A világban uralkodó bizonytalansággal beköszöntött a modern kori aranyláz

A nemzetközi pénzügyi rendszer jelentős átalakulásának lehettünk tanúi 2024-ben, amelynek egyik legszembetűnőbb jele a globális aranyláz kibontakozása.

Az arany ára történelmi csúcsra emelkedett, meghaladva a 2800 dolláros szintet unciánként, ami 35 százalékos növekedést jelent az év eleji szinthez képest. Ez a kiemelkedő teljesítmény jelentősen felülmúlja mind az amerikai részvénypiacok 20 százalékos emelkedését, mind az európai tőzsdeindexek teljesítményét.

Az aranyat hagyományosan biztonságos menedéket jelentő befektetési eszköznek tartják. A piaci turbulenciák, az infláció vagy a geopolitikai instabilitás időszakában is hajlamos megtartani vagy növelni az értékét.

Az újkori aranyláz elsődleges mozgatórugói a központi bankok, különösen azokban az országokban, amelyek igyekeznek csökkenteni kitettségüket a dolláralapú nemzetközi pénzügyi rendszerrel szemben. A jelenség nem új, az emberek és intézmények évszázadok óta vásárolnak aranyat tartalékolás, befektetés céljából, és ezalól nem kivételek a jegybankok sem. A központi bankokra ugyanakkor nagyobb felelősség hárul, mivel ők az országuk számára képeznek és tartanak fenn tartalékot. A jegybanki aranytartalék fizikai formában történő aranyvásárlást jelent, amit az adott ország központi bankja raktároz el belföldön és/vagy külföldön.

Magyarország is beszállt

A vásárlások mögött három fő stratégiai megfontolás azonosítható – írja elemzésében a Politico.

• Rendszerszintű kockázatok kezelése: az USA, valamint Európa növekvő adósságterhe (az amerikai államadósság már a GDP 124 százalékát teszi ki) aggodalomra ad okot a tartalékok kezelői körében. Számos központi bank jelentős amerikai államkötvény-állománnyal rendelkezik, és egyre inkább tart az amerikai költségvetési kockázatoktól.

A BRICS már csinálja a helyet az aranynak

A központi banki vásárlások erős hatást gyakorolnak a magánbefektetői szektorra is. A spekulatív pozíciók annak ellenére megháromszorozódtak az elmúlt 12 hónapban, hogy a jegybanki vásárlások üteme 2024-ben már mérséklődött. Különösen figyelemreméltó, hogy az aranyár emelkedése akkor is folytatódott, amikor az amerikai jegybank (Federal Reserve = Fed), valamint az Európai Központi Bank megkezdte a kamatok csökkentését.

Ez a folyamat eltér a történelmi mintázatoktól. A jelenlegi irányvonal egy mélyreható, strukturális átalakulás jeleit mutatja a nemzetközi pénzügyi rendszerben. A dollár dominanciája, bár még mindig jelentős (a globális devizatartalékok 58 százaléka), fokozatosan csökken a korábbi 65 százalékos szintről. A BRICS-országok (Oroszország, Kína, Brazília, India, Dél-afrikai Köztársaság) központi bankjai jelenleg tartalékaik mindössze 10 százalékát tartják aranyban – szemben a fejlett országok 70 százalékos arányával –, várhatóan hosszú távon is jelentős vásárlók maradnak.

3000 dolláros aranyárnál is folytatódhat a felvásárlás

Az aranyláz nem csupán egy átmeneti piaci jelenség, hanem egy mélyebb bizalmi válság és rendszerszintű átalakulás indikátora. Az arany felértékelődése azt jelzi, hogy mind az intézményi, mind a magánbefektetők egy biztonságosabb, az amerikai dollártól kevésbé függő tartalékolási rendszer felé mozdulnak el.

A folyamat különös jelentőséggel bír a fejlődő országok számára, amelyek egy párhuzamos, az amerikai befolyástól függetlenebb pénzügyi rendszer kiépítésén dolgoznak. Az arany semlegessége és történelmi szerepe mint „bizalmi szimbólum” különösen értékessé válik egy olyan átmeneti időszakban, amikor a geopolitikai feszültségek növekednek és az intézményekbe vetett bizalom csökken.

(Borítókép: Aranyrudak a New Yorki- Bank páncéltermében. Fotó: Antoinette Norcia / Getty Images)