nemzetközi kapcsolatokba történő bevonását, legyen partner a külpiacra lépést segítő külpiaci programokban;
• indítson a vállalkozók társadalmi megítélésének javítását célzó programokat;
• segítse elő a vállalkozási tudás növelését;
• legyen csatornája az információk vállalkozásokhoz és visszafelé történő eljuttatásának;
• felhozó jelleggel közvetítse a vállalkozások által azonosított versenyképesség javító intézkedéseket;
• és az eddigieknél jobban vonja be a területi kamarákat a munkába.

„Ha röviden kellene megfogalmaznom, akkor azt várjuk az MKIK-tól, hogy buzogjon, méghozzá fölfelé: a vállalkozók ötleteit javaslatait juttassa el hozzánk, hiszen akkor tudunk mi csatlakozni a vállalkozói szférához. Növelnünk kell a kommunikációt, növelnünk kell a vállalkozókkal való konzultációt, és ezzel kapcsolatosan egy új szerződést is ajánlunk a vállalkozóknak” – mondta Nagy Márton. 

A tőkeprogramban konkrét feladatot kap a kamara

A miniszter beszédében jelezte: a Demján Sándor Program 8+1 eleme között konkrét feladatot szánnak a tőkeprogramban a kamarának. Nagy Márton szerint ezen a területen a kamarák tudják legjobban kijelölni azokat az ágazatokat és cégeket, amelyek a legnagyobb növekedést képesek elérni a tőkejuttatás segítségével.

A Demján Sándor Program immár 8+1 eleme tehát a következő:

1. A kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram.
2. A kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1” Program.
3. A kkv-k digitalizációs csomagja.
4. A Széchenyi Kártya Program kedvezőbbé tétele.
5. A kkv-k exportját élénkítő új hitelprogram.
6. A kkv-k kifektetéseit támogató hitel- és tőkeprogram.
7. A vállalkozásfejlesztési uniós programok felgyorsítása.
8. A kkv-k adminisztrációjának csökkentési programja.
9. A mikrovállalatok áramárának csökkentése.

(Borítókép: Nagy Márton 2024. december 3-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)