- Gazdaság
- széchenyi mikrohitel max
- széchenyi kártya program
- széchenyi beruházási hitel
- beruházási hitel
- hitel
- hitelpiac
- támogatott hitel
- kamattámogatás
- kamattámogatott hitel
- ingatlanvásárlás
- lakásvásárlás
- vállalkozás
- kkv
- kis- és középvállalkozás
Ingatlanvásárlás 3 százalékos kamattal? Lehetséges, de nem mindenkinek

További Gazdaság cikkek
-
Csaknem negyedmilliárd forintot értek ezek a számok a hatos lottón
- Orbán Viktor elárulta, hogy miért avatkoztak be az élelmiszeráraknál
- Orbán Viktor előre megmondta, kinek a malmára hajtja a vizet Németország történelmi lépése
- Ezek a számok 425 millió forintot értek
- Mi van a füst mögött? A szabályozás és a tudomány csatája a dohányiparban
A Széchenyi beruházási hitelek közé tartozó Széchenyi Mikrohitel MAX+ kifejezetten a mikro- és kisvállalkozások igényeire szabott, maximum 100 millió forint összegű kamattámogatott hitelkonstrukció, amely a hagyományos banki hitelekhez képest gyorsabb hozzáférést és egyszerűbb hitelbírálati folyamatot kínál. A legfeljebb 10 éves futamidejű hitel számos felhasználási mód mellett
Fordul a világ: beindítanák a fejlesztési hengert, már „csak” egy korlátot kell ledönteni
A kamatcsökkenés élénkíti a kkv-k hitelkeresletét, ám van még hová előrelépni.
akár bérbeadási célú ingatlan vásárlására is felhasználható, a teljes futamidőre változatlan, nettó 3 százalékos kamattal.
Az igénylők a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény szerinti mikro- és kisvállalkozások, valamint egyéni vállalkozások lehetnek.
Egy 100 millió forintos piaci alapú – évi 6,59 százalékos kamatozású – hitelre 10 év alatt összesen körülbelül 137,4 forintot kell visszafizetni.
Ezzel szemben a Széchenyi Mikrohitel MAX+-szal a teljes kamat- és tőkefizetési kötelezettség összesen körülbelül 115 millió forint lesz 10 éves futamidő esetén. A kamattámogatásnak köszönhetően tehát 10 év alatt több mint 22 millió forintot lehet megspórolni egy 100 millió forintos hitelen
– mutat rá a céges finanszírozásokkal foglalkozó CreditExpert ügyvezetője, Márton Zoltán.
A legfeljebb 100 millió forint összegű Széchenyi Mikrohitel MAX+ ráadásul olyan vállalkozások számára is hozzáférhető, amelyek bár hitelképesek, mégis valamilyen okból kiszorulnak a bankok által finanszírozható cégek köréből, továbbá – maximum 50 millió forint erejéig – újonnan alapított és egy teljes lezárt üzleti évvel nem rendelkező cégek, illetve egyéni vállalkozók számára is elérhető.
Figyelni kell azonban a buktatókra is
Az elmúlt időszakban jelentős kamatkülönbség alakult ki a piaci és a támogatott hitelkamatok között, ami sok lakásvásárlót terelhet a mikrohitel irányába, az érdeklődőknek azonban szem előtt kell tartaniuk a konstrukció buktatóit is. A mikrohitel termék ugyanis egy, a vállalkozások számára kialakított beruházási konstrukció, amely
nem használható fel például az igénylők saját lakhatási céljainak finanszírozására.
Ilyen esetben ugyanis a kamattámogatás elvesztése mellett büntetőkamatot is kivethetnek, ezáltal az akár több tízmilliós nagyságrendű megtakarítás könnyen dupla akkora költségbe csaphat át.
„Hatalmasat kockáztatnak tehát azok, akik valahogy megpróbálják lakhatási célú ingatlanvásárlásukat céges beruházásnak álcázni” – figyelmeztet Márton Zoltán, hozzátéve:
a cégen keresztüli finanszírozás azok számára ajánlott, akik már eleve vállalkozók, hiszen egy cég fenntartása havi könyvelési és adminisztrációs költségekkel jár, valamint adózási kötelezettségei is felmerülnek, amelyek csökkenthetik a megtakarítást. A mikrohitel azok számára viszont előnyös lehet és tényleges megtakarítással jár, akik hosszú távra kívánnak bérbeadási célú ingatlanba beruházni, és lehetőségük van vállalkozásuk útján hitelt felvenni.
Így lehet igénybe venni a munkavállalói lakhatási támogatást
Megjelent a munkavállalói lakhatási támogatásról szóló kormányrendelet.
A CreditExpert a Széchenyi Mikrohitel MAX+ iránti kereslet folyamatos növekedését tapasztalja: a cégnél tavaly novembertől idén február végéig az azt megelőző időszakhoz képest mintegy háromszorosára nőtt az érdeklődők száma – az igénylők több mint 90 százaléka fordította valamilyen ingatlanberuházásra az államilag támogatott hitelt.
(Borítókép: Index)
