Ennyit keresnek a magyarok – mutatjuk, melyik adatot kell nézni

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 637 200 forint volt idén októberben, 12,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 613 100 forintra becsülhető, 13,5 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 615 100, a költségvetésben 597 000, a nonprofit szektorban 638 100 forintot tett ki, 12,9, 15,4, illetve 14,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 423 800, a kedvezményeket figyelembe véve 438 900 forintot ért el, 12,9, illetve 12,7 százalékkal magasabb volt, mint 2023 októberében.

Itt jön a lényeg

A bruttó mediánkereset 529 000 forint volt, 15,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a KSH által számolt átlagbért jócskán torzítja a társadalom felső néhány százalékának fizetései. Az átlagbér úgy jön ki, hogy a dolgozók bérét összeadják, majd elosztják a létszámukkal. Ebben az esetben egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobhatja az átlagot, miközben a dolgozók többsége nem ennyit keres – tehát lényegében egy „torzabb” képet kapunk a fizetési szintről.

A mostani adatból is jól kiolvasható, hogy

Ahogy arról korábban az Index beszámolt, a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Ugyanis míg az átlag a számtani közepet, a medián a helyzeti vagy fizikai közepet adja: előbbi érzékeny az extremitásokra, utóbbi nem. A mediánbérnél a hazai munkavállalók fele magasabb, fele pedig kevesebbet keres. Az átlagbér ennél jóval magasabb, ami azt jelzi, hogy számottevően kevesebben vannak a bérskála magasabb részén, mint az alacsonyban.

Általános szakmai vélekedés szerint a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar társadalom 75 százaléka kevesebbet keres.

Az első tíz hónap átlaga

Ami az év első tíz hónapját illeti: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 633 900 forint volt 2024. január–októberben. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 421 500, a kedvezményeket figyelembe véve 436 400 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,6, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Gyorsult a béremelkedési ütem, de hamarosan megtorpanhat

Októberben a várakozásoknak megfelelően, szeptemberhez képest kismértékben még gyorsulva is, 12,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset. A bérdinamikát az év tizedik hónapjában is a költségvetési szféra húzta, itt az átlagos kereset 15,8 százalékkal nőtt, elsősorban a pedagógusbér-emelés nyomán az oktatás ágazatban megvalósuló 25,5 százalékos átlagbérnövekedés következtében, de a KSH a közigazgatásban és az egészségügyben is kétszámjegyű bérdinamikát regisztrált – értékelte az adatokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője.

A vállalkozások körében is érdemi, 12,0 százalékos átlagos béremelkedés valósult meg, amely mögött a minimálbér és a garantált bérminimum emelése húzódik meg, illetve az inflációs időszakot követően a munkavállalók kompenzációja. A legkisebb keresetek emelésének szerepét mutatja, hogy a mediánkereset az átlagnál érdemben gyorsabb ütemben, 15,9 százalékkal nőtt, amely jelzi, hogy mérséklődött a bérek közti különbség. Ez utóbbit jelzi az is, hogy az ágazatok közül egyedül az egyik legmagasabb, több mint 1 millió forintos átlagbért fizető pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazatban nem történt kétszámjegyű bérfejlesztés.

Novemberben még az októberihez hasonló béremelkedés várható,

– mondta Molnár Dániel. Az év vége kapcsán a nagyobb kérdés a jutalmak, bónuszok alakulása, hogy mennyire befolyásolta azok mértékét a vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény.

A Makronóm várakozásai szerint a dinamikus bérnövekedés jövőre is folytatódik, bár annak üteme némiképp lassul, előrejelzésünk szerint 9,2 százalékra.

A jövő évi bérfolyamatokat támogatják a hároméves bérmegállapodás keretében 9 százalékkal emelkedő minimálbér, illetve a 7 százalékkal növekvő garantált bérminimum, valamint a költségvetési szféra több területét (például oktatás, vízügy, igazságszolgáltatás) érintő bérfejlesztések. A versenyszféra esetében kulcsfontosságú lesz a jövő évi bérdinamika kapcsán az év eleji gazdasági teljesítmény. A legtöbb vállalat év elején határoz a bérszintekről, a bizonytalan kilátások pedig óvatosságra inthetik a döntéshozókat. Ugyanakkor arra lehet számítani, hogy a növekedés beindulásával ismét élénkül majd a munkaerő iránti kereslet, amely újabb támaszt adhat a bérfelzárkózáshoz – zárta gondolatait Molnár Dániel.

1000 eurós minimálbér

Bár a magyar gazdaság nem a legszebb arcát mutatja, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter optimista jövőképet vázolt a parlament gazdasági és költségvetési bizottsága előtt tartott meghallgatásán. A Pénzügyminisztérium Nemzetgazdaság Minisztériumba olvadásával gazdasági csúcsminiszterré avanzsálódó Nagy fogadni is merne rá, hogy megvalósul a kormány által célul kitűzött 1000 euró minimálbér (mai árfolyamon közel 415 ezer forint), valamint az egymillió forintos átlagfizetés.