Felfordul a világ: vezetők tömeges váltását hozhatja 2025
További Gazdaság cikkek
-
Jön a kormány 4000 milliárdos lépése – megszólalt az egyik bankvezér - Robot figyelmeztet, ha valami nincs rendben a biztosításunkkal
- Milyen válság? Karácsonyra úgy vásárolunk, mintha nem lenne holnap
- Megvan, mikor lesznek 2025 legfontosabb gazdasági konferenciái
- Remegve vár a forint egy fontos amerikai döntést
A menedzserek 28 százaléka aktív álláskeresővé vált, miután a keresetük vásárlóereje jelentős mértékben csökkent – derült ki a vezetők toborzására szakosodott Wyser Search Kft. felméréséből. A Managers' Salary & Market Guide 2024 kutatás szerint az aktív és passzív álláskeresők aránya pedig együttesen eléri a 80 százalékot, ami azt jelzi, hogy vezetői szinten is kifejezetten érdeklődnek az új lehetőségek iránt.
A Covid-válság, a háborús feszültség, illetve az inflációs nyomás egyaránt nagy terhet rótt a menedzserekre, miközben az elmúlt években nekik nőtt a legkisebb mértékben a bérük. A túlterheltség közepette pedig az életszínvonaluk romlásával néztek szembe. A felmérésből kiderült, hogy sokkal nagyobb béremelést szeretnének elérni, mint amennyit kapnak
– mondta el Rónai Dániel, a toborzócég vezetője. Míg jellemzően 7 százalékkal emelkedtek a vezető bérek idén, addig a menedzserek többsége 20 százalékos bérnövekedéssel lett volna elégedett.
A béremelés mértéke meghatározza, hogy mennyire nyitott az új lehetőségek iránt egy vezető. Azoknak, akiknek a fizetése idén mindössze 1–3 százalék között emelkedett, 46 százalékuk aktív álláskeresővé vált, ami riasztóan magas arány. Akiknek viszont nagymértékben, 15 százalék körül emelkedett a fizetése, csak 10 százalék keres most állást. A jelentős béremeléssel tehát nemcsak a specialistákat, hanem a vezetőket is meg lehet tartani.
Ne legyünk álszentek: a bér a legfontosabb
Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a vezetők 83 százalékának a bér a legfontosabb szempont egy munkahelyváltás esetén. „A munka-magánélet egyensúlya a második, míg a kihívások keresése csak a harmadik helyen szerepel. Ez kifejezetten nagy változást jelent, hiszen vezetői szinten korábban az új kihívások keresése volt a legfontosabb szempont” – emelte ki Rónai Dániel.
Az egyes szektorok között azonban nagy a különbség:
- A pénzügyi vezetők 35 százaléka aktív álláskereső, ami azért is kellemetlen, mert ezeket a vezetői posztokat kifejezetten nehéz betölteni,
- illetve hosszú idő a betanulási folyamat, így az elvesztésük komoly fennakadásokat okozhat a vállalatok számára.
- Az első számú vezetők körében valamivel kevesebben, 27 százalék keres aktívan állást,
- miközben a HR-vezetők a leginkább hűségesek, ahol csak 18 százalék ez az arány.
A Wyser prognózisa szerint jövőre általánosságban 5-8 százalékkal nőhetnek a bérek vezetői szinten, amivel nem feltétlenül lesznek elégedettek a menedzserek, így a váltási szándék továbbra is magas maradhat.
A vezérigazgatók bruttó 2,3–4,3 millió forintot keresnek havonta, attól függően, hogy mekkora vállalatot irányítanak.
Ennél csak a több régiós országért felelős vezérigazgatók keresnek többet, körükben bruttó 5 millió felett alakul az átlagbér. A stratégiai pénzügyek területén is magas szinten alakulnak a fizetések. A kontrollingvezetők bére bruttó 2,5 millió forint körül alakul, azonban abban az esetben, ha egyszerre több országért is felelnek, akkor akár a 3,5 millió forintos bér is elérhető. A HR-vezetők bére továbbra is kissé lemaradó, 1,4–2,1 millió forint között alakul.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
