Építőipari szereplők, figyelem: csúnyán bűnhődik, aki nem tesz eleget az új szabálynak

A 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet értelmében 2025. január 15-től a vállalkozó kivitelezők kötelesek felelősségbiztosítási szerződést kötni az általuk vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott – többek között személyi sérüléses és dologi – károk, valamint az ezekkel összefüggő sérelemdíjak megtérítésére. A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie többek között a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, valamint az alvállalkozókra is.

Az érintett 150 ezer vállalkozás töredéke kötött

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az építőipari vállalkozások száma 2022 végén elérte a 147,4 ezret; ezek több mint 90 százaléka öt főnél kisebb létszámú, míg a legalább ötven fővel működő vállalkozások aránya fél százalék alatt van. A legtöbb építőipari vállalkozás az épületgépészeti szerelés és a befejező építés alágazatokban működik, számuk 45 ezer, valamint 34 ezer.

Az építőipari cégek jelentős része mikro- és kisvállalkozás, amelyek gyakran egyéni vállalkozásként működnek (utóbbiak száma 2023 végén meghaladta a 85 ezret), tevékenységi körüket tekintve például kőműves-, ács-, villanyszerelő-, festő-, burkolóvállalkozások. Az építőiparban foglalkoztatottak száma 2022-ben elérte a 375 ezer főt, ami mintegy 35 ezer fős növekedést jelent a Covid-járvány előtti időszakhoz képest.

Gyakori kérdés a hozzánk forduló ügyfelek részéről, ezért fontos kiemelni, hogy a kormányrendelet értelmében az építőipari cégek mellett kivitelezőnek számítanak a kisebb munkákat vagy felújításokat végző – akár másodállású – egyéni vállalkozók is, tehát január 15-től nekik is rendelkezniük kell kivitelezői felelősségbiztosítással. Becslésünk szerint január elejéig legfeljebb a piac 10 százaléka kötötte meg a kötelező felelősségbiztosítást, ezért a következő másfél hét során több tízezer érdeklődőre számítunk, hiszen január 15-ig még több mint százezer hazai építőipari vállalkozásnak kell megtennie ezt

– hívta fel Póta Zsolt, a Pannon-Safe biztosításközvetítő cégvezetője.

Évi 51 ezer forint alatt nem lehet megúszni

A kormányrendelet a cég vagy vállalkozó utolsó lezárt üzleti évében elért nettó árbevétel alapján határozza meg a biztosítás fedezetét, vagyis a biztosító által károkozás esetén térítendő összeg felső határát. A hazai építőiparban dolgozó legtöbb kivitelező a legalacsonyabb sávba kerül:

Tehát például egy 11 millió forint nettó árbevétellel rendelkező villanyszerelő egyéni vállalkozónak 20–40 millió forintos fedezetre kell felelősségbiztosítást kötnie.

A biztosításközvetítő kalkulátora alapján a legalsó bevételi sávba tartozó, 100 millió forintos éves árbevétel alatti egyéni vállalkozók és cégek számára elérhető legolcsóbb biztosítás éves díja 51 075 forint. Ezt a terméket választva 10 százalékos, de minimum 100 ezer forintos önrésszel kell kalkulálniuk a biztosítottaknak. Aki az általa okozott kár esetén egyáltalán nem akar a zsebébe nyúlni, az kicsit több pénzért választhat teljesen önrészmentes biztosítást is, ennek díja 66 040 forint évente. A kalkulátor segítségével – a szerződéses adatok, a nettó árbevétel és a tevékenységi kör –, megadása után érdemes alaposan összehasonlítani a díjakat, ugyanis a legdrágább biztosítás éves díja közel 300 ezer forint.

A kivitelezői felelősségbiztosítás nyilvántartásához kapcsolódó dokumentumokat (az árbevételről szóló nyilatkozatot, a biztosítási kötvényt, a fedezetigazolást) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) részére, az MKIK honlapján keresztül kell benyújtani, várhatóan 2025. január 10-től. A vállalkozó kivitelezőnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését követő nyolc napon belül tájékoztatnia kell az MKIK-t a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséről a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) egy másolati példányának megküldésével.

A vállalkozó kivitelezőnek kell kezdeményezni a biztosítási évfordulóval a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.

A tevékenység folytatása is veszélybe kerülhet

A felelősségbiztosítást nem kötő vállalkozókat, vállalkozásokat szankcionálják. A mulasztás többszöri jogsértés esetén akár a vállalkozás működésének felfüggesztésével is járhat.

Az ellenőrzési és szankcionálási adminisztrációt végző MKIK, valamint az építési hatóság

Az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az e-főnapló nem nyitható meg, és az építőipari kivitelezési tevékenység nem kezdhető meg, amennyiben a fővállalkozó kivitelező nem rendelkezik a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással – áll a rendeletben.

Továbbá az MKIK megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását, amennyiben a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra, ha megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik az e rendeletnek megfelelő tartalmú és fedezetű kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, továbbá ezzel egyidejűleg – a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett – törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha szerződéskötési kötelezettségének a tiltás alatt sem tesz eleget.

A kötelező felelősségbiztosítás kötvényszámát vagy a kivitelező nyilatkozatát a kivitelezési szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell.

Az MKIK legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a vállalkozó kivitelező rendelkezik-e felelősségbiztosítással.

(Borítókép: Emanuele Cremaschi / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!