Több mint ezer élelmiszerterméket érint az új intézkedés, jelentős részük érezhetően olcsóbb lehet mától

A március 17-től hatályos, 10 százalékos árréskorlátozás keretében a 30 élelmiszer-kategóriában több mint 1000 különböző terméket érint az intézkedés, a jelentős részüket érezhetően olcsóbban érhetik el a vásárlók – mondta az Indexnek Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára, hozzátéve, hogy ennek a jelentős részét – 832 árucikket – az online árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozó hat élelmiszer-kiskereskedelmi lánc kínálata adja.

Tapasztalatok szerint az eddigi legnagyobb, akár a 100 százalékot is meghaladó mértékű árréssel jellemzően a gyártói márkás tejtermékeknél lehetett találkozni, de az esetek többségében ennél azért kisebb mértékű volt a különbség a beszerzési és a fogyasztói ár között. A 30 kategóriát tekintve a súlyozott átlagos árrés meghaladta a 30 százalékot januárban, az NGM várakozásai szerint a mostani intézkedés hatására ez a mutató 9 százalék körüli szintre mérséklődik.

Nem csak az NGM várja az árak csökkentését

A szakpolitikai lépés hatására az élelmiszer-infláció 2 százalékponttal mérséklődhet. Fontos hangsúlyozni, hogy ez még nem a márciusi, hanem majd csak az áprilisi inflációs adatokban köszönhet vissza, amelyeket május 9-én tesz közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A márciusi statisztikában eleve okafogyott lenne egy hóközi intézkedés kifutását nyomozni, de vannak ennek módszertani okai is: a KSH a hónap első három hetében végzett mérések alapján dolgozza fel a fogyasztói árak változását. Viszonyításképp a hivatal közlése szerint januárban 5,5, februárban pedig 5,6 százalék volt az infláció, míg az élelmiszerárak 6, illetve 7,1 százalékkal kúsztak feljebb éves alapon. A beavatkozás már csak azért sem várathatott tovább magára, mert márciusra vonatkozóan erősen benne van a pakliban a 10 százalék körüli élelmiszer-infláció is.

Az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló rendelet életbelépésével a kormány kiemelt figyelmet fordít annak betartatására is: ezen a héten a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) szakmai irányításával már legalább 100 üzletet ellenőriznek a kormányhivatalok munkatársai az 1 milliárd forint feletti éves nettó árbevételű kereskedőknél. Termékkategóriánként 5 millió forintos bírságot kockáztatnak azok az áruházak, amelyek 10 százalék feletti árréssel dolgoznak az érintett kategóriákban, súlyos jogsértés esetén pedig féléves boltbezárás is fenyegeti őket. Ugyanígy figyelniük kell arra, hogy egy-egy termékkategórián belül a saját márkás termékek aránya ne haladja meg az adott kategóriában 2025. januárban és februárban értékesített összes termék mennyiségén belül képviselt arányt. A készletezésben pedig tekintettel kell lenniük arra, hogy folyamatosan elérhető legyen a 2024-ben értékesített átlagos napi mennyiségnek megfelelő volumen.

A kereskedelemért felelős államtitkár megerősítette, hogy a magyar kormány által bevezetett profitplafon, árréskorlátozás nemzetközi szinten sem példa nélküli, hasonló logika mentén üzentek hadat az árak emelésének

• Görögországban,
• Bulgáriában,
• Romániában,
• Lettországban
• és Észak-Macedóniában is.

Közülük a görögök éltek az árstop lehetőségével is, de nem ismeretlenek a hatósági élelmiszerár-korlátozások a szerbek, a franciák, a szlovákok, a britek, az olaszok és a horvátok előtt sem. A hazai szakterület Európa-szerte górcső alá vett egyéb alternatív intézkedéseket, de a földrészen túl, világszerte is kutatták a best practice-eket.

Keresletélénkítő hatása is lehet az intézkedésnek

Gerlaki Bence megerősítette: folyamatosan nyomon követik az árak alakulását, az áprilisi adatok tükrében pedig májusban dönt a kormány majd az intézkedés további sorsáról. Miközben partnerként tekintenek az áruházláncokra az áremelés letörését célozva, a beszállítókkal is folyamatosan tárgyalnak, miniszteri szinten immár harmadik alkalommal ülnek tárgyalóasztalhoz. Lényeges elem, hogy nem a listaárakra, hanem a tényleges beszerzési árakra kíváncsiak a 10 százalékban maximált árrés tekintetében, számításba véve a különböző bónuszokat, visszatérítéseket is. Az NGM államtitkára szerint

a magyar családok fogyasztási szükségleteit figyelembe vevő árréskorlátozás 15-20 százalékos forgalomnövekedést eredményezhet a 30 érintett élelmiszer-kategóriában, vagyis az inflációcsökkentés eszköze keresletélénküléssel párosulhat. Ezt egyébként piaci szereplők is megerősítik.

A KSH adatai alapján januárban 4,7 százalékkal bővült éves alapon a kiskereskedelmi forgalom, miközben a tavaly decemberit 2,2 százalékkal haladta meg az értékesítési volumen. Pozitív a trend, igaz, a decemberi forgalmat naptárhatás árnyalta, ugyanakkor a februári KSH-adatok értelmezése során majd szökőnaphatással kell számolnunk: tavaly 29 napos volt a hónap, míg idén 28. Az online pénztárgépadatok mindenesetre előzetesen megerősítik a növekvő pályát, 4 százalék körüli reálemelkedésre van kilátás. Ehhez erős alap volt, hogy januárban a hazai kiskereskedelem a negyedik legnagyobb bővülési dinamikát érte el az EU-ban, 3 százalékpontot verve az uniós átlagra.

Az NGM-nél intő példaként több évtizedes távlatban vizsgálták azt is, hogy a mezőgazdasági árakat jellemezte-e korrekció az emelkedési fázisokat követően. Nos, megfigyelhető volt, hogy jellemzően a drágulás 50 százaléka tartósan fennmaradt. Ezzel a témával a Magyar Nemzeti Bank korábbi – 2022. júniusi – Inflációs jelentése is kiemelten foglalkozott:

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) élelmiszerár-indexe a hétből háromszor 10, kétszer 20 százalék feletti mértékben emelkedett, míg 2021 májusában csaknem 40, 2008 elején pedig több mint 50 százalékkal lőttek ki a globális élelmiszerárak.

Elgondolkodtató, hogy szemben a termelői árakkal, az élelmiszerek fogyasztói ára nem csökkent az élelmiszerár-sokkok csúcsát követően sem. A globális élelmiszerár-index emelkedése az inflációba is begyűrűzött minden alkalommal. Sőt, az elmúlt évtizedekben az a mintázat rajzolódott ki, hogy az egyes ciklusok csúcsát követően hiába csökkentek a mezőgazdasági árak globálisan, az élelmiszerek fogyasztói árai nem korrigáltak sem az Európai Unióban, sem Magyarországon, hanem a kialakult magas szinten maradtak.

OKSZ: több termék esetében megállt az árnövekedés

Lapunk megkereste a témában az Országos Kereskedelmi Szövetséget (OKSZ) is. Kozák Tamás főtitkár az intézkedés várható hatásaival kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a 30 érintett termékkör körülbelül 25-30 százalékát fedi le az élelmiszer-áruházak forgalmának. Úgy véli, a 10 százalékos árcsökkentés 20 százalékos árrésszintet feltételez, de jelenleg jó néhány termék ennél alacsonyabb fedezettel kerül forgalomba.

Az OKSZ főtitkára kiemelte: az elmúlt napokban több termék esetében megállt az árnövekedés az árfigyelő adatai szerint, de ez csak a nagyobb áruházláncok árpolitikáját tükrözi vissza, és nagyon sok múlik azon, hogyan alakulnak a kiskereskedelmi beszerzési árak a következő hetekben, hónapokban. Hozzátette:

a teljes fogyasztási kosárból körülbelül 20 százalékot képvisel az élelmiszer, mindezek alapján erős kerekítéssel összejöhet az inflációcsökkentési cél, de ehhez ellátási lánc szintű partnerség kell.

Kozák Tamás szerint az élelmiszer-kiskereskedők átlagos nyereségszintje 2-3 százalék, érvelése szerint extraprofit már csak azért sem keletkezhet, mert ezen a piacon nagyon erős a vállalatok közötti verseny. Úgy látja, az inflációs nyomás alapvetően a beszállítók felől érkezik, akik igyekeznek beépíteni az áraikba például az árfolyamváltozás miatti vagy az időjárás okozta veszteségek, vagy akár az ő áraikba is beépülő szolgáltatások többletköltségeit. „Ennek a láncnak a végén van a kiskereskedő, aki sokszor a lefojtott termosztát szerepét tölti be, miközben igyekszik partner lenni a fogyasztás növelését célzó gazdaságpolitika megvalósításában” – magyarázta a szakember. Azzal folytatta, hogy

Az alacsony jövedelmezőség mellett sokszor a szabályozási környezet korlátozza a beruházásokat, például az érvényben lévő plázastop mellett szerinte nehéz lenne szakmapolitikai érveket felsorakoztatni. Kijelentette, hogy makrogazdasági szempontból a reálbér-növekedés és a vásárlói bizalom alakulása határozza meg a fogyasztás dinamikáját.

Az OKSZ főtitkára kitért arra, hogy az áruházláncok eddig is igyekeztek a működési hatékonyságukat javítani, ez folytatódik. „Ne feledkezzünk meg a fenntartható környezethez való hozzájárulásukról vagy a társadalmi szerepvállalásukról. Mindemellett a jövő tervezését nagymértékben megnehezíti a hatályban levő kiskereskedelmi adó kivezetésének elhúzódása” – mutatott rá Kozák Tamás.

(Borítókép: Németh Kata / Index)