Hirtelen előkerültek a magyar startupok, és meg is váltják őket

„Játsszunk el a gondolattal: tegyük fel, hogy Magyarország és annak teljes startup-ökoszisztémája a termék, neked pedig rövid, lényegre törő prezentációval kell eladnod mindezt a befektetőknek mint leendő jövedelmező üzletet” – hangzott el a feladvány egy szerdai sajtótájékoztatón a top magyar befektetési alapok vezetőinek. A rendezvényt annak apropóján hívták össze a szakma kulcsszereplőinek részvételével, hogy beharangozzák a budapesti Zero One Hundred Emerging Europe-ot, a 2025-ös üzleti év egyik legfontosabb startup innovációs konferenciáját.

Lássuk is, hogy a május 14–16. között, a Magyar Zene Házában megrendezésre kerülő nemzetközi esemény tájékoztatóján milyen válaszok születettek a kockázatitőke-szektor „nagyágyúitól”: ki hogyan ajánlaná hazánkat a nemzetközi piacon, miért lássanak bennünk fantáziát? Eszter Elemér, a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének elnöke a magyarokkal kapcsolatban a sűrűn emlegetett alkalmazkodóképességet, a rezilienciát emelte ki: az évszázados „mi a jég hátán is megélünk” attitűdöt ráadásul az utóbbi évek gazdasági viharai közben is ugyanúgy bizonyítottuk.

„Magyarország közel 10 milliós népességével viszonylag nagy országnak számít a közép-európai régióban, és az egyik legtöbb startupnak ad otthont. Budapest 1,7 millió lakosával a régió egyik kiemelkedő városa, kedvező üzleti klímával és magas életminőséggel az ambiciózus startupvállalkozók számára” – jegyezte meg Hradszki László, a Nemzeti Tőkeholding Csoporthoz tartozó Hiventures vezérigazgatója, aki arról is beszélt: ma már nem elsősorban magát Magyarországot, hanem a teljes régiót kell eladni, főként a Közép-Kelet-Európán túli befektetőknek.

Oszkó Péter, az OXO Holdings vezérigazgatójának válasza úgy hangzott, hogy a közép-kelet-európai piacnak pont hogy előnye, nem hátránya a kritikaként gyakran felhozott fragmentáltság. Hiszen egy ilyen „megosztott” piacról induló startup máris rá van kényszerítve, hogy megtanuljon úszni a mély vízben, azaz egyből érvényesülni tudjon az ország határain kívül is. „Nem lehet belekényelmesedni abba, hogy az ember hirtelen házon belül világhíres lesz” – fogalmazott Oszkó Péter, aki azt is hozzátette: még mindig hatalmas nálunk a kiaknázható szellemi potenciál.

„A legnagyobb kihívás, és egy sikeres startupvállalkozás alapvető eleme a vezetői tehetség. Magyarország jelentős múltra visszatekintő hagyománnyal rendelkezik a komplex technológiai kihívások megoldásában, korlátozott erőforrások és gyorsan változó környezeti feltételek mellett is. Mindez nemzetközi növekedési ambíciókkal és erős értékesítési szaktudással ötvözve a vállalataink sikereinek egyértelmű biztosítékául szolgál” – fejtette ki Tánczos Péter, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület elnöke, aki egyben az Euroventures Capital ügyvezető partnere.

Bőven lenne még tere a magyar startup-ökoszisztéma fejlődésének

A startupok világában 2021 és 2022 környékén kitört az „aranyláz”, vagyis a globális piacon tetőfokára hágott a befektetési hangulat, és a kockázatitőke-befektetők mindenütt szó szerint öntötték a pénzt ezekbe a típusú innovatív, induló vállalkozásokba. Például 2021-ben éves szinten csak Európában 120 milliárd dollár körüli befektetés vándorolt a startupszférába. Majd a gigaüzletek korszakát a szükségszerű enyhülés, a normalizálódás időszaka követte, és most jön a stabilitási fázis – írta októberi cikkében az Economx arról, hogyan fejlődött a globális innovációs piac.

2023-ban a stabilitás és a 2020 előtti szintekre visszatérés jegyében már kevésbé repkedtek az egy-egy kezdő cégre eső 100 millió dolláros startupinvesztálások. Ugyanakkor az európai befektetők tavalyelőtt még így is több mint 60 milliárd dollárnyi tőkét helyeztek ki, mindenekelőtt a mesterséges intelligencia lehetőségeit kiaknázó startupokba. Ezen túl az energia- és a járműipar, valamint a fenntarthatósági kérdések megoldása izgatja jelenleg is a startupperek, továbbá a top európai startupbefektetők fantáziáját, a tendencia pedig várhatóan az idén is kitart.

Ezen belül Magyarországon még bőven lenne helye, tere a lendületes fejlődésnek, ugyanis európai összehasonlításban mindössze a 32. helyet foglaljuk el a rangsorban aszerint, hogy mennyire számítunk erős kockázatitőke-piacnak. Európai viszonylatban Észtország az egyértelmű befutó az egy lakosra jutó kockázatitőke-finanszírozás mértékét nézve. Ez az összeg Magyarországon mindössze 7 euró, vagyis közel 2800 forint/fő, míg az észteknél a 300 ezer forint/főt is meghaladja.

Mindeközben Közép- és Kelet-Európa mint üzleti régió globális piaci régió jelentőségét többek közt az adja, hogy lakossága meghaladja a 115 millió főt, együttes GDP-je pedig a 2,4 billió eurót. Utóbbi mindenképpen olyan szám, ami bővülő helyi piacokról, és dinamikus fejlődésről árulkodik – ezt már Pavol Fuchs, a Zero One Hundred konferenciák vezérigazgatója osztotta meg. Szintén beszédes adat, hogy a 2023-as befektetési tevékenység a régióban 1,71 milliárd eurót tett ki, ami a teljes európai kontinens összes magántőke-befektetésének mindössze 1,7 százaléka.

A közép-kelet-európai régióban az exitek összértéke 2023-ban 935 millió euró volt, ami az európai exitek 3,1 százalékát adja. (Az exit az, amikor a startupot részben vagy teljes egészében eladják más szereplőknek, hiszen a befektetők elsődleges célja, hogy végül megvegyék a startupot, amibe a tőkebefektetéssel a kezdetekben beszálltak, így hasznot realizálva). Vagyis túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy elképesztő mértékű kiaknázatlan potenciál, lehetőség van még a Közép-Kelet-Európai térségben a magán- és a kockázatitőke-befektetések, továbbá a startupok univerzumában.

Ideje feltenni Magyarországot a startuptérképre!

A májusi budapesti Zero One Hundred Emerging Europe konferencia révén Magyarország páratlan lehetőséget kap, a hazai startup-ökoszisztéma, a helyi innovációs szektor értékes nemzetközi kapcsolatokat építve jóval aktívabban bekapcsolódhat az európai startup-/kockázati szektor vérkeringésébe. Az eseménynek – amelyen többek között magántőke- és kockázatitőke-befektetők, valamint hazánk startupvilágának meghatározó képviselői vesznek részt – kiemelt célja, hogy emelje, megszilárdítsa Magyarország innovációs központként betöltött szerepét a régióban.

„Építenünk kell a kapcsolatrendszerünket, és szélesebb körűbb üzleti ismeretekre kell szert tennünk” – jelölte ki a szektor előtt álló feladatokat Hradszki László, aki szakmai célként szintén kiemelte hazánk globális befektetési szerepének megerősítését. Tánczos Péter szerint a Zero One Hundred Conferences ezért is lesz hiánypótló, mert a hazai ökoszisztéma eddig gyengén integrálódott a nemzetközi vérkeringésbe. Oszkó Péter pedig azt mondta: ideje feltenni Magyarországot a térképre.

(Borítókép: Index)