Bejött a papírforma: megszavazta a parlament a 2025-ös költségvetést

További Gazdaság cikkek

Pogátsa Zoltán az árrésstopról: Már az ókor óta tudjuk, hogy az állami beavatkozásnak több a kára, mint a haszna
Kipukkadt a lufi, visszatért a korábbi lélektani határhoz a forint
Nagy Márton: Bővülhet az árrésstop alá tartozó termékek száma
Érdemes gyorsan cselekedniük az autósoknak, csütörtökön ismét változik a benzin ára
Az államtitkár szerint mintegy 900 élelmiszer ára csökkent az árrésstop bevezetése óta

Ahogy arra számítani lehetett, a képviselők többségének támogatásával a parlament elfogadta a 2025-ös költségvetést. A zárószavazás előtt Varga Mihály elbúcsúzott a pénzügyminiszterségtől. Mutatjuk, mit kell tudni a jövő évi büdzséről.

Az Országgyűlés 125 igen, 56 nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta a 2025-ös költségvetést. Varga Mihály a költségvetésről szóló zárószavazás előtti felszólalásában elbúcsúzott a pénzügyminiszterségtől.

Kapcsolódó

Orbán Viktor az egyik legmegbízhatóbb diplomatája sorsáról döntött

Rendhagyó portré a magyar történelem leghosszabb ideig hivatalban lévő pénzügyminiszteréről.

Mint ismert, a Pénzügyminisztérium december 31-én megszűnik, és beolvad a Nemzetgazdasági Minisztériumba, Varga Mihály pedig Matolcsy György helyét veszi át a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztján. „Új pozíciómban is Magyarország stabilitását és gyarapodását szolgálom” – fogalmazott.

Kapcsolódó

Hattyúdal vagy sem – melyik irányba csóválja majd a fejét Varga Mihály jegybankelnökként?

Mit várhatunk egy technokrata pénzügyminisztertől a jegybank élén?

A költségvetés főbb számai

Varga Mihály november 11-én nyújtotta be a főbb sarokszámok ismertetése mellett a 2025-ös költségvetési törvénytervezetet az Országgyűlés számára. Az Index egy hosszabb elemzésben vette górcső alá a parlament honlapján is elérhető főbb számokat, amelyek dióhéjban az alábbiak:

Kapcsolódó

Kockás papíron minden jól mutat, kérdés, mit hoz a valóság – szétszálaztuk a kormány tervét

A számok impozánsak, kockázatokban azonban nincs hiány.

Maradnak a rezsivédelmi intézkedések, amire 880 milliárdot fordítanak 2025-ben. Megszűnik a rezsivédelmi alap, az ezáltal felszabadult források a minisztériumok számláin landolnak.
A nyugdíjcélú kifizetések 7200 milliárd forintot tesznek ki, ami 650 milliárd forinttal több, mint idén. Garantálják a 13. havi nyugdíjat és az infláció mértékével megegyező nyugdíjemelést. Idén elmarad a nyugdíjprémium, jövőre – amennyiben a várakozások felett alakul a gazdasági növekedés – a nyugdíjasok részesülhetnek prémiumban, jelezte a tárcavezető.
Oktatásra 500 milliárd forinttal többet, 3876 milliárd forintot fordítanak.
Egészségügyre 3717 milliárd forint megy jövő évben, ami 330 milliárd forintos növekedést jelent.
A központi alrendszer összes bevételi előirányzata 39 042,9 milliárd forint, amely a 2024. évi előirányzatnál 802,5 milliárd forinttal több.
A költségvetési tartalékot 100 milliárd forintban határozták meg.
A nominális GDP 88 ezer milliárd forintot tesz ki 2025-ben.

Kapcsolódó

Index - Gazdaság - Kiderült, hogyan számol a jövőre nézve Orbán Viktor, így jöhettek ki neki a részletek

A Nemzetgazdasági Minisztérium vezető elemzője válaszolt a kérdéseinkre.

A számok impozánsak. A gazdaság növekszik, az infláció alacsony szinten marad, lesz reálbér-növekedés, és minden területre nominálisan több forrás jut, mint 2024-ben. Ám ne feledjük, az idei költségvetést is újra kellett írni. A legfőbb lépés a költségvetési hiány felfelé történő módosítása volt, amit 2,9-ről 4,5 százalékra emeltek. A kormány 2026-ra vállalta a költségvetési hiány uniós elvárás szerinti, 3 százalék alatti szintre faragását.

Ezek módosultak

Az országgyűlési végszavazás előtt néhány változást eszközöltek a költségvetésben. Bekerült a tanárok és a bírók béremelése, a külképviseleti dolgozók illetményét forint helyett dollárban határozzák meg, Lázár János pedig felső korlát nélkül finanszírozhatja a buszos tömegközlekedést – írja a hvg.hu.

A parlament által december 17-én megszavazott módosítók eredményeképp a kiadási és bevételi főösszegek minimális, 10 milliárd forintos mértékben nőttek. A költségvetésbe bekerült, hogy a diplomás pedagógusok bére 2025-ben eléri a diplomás-átlagkereset 80 százalékát, amit tartani is kell 2031-ig akár évközi, visszamenőleges emelésekkel.

Érdekes összefüggés, hogy miközben a bírói és az ügyészi illetményalapot 567 ezer helyett 652 ezer forintra emelték, addig a Bíróságok fejezeten belül a személyi juttatásokra előirányzott 161 milliárd forint 121 milliárdra csökkent.

A külképviseleti dolgozók deviza-illetményalapját és költségtérítéseit jövőre már dollárban számítják, nem forintban. Az eredetihez képest nőtt az önkormányzatok normatív támogatása, ahogy a nemzetiségi önkormányzatoké is.

További módosításoknak köszönhetően 4 milliárd forinttal többet kap a Hungaroring. 30 milliárd forinttal több jut a nem állami szociális humán szolgáltatásokra, ugyanakkor 3 milliárd forinttal kevesebb a járási szociális feladatokra. 14,5 milliárd forinttal kevesebbet irányoz elő a büdzsé a Mátrai Erőmű által termelt áramra. Új tétel a kulturális tárcánál a „történelmi filmek megvalósításának támogatása” 10 milliárd forintos kerettel. A kiemelt sporteseményekre egymilliárd forinttal több, 33 milliárd jut. A minimálbér-emeléshez kapcsolódó szochotámogatások összege kereken 10 milliárd forint.

Végül, de nem utolsósorban Lázár János közlekedési miniszter gyakorlatilag biankó csekket kapott az autóbuszos személyszállítás finanszírozására. A vonatkozó előirányzatoktól ugyanis módosítás nélkül el lehet térni.

3 pillér, 21 lépés

Kapcsolódó

Index - Gazdaság - Hatalmas pénzösszeg löki majd a gazdaságot

Nagy Márton szerint 2025-ben az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv a családokat és a cégeket segíti.

A költségvetésből jelentős forrásokat fordítanak az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv elemeire. Lássuk, melyek ezek a tervek! A Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával megjelent rendelet 21 lépést tartalmaz, és az alábbi három pilléren nyugszik:

Az unió keményen kritizált

Ahogy arról szintén beszámoltunk: az Európai Bizottság kemény kritikát fogalmazott meg a magyar gazdasági, költségvetési előrejelzésekről, megbízhatatlannak nevezve azokat. Egy elemzés szerint pedig a magyar kormány nem teljesítette azon feltételek egy részét sem, amelyekre az uniós források feloldása érdekében lenne szükség.

(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter (k) mellette Nagy István agrárminiszter (b) és Vargha Tamás a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára (j) Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat szavazása előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. december 20-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)