Se lenyelni, se kiköpni nem tudták a bankok, így inkább már ők is akarják

A blokklánc-technológia megértéséhez célszerű némi filozófiai-történeti kitekintést tenni. Története egészen a 80-as évek végére, a kriptoanarchista mozgalomhoz nyúlik vissza. Timothy C. May és társai már akkor megfogalmazták azt az aggodalmat, hogy a technológiai óriáscégek túl nagy befolyást szerezhetnek az emberek adatai felett. Ez a gondolat vezetett el ahhoz az elképzeléshez, hogy az egyéneknek technológiai eszközökkel kell visszaszerezniük az irányítást saját pénzügyeik és személyes adataik felett.

Ebből az eszmei háttérből született meg 2009-ben a Bitcoin – az első olyan digitális pénz, amely nem igényel központi hatóságot a működéséhez. A mögötte álló blokklánc-technológia új korszakot indított el a pénzügyek világában.

A Bitcoin – bár volatilis volt az árfolyama az évek során – az első olyan kritpovalutává vált, amely az aranyhoz hasonlóan egyfajta menekülőutat jelentett a befektetések terén. Jó példa volt erre Oroszország, melyet az európai uniós szankciók egyik elemeként lekapcsoltak az SWIFT-rendszerről (egy nemzetközi elektronikus kommunikációs rendszer, amelyen keresztül a bankok egymás közötti bankközi forgalmat bonyolítanak le, azaz fizetéseket teljesíthetnek és számolhatnak el egymással), aminek hatására kriptokereskedésbe fogott. A feltehetően rendelkezésre álló olcsó áram segítségével mintegy 30 ezer dollárért tudtak Bitcoint bányászni. Viszonyításképp a Bitcoin aktuális árfolyama 83 ezer dollár felett, 30,5 millió forint körül mozog, igaz, nem olyan rég még 100 ezer dollár felett is járt a jegyzés.

Emberek helyett a rendszerben van a bizalom

A blokklánc alapjaiban különbözik a hagyományos adatkezelési rendszerektől. Egy elosztott főkönyvi technológia (DLT), amely decentralizált módon működik, vagyis nincs egyetlen központi entitás, amely irányítaná vagy módosíthatná az adatokat.

A rendszer egyik legnagyobb előnye a bizalom nélküli működés: a tranzakciók érvényesítését és hitelességét nem egy központi szereplő végzi, hanem a hálózat tagjai konszenzusmechanizmusokon keresztül ellenőrzik egymást. Mindez lehetővé teszi a tranzakciók gyors, átlátható és megmásíthatatlan rögzítését. Ez gyökeresen ellentétes a bankrendszerek logikájával, ahol központi szerverek és hatóságok tárolják, védik és hitelesítik az adatokat.

A blokklánc-technológia alapjaiban alakítja át a pénzügyi szektort, jelentős hatékonyságnövekedést és biztonságot nyújtva mind az intézmények, mind az ügyfelek számára – mondta a Bankchain.hu által szervezett konferencián Vidákovics Attila, a szervező, magyar tulajdonú Mosaic Galaxy vezérigazgatója. Az egyik legfontosabb előnye az adminisztrációs folyamatok egyszerűsítése, amely az „egyetlen igazságforrás” elvére épül. A megváltoztathatatlan és átlátható adatkezelés révén csökkennek a tranzakciós költségek, gyorsabbá válik az elszámolás, és megszűnnek a manuális adatellenőrzésből adódó hibák.

A blokklánc-technológia fejlődése elérte azt a szintet, ahol már nem csupán digitális pénzügyi tranzakciókra használható, hanem összetett informatikai megoldások is futtathatók rajta. A harmadik generációs blokkláncok lehetővé teszik, hogy a vállalatok saját igényeikhez és iparági szabványaikhoz igazított rendszereket építsenek. Ez különösen fontos a pénzügyi szektor számára, ahol a hatékonyság és a biztonság kiemelt szerepet kap. Az új technológiai megoldásokra a fiatalabb generációk nyitottabbak

– hívta fel a figyelmet a cégvezér.

„A decentralizált pénzügyek első generációjától (Bitcoin, 2009) az okosszerződéseken és a decentralizált alkalmazásokon át (Ethereum, 2015) eljutottunk a skálázhatóság fázisáig (Cardano, Polkadot, Solana, 2020), amelyben már a különböző blokklánchálózatok kommunikálnak egymással, de a fenntarthatóság is fő szemponttá vált. Eközben a mesterséges intelligencia, az IoT és a fejlett decentralizáció térhódításával sokan már 2023-tól a negyedik generációról beszélnek” – mutatta be a blokklánc-generációk mérföldköveit Vágvölgyi Attila, a Mosaic Chain vezető blokkláncfejlesztője.

Világok találkozása (ütközése)

A decentralizáció alapelve nehezen illeszkedik a bankszektor erősen szabályozott, központosított működéséhez. Mégis, a pénzügyi intézmények egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a technológia iránt.

Nem véletlen, hiszen a blokklánc számos előnyt kínál a bankok számára:

• Gyorsaság: a blokkláncalapú tranzakciók másodpercek alatt lezajlanak, míg a hagyományos utalások több napig is eltarthatnak – bár ma már velünk van az AFR, vagyis az azonnali fizetési rendszer.
• Átláthatóság és biztonság: a tranzakciók nyilvánosan követhetők és nem módosíthatók.
• Költségcsökkentés: a közvetítők kiküszöbölése és az automatizálás révén csökkenthetők az adminisztratív költségek.

„Az okosszerződések automatizálják a pénzügyi műveleteket, csökkentve a bürokratikus akadályokat és a közvetítő szereplők szükségességét. Az előre meghatározott feltételek alapján végrehajtott tranzakciók nagyobb biztonságot és kiszámíthatóságot biztosítanak, minimalizálva a csalások és visszaélések lehetőségét. A rendszer átláthatósága és megváltoztathatatlansága hosszú távon megbízhatóbb és hatékonyabb pénzügyi szolgáltatásokat eredményez” – jelezte Vidákovics Attila.

A konferencián ennek jegyében mutatkozott be az IOP Global GmbH is, amely a BC2IP platformjával kívánja segíteni a vállalatokat üzleti titkaik és szellemi tulajdonjogaik védelmében. Az IOP Global GmbH képviseletében jelen volt Dieter Klomfaß igazgató, Markus Maiwald, a cég blokkláncszakértője és társalapítója, valamint Dr. Jörg Wagner szabadalmi ügyvéd a Trierpatent IP-ügyvédi irodából. A konferencián bejelentették, hogy a Mosaic Chainre költöztetik a BC2IP jogkezelési és azonosítási technológiáját.

A Mosaic Galaxy társalapítója és technológiai vezetője szerint a publikus, illetve konzorciális, privát blokklánc-infrastruktúrák előnyeihez nem fér kétség, ugyanakkor vannak kockázatok, melyeket kezelni kell. „A blokklánc mellett szóló érvek azonban jókora többségben vannak, hiszen a decentralizáció azt jelenti, hogy nincs egyetlen hibapont, a kriptográfia szavatolja a beépített biztonságot és azonosítást, de fajsúlyos tényező a transzparencia és a változtathatatlanság is” – mondta Molnár Péter.

A rendszergazda nélküli működés kiküszöböli a központi szereplők manipulációs lehetőségét, növelve ezzel a rendszer biztonságát. A decentralizáció biztosítja, hogy az adatok védettek maradjanak, és ne legyen egyetlen sebezhető pont, amely támadás vagy visszaélés célpontjává válhat.

Híd a két világ között

A Mosaic Galaxy célja a tradicionális pénzügyi szektor és a decentralizált pénzügyi világ közötti átjárás megteremtése. Ehhez olyan blokkláncplatformot fejlesztenek, mely egyesíteni kívánja a hagyományos pénzügyi intézményeket a decentralizált pénzügyi szolgáltatásokkal (DeFi).

A projekt egyik fontos eleme a különböző blokkláncok közötti kapcsolódás (interoperabilitás), valamint az azonosítási és megfelelési (KYC – Know Your Customer – ismerd meg az ügyfeled) folyamatok integrálása. A cél egy olyan rendszer kialakítása, amely biztosítja a pénzügyi szabályozások betartását, miközben megőrzi a decentralizált technológia előnyeit.

Összességében egy publikus blokkláncot fejlesztenek, amely lehetővé teszi a más ökoszisztémákhoz való kapcsolódást és a különböző pénzügyi szolgáltatások integrációját. A projekt emellett decentralizált irányítási rendszert (governance) is alkalmaz, amely lehetővé teszi a közösségi döntéshozatalt.

Jog és szabályozás: versenyelőny vagy akadály?

A technológia mellett a jogi környezet is kulcsszerepet játszik a blokklánc terjedésében. „Az Európai Unió a világon elsőként vezetett be egységes szabályozási keretet a kriptoeszközökre – a 2023-ban elfogadott MiCA-rendeletet (Markets in Crypto Assets)” – emelte ki Pajor Dávid ügyvéd, a PwD Consulting jogi tanácsadó cég tagja.

A MiCA célja az átláthatóság növelése, a csalások visszaszorítása és a fogyasztóvédelem megerősítése. A szabályozás azonban nem terjed ki mindenre – például az NFT-k és a decentralizált pénzügyi szolgáltatások továbbra is szabályozási „szürkezónában” maradtak.

Magyarországon a 2024. évi VII. törvény implementálta a MiCA-t, szigorú engedélyezési rendszert bevezetve.

A MiCA-rendelet stabilabb és átláthatóbb környezetet teremt a kriptoeszközök piacán, ez pedig hosszú távon előmozdíthatja az innovációt és a szélesebb körű elfogadottságot. Ugyanakkor rövid távon szigorúbb megfelelési követelményeket és nagyobb működési költségeket eredményezhet, különösen a kisebb szereplők számára

– mondta Pajor Dávid.

A MiCA három fő tokenkategóriát különböztet meg – használati tokenek, stabilcoinok és eszközfedezetű tokenek. „Ezek szabályozása az engedélyekhez, átláthatósághoz és befektetői védelemhez kötött. Az EU célja a versenyképesség növelése, ugyanakkor a tagállamok eltérő ütemben hajtják végre a szabályokat” – mutatott rá Dávid Péter, a Fintechjog.hu vezető partnere.

A jövő dilemmái: technológia, átláthatóság és skálázhatóság

A blokklánc-technológia fejlődése tehát óriási lehetőségeket kínál, azonban még mindig számos technológiai és szabályozási kihívás nehezíti az előrehaladást:

• Technológiai éretlenség: bár sok fejlesztés zajlik, a blokkláncok közötti kommunikáció, a skálázhatóság és a biztonság kérdései még nem teljesen megoldottak.
• Szabályozási bizonytalanság: a kormányok és szabályozó hatóságok még mindig keresik a megfelelő jogi kereteket a blokklánc és a kriptovaluták szabályozására.
• Elfogadás a pénzügyi szektorban: bár számos bank érdeklődik a technológia iránt, az ágazat konzervatív hozzáállása miatt a bevezetés lassú lehet.

Az együttműködés lehet a jövő záloga

A decentralizált és a hagyományos pénzügyi világ nem feltétlenül ellentétei egymásnak – inkább egymást kiegészítő rendszerek lehetnek. Összességében a blokklánc-technológia új korszakot nyit a pénzügyi szektorban, csökkentve a költségeket, növelve a biztonságot és lehetővé téve a gyorsabb, megbízhatóbb és hatékonyabb banki szolgáltatásokat.

A Visa, Mastercard, sőt a J. P. Morgan is komoly blokkláncfejlesztésekbe kezdett – ez is mutatja, hogy a pénzügyi világ egyértelműen az új korszak felé halad. A kérdés már nem az, hogy elterjed-e a blokklánc, hanem az, hogy hogyan és milyen feltételek mellett.

A decentralizált világ és a hagyományos pénzügy nem lehet egymás ellenfele. Együtt kell működniük

– szögezte le Vidákovics Attila.

(Borítókép: A Sakamoto Metal által gyártott arany Bitcoin Ver 2.0 aranyérem 2018. január 25-én Tokióban. Fotó: Tomohiro Ohsumi / Getty Images)