- Gazdaság
- Zöld Index
- kína
- india
- tibet
- banglades
- vízerőmű
- gát
- yarlung tsangpo
- fenntarthatóság
- fenntartható energia
- megújuló energia
Árgus és aggódó szemek vetődnek Kína történelmi jelentőségű beruházására
További Gazdaság cikkek
- Beteljesült a kormány ígérete, Orbán Viktor szerint most „a melós fiatal csávók” jönnek
- Ha nincs megfelelési költség, nincs szabályalkotás: váratlan fordulat állhat be Donald Trump vámtervezetében
- 68 éves mélypont, amely jól tükrözi az európai autóipar vesszőfutását
- Budapestet csak a svédek előzték meg, Bécset és Berlint is vertük ezen a listán
- Donald Trump teljesen kifakadt, oda a forintcsoda
A kínai kormány 2023 decemberében jóváhagyta minden idők legnagyobb vízerőműve, a Power Construction Corp of China megépítését a Yarlung Tsangpo folyón, mely Tibet területéről ered, és India, valamint Banglades felé halad. A projekt mérete és jelentősége példa nélküli a világon – írja a The Economist.
Az új létesítmény tervezett éves áramtermelése 300 milliárd kilowattóra, ami több mint 300 millió ember energiaellátását biztosíthatja.
Ez a teljesítmény háromszorosan meghaladja a jelenlegi legnagyobb vízerőmű, a kínai Három-szurdok-gát 88,2 milliárd kWh-s kapacitását. A beruházás kulcsfontosságú szerepet játszik Kína azon stratégiai céljában, hogy 2060-ra elérje a karbonsemlegességet.
A kivitelezés rendkívüli mérnöki feladatokat jelent. A tervek szerint négy–hat darab, egyenként 20 kilométer hosszúságú alagutat kell fúrni a Namcha Barwa hegységen keresztül. A helyszín különösen veszélyes, mivel tektonikai lemezek találkozásánál fekszik, ami folyamatos földrengés- és földcsuszamlásveszélyt jelent.
A beruházás költsége várhatóan eléri az 1 billió jüant (körülbelül 137 milliárd dollár), ami a világ legdrágább infrastrukturális projektjévé teszi.
Helyi tiltakozás, nemzetközi aggodalom
A projekt Tibet Medog megyéjében valósul meg, egy olyan régióban, ahol már most is számos gát üzemel. A helyi lakosság erőteljesen tiltakozik a térség természeti erőforrásainak kihasználása ellen. Ezt jól példázza, hogy 2024 februárjában több száz tiltakozót tartóztattak le egy másik gátépítés elleni demonstráción. Azt egyelőre nem tudni, hány lakost kell kitelepíteni, de összehasonlításképpen: a Három-szurdok-gát építésekor 1,3 millió embernek kellett elhagynia otthonát.
A projekt jelentős nemzetközi aggodalmakat kelt, különösen Indiában és Bangladesben, ahol a folyó Brahmaputra néven ismert, és milliók megélhetése függ tőle. Bár a kínai vezetés állítja, a gát nem befolyásolja jelentősen a vízhozamot a folyó alsóbb szakaszain (downstream), az itt fekvő országok ennek ellenkezőjétől tartanak. A helyzetet súlyosbítja, hogy a három érintett ország között nincs vízmegosztási megállapodás. India különösen aggódik, mivel a világ egyik leginkább vízhiányos országa.
Kínai kutatók szerint megfelelő együttműködés esetén a gát akár előnyös is lehetne mindhárom ország számára, mivel kiegyenlítettebb vízáramlást biztosíthatna a száraz időszakokban. Azonban
a Mekong folyón épült kínai gátak negatív környezeti és gazdasági hatásai óvatosságra intenek.
A projekt befejezése legalább egy évtizedet vesz igénybe, ami lehetőséget ad Indiának és Bangladesnek az alkalmazkodási stratégiák kidolgozására.