Az infláció repítette a csúcsra a forintot, de a Trump–Putyin-találkozó híre is közrejátszhatott

A csütörtöki erősödés után péntek reggel 397 alatt nyitott a forint az euróval szemben, majd délután már 395 forint körüli árfolyamon jegyezték az eurót, délután kettőkor egy röpke pillanatra még 395 alá is lement, erre tavaly szeptember közepe óta nem volt példa.

Az EconomX korábbi elemzése szerint a magyar valuta erősödésében közrejátszott, hogy a befektetői hangulat pozitív Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök napokban esedékes találkozója miatt. Orosz sajtóhírek szerint még az is elképzelhető, hogy az elnöki egyeztetés nem az orosz–ukrán tárgyalások szokásos helyszínein, vagyis Szaúd-Arábiában vagy Törökországban, hanem Magyarországon lesz.

Egy másik tényező, aminek szerepe lehetett abban, hogy az euró benézett 396 forint alá nem más, mint hogy a júliusi infláció a vártnál magasabb, 4,3 százalék volt. Az Index beszámolt róla, hogy júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly ilyenkor, havi összevetésben pedig 0,4 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára olyan jelentős emelkedésnek indult, hogy az őszibarack például 85,4 százalékkal drágább, mint tavaly.

• Jelentősen drágult még a tojás (17,7 százalék), az édesipari lisztesáru (13,8 százalék), a gyümölcs- és zöldséglé (13,2 százalék), az étolaj (10,8 százalék), a büféáruk (10,2 százalék), a vaj és vajkrém (8,2 százalék), valamint a péksütemények és az alkoholmentes üdítőitalok (egyaránt 7,0 százalék).
• Ugyanakkor voltak termékek, amelyek ára csökkent: a margarin 30,1 százalékkal, a liszt 10,4 százalékkal, a cukor 9,0 százalékkal, a párizsi és kolbász 8,6 százalékkal, a tejtermékek 5,6 százalékkal, a sertéshús pedig 4,2 százalékkal lett olcsóbb.

Miért erősödik az inflációtól a forint?

A csalódást keltő inflációs adatok azért okozták a forint erősödését, mert így már biztossá vált, hogy a tervezett alapkamatvágás eltolódik. 4 százalék alatti inflációra lenne szükséges ahhoz, hogy a 6,5 százalékos alapkamat csökkentése egyáltalán felmerüljön. Ez az ellentmondásosnak tűnő folyamat azért van, mert 

• a magasabb kamatkörnyezet vonzóbbá teszi a forintot a külföldi befektetők számára, ugyanis így nagyobb hozamot realizálnak a forintban denominált eszközökön (például az állampapírokon).
• Ez növeli a forint iránti keresletet, magyarul a forint erősödik.
• A vártnál magasabb infláció rossz hír a gazdaságnak, de jó hír a forint árfolyamának. 

Az infláció elleni harc még korántsem ért véget. Hiszen jegybank 3 százalékos céljától egyelőre messze vagyunk, és a kamatcsökkentések sem várhatók hamarosan. Az inflációs nyomás pedig augusztus után akár még nőhet is, ha az árrésstopokat eltörlik. A kormány döntése tehát kulcsfontosságú lesz a következő hónapokban. Arról, hogy erről mikor és milyen döntés várható a kormány részéről, ebben a cikkünkben olvashat bővebben. 

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!