Erre az adatra várt a kormány, és jelezte is: megcsinálta

További Gazdaság cikkek

Éves és havi viszonylatban is nőttek a fogyasztói árak decemberben a KSH friss adatközlése szerint, amelyből az is kiderül, mekkora volt az éves átlagos infláció 2024-ben. A kormány, valamint az MNB által becsültnél is alacsonyabb lett a fogyasztóiár-index. A kormányzati kommunikáció közölte, a kormány teljesítette vállalását, és letörte a inflációt. Elemzők szerint egy enyhe felfutást követően idén tovább csökkenhet a pénzromlás mértéke.

A fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat 2024 decemberében, 0,5 százalékkal pedig az előző havikat. Átlagosan 3,7 százalékkal emelkedtek az árak 2024-ben az előző évhez képest.

Havi bázison

A fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal növekedtek 2024. decemberben havi bázison. Novemberhez képest

az élelmiszerek átlagosan 0,4 százalékkal drágultak, ezen belül a tojás 10,7, a vaj, vajkrém 6,9, a gyümölcs- és zöldséglé 4,4, a tej 3,6, a tejtermékek 3,2, az étolaj 2,9 százalékkal többe, a liszt 4,4, a csokoládé, kakaó 3,0, a párizsi, kolbász 2,4, a száraztészta 1,5, a cukor 0,8 százalékkal kevesebbe került. A járműüzemanyagok ára 2,2 százalékkal nőtt.

Kapcsolódó

Elkezdtek spájzolni a magyarok, valami rettentőre készülnek

Vajon mennyire reális a félelem?

A háztartási energiáért átlagosan 1,7 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 3,3, a palackos gázért 2,2 százalékkal. A szolgáltatások díja átlagosan 0,4 százalékkal nőtt, ezen belül a lakbér 2,0 százalékkal többe került.

Éves viszonylatban

Ami az éves bázison történő változást illeti, 2023 decemberéhez képest a tavalyi utolsó hónapban

az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 36,2, a tojásé 21,9, a tejé 19,5, a gyümölcs- és zöldségléé 17,3, a vaj, vajkrémé 16,4, az étolajé 13,7, a csokoládé és kakaóé 9,9, az éttermi étkezésé 7,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 5,5 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 7,1, a párizsi, kolbász 3,4, a margariné 3,0, a cukoré 2,6 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások 6,8 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 12,6, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, az autópályadíj, gépjármű-kölcsönzés, parkolás 10,4, a sport- és múzeumi belépők 9,4, a lakásjavítás és -karbantartás 8,9, a testápolási szolgáltatások 8,7, a társasházi közös költség 8,4, az üdülési szolgáltatás 7,1 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 4,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,5 százalékkal. A háztartási energiáért 0,5, ezen belül a vezetékes gázért 0,4 százalékkal kevesebbet, az elektromos energiáért 0,3 százalékkal többet kellett fizetni. A tartós fogyasztási cikkek 0,6 százalékkal drágultak, ezen belül az ékszerek 15,3, az új személygépkocsik 5,3, a szobabútorok 2,7 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 4,8 százalékkal kevesebbe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 3,1, a járműüzemanyagok 8,3 százalékkal drágultak.

A vártnál is jobb lett

2024-ben 2023-hoz képest

a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal nőttek.

Legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágultak: 8,9 százalékkal. Az élelmiszerek ára 2,8, a szeszes italok, dohányáruké 4,4, a ruházkodási cikkeké 4,2, az egyéb cikkeké 1,7 százalékkal emelkedett. A háztartási energiáért 4,6, a tartós fogyasztási cikkekért 0,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 3,7 százalékkal nőttek.

A 3,7 százalékos éves átlagos fogyasztóiár-emelkedés jobb a vártnál. A Pénzügyminisztérium a 2024-es költségvetésben 6 százalékos, míg a 2023 decemberében nyilvánosságra hozott Makrogazdasági és költségvetési előrejelzés 2023–2027 című kiadványában 5,2 százalékos inflációval kalkulált. A kormány a 2024 áprilisában közzétett konvergenciaprogramban már 4 százalék feletti éves inflációval számolt, hozzátéve, hogy 2025 végétől az infláció a jegybanki célértéknek megfelelő 3 százalék lehet.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023. decemberi inflációs jelentésében 4,0–5,5 százalék közötti inflációval számolt, míg az előző hónapban közzétett jelentésben már 3,6–3,7 százalékkal kalkuláltak, ami be is jött.

A vártnál magasabb decemberi adat

Decemberben az elemzői várakozásoknál magasabban, 4,6 százalékon alakult az éves áremelkedési ütem, miközben havi bázison 0,5 százalékkal nőttek az árak. A tavalyi éves infláció ezzel 3,7 százalékot tett ki, vagyis éves átlagban a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Viszonyításképpen az elemzői konszenzus 2024 elején 5 százalékhoz közeli éves áremelkedést jelzett előre az év elején – közölte az adatokra reagálva a Makronóm Intézet vezető elemzője.

Molnár Dániel szerint a decemberi inflációt két termékcsoport húzta felfelé: az élelmiszerek, illetve a szolgáltatások. Előbbi esetében 5,4 százalékkal nőttek az árak, ebben nagyobb szerepe a tavalyi gyengébb mezőgazdasági termésnek volt. A szolgáltatások esetében 6,8 százalékos átlagos áremelkedést regisztrált a KSH, amely ugyanakkor lassulást jelent a megelőző hónapokhoz képest. „Ebben a főcsoportban az év eleji átárazások szerepét kell kiemelni, amelynek nyomán az áremelkedés itt a többi termékcsoporttal szemben sokkal ragadósabbá vált, a korábbi inflációs sokk hatása itt csak lassabban futott ki, bár hozzá kell tenni, hogy a december havi átárazás mértéke is kismértékben erősebb volt a historikusnál” – mondta a közgazdász.

A vártnál magasabb inflációban az játszotta a legnagyobb szerepet, hogy a ruházkodási cikkek, a tartós fogyasztási cikkek, illetve a háztartási energia, fűtés esetében is a historikusan jellemzőnél magasabb volt a havi átárazás mértéke. Előbbi két termékcsoport esetében az erősödő kereslet hatása, illetve a forint árfolyamának gyengülése jelenhetett meg az adatokban. A háztartási energia, fűtés esetében pedig a hideg időjárás miatti magasabb fogyasztásnak lehetett szerepe a vártnál gyorsabb áremelkedésben.

Enyhe felfutás után tovább lassulhat az infláció

Molnár Dániel rámutatott: az idei év kapcsán ismételten az év eleji átárazások szerepét kell kiemelni. A vállalatok egy jelentős része csak évente egyszer, jellemzően az év elején módosítja árait,

2024-ben is az év első 3 hónapjának árváltozásai feleltek az egész éves infláció közel feléért.

„A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságok visszafoghatják az áremelési hajlandóságot, miközben a gyengébb forintárfolyam vagy az üzemanyagárak növekedésének hatása fokozottan megjelenhet az árazási döntésekben. Más hatások, mint például a tavalyi év eleji, a szolgáltatószektor több területét érintő, visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlat hatása viszont kifut majd. Erre tekintettel arra számítunk, hogy januárban még minimális gyorsulást mutathat az infláció üteme, azonban azt követően ismét lassulhat a pénzromlás. Az inflációs célt az áremelkedési ütem előrejelzésünk szerint az őszi hónapokban közelítheti majd meg ismét, miközben éves átlagban is lassulást mutathat az infláció” – vázolta az elemző.

Reagált az NGM

A kormány teljesítette vállalását, 2023-ban letörte, 2024-ben pedig alacsony szinten tartotta a háború és az energiaválság következtében megnövekedett inflációt. Az intézkedések eredményeképpen 2024-ben az infláció 3,7 százalékra csökkent, 2025-ben még tovább, 3,2 százalékos szintre mérséklődik – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az előzetes kormányzati jelzésekkel és a piaci várakozásokkal összhangban az infláció mértéke a tavalyi év végén enyhe emelkedést mutatott, amely átmeneti és bázishatásokból ered – tette hozzá az NGM.

„A kormány a családok védelme, az infláció alacsony szinten tartása, valamint a tisztességes kiskereskedelmi verseny biztosítása érdekében változatlanul fenntartja az olyan intézkedéseit, mint az online árfigyelő rendszer. Az infláció letörésének köszönhetően több mint egy éve folyamatosan nő a bérek vásárlóereje, melynek hatására láthatóan kezd visszaállni a lakosság bizalma: dinamikusan bővül a kiskereskedelmi forgalom és a hazai turizmus 2024-ben újabb rekordévet zárt” – fogalmazott a tárca.

Kapcsolódó